Eddig úgy gondoltuk, hogy az agyi idegsejtek, esetleg a szívsejtek a szervezet legöregebb sejtjei, de egy friss kutatás megdöntheti ezt a nézetet. Úgy tűnik, más szerveink egy részét is le nem cserélődő sejtek alkotják.

Mindeddig úgy hittük, a neuronok, vagyis az idegrendszer ingerületátvivő sejtjei, netán a szívsejtek számítanak az legidősebbnek a szervezetben. A kaliforniai székhelyű Salk Intézet munkatársai azonban kifejlesztettek egy újfajta sejtéletkor-meghatározási eljárást, amelynek segítségével úgy találták, hogy az egerek agyában, májában és hasnyálmirigyében található egyes sejtek élethossz tekintetében vetekszenek az említettekkel. A Cell Metabolism hasábjain megjelent tanulmányról a Science Daily számol be.

Nem csak a neuronok örök életűek

Az agyi idegsejtek felnőttkorban nem cserélődnek le, vagyis a többi sejthez képest rendkívül hosszú életűek. Éppen ezért az elaggás gyakran megviseli őket – ez mutatkozik meg abban, hogy idősebb korban kevésbé fog az agyunk. Ebből kifolyólag aztán a tudósok úgy gondolták, hogy ezek lehetnek a legöregebb sejtek a szervezetben, de az az igazság, hogy mindeddig elég hiányosak voltak azok a módszerek, amelyek segítségével az agyon kívüli sejtek életkorát is vizsgálni lehetett volna. 

Melyek a legöregebb sejtjeink?
Melyek a legöregebb sejtjeink?Fotó: Andrew Brookes / Getty Images Hungary

Az egereken folytatott új kutatáshoz a soha le nem cserélődő neuronokat használták mércének, és velük hasonlították össze a más szervek szöveteiből származó, szintén nem lecserélődő sejteket. A különleges vizsgálatban izotópdiagnosztikai eljárással és hibrid képalkotási módszer (MIMS-ES) segítségével egerek agyából, májából és hasnyálmirigyéből származó sejteket vizsgáltak, megfigyelték a megújulási folyamataikat, illetve megállapították a sejtek és a bennük található fehérje életkorát.

Fontos eredmények az öregedéskutatásban

Az eredmények igazolták egyes kutatók előzetes gyanúját, vagyis bizonyították, hogy az ezekben a szövetekben található bizonyos sejtek legalább annyira öregek, mint a neuronok, és az is kiderült, hogy egyes sejtek – akárcsak az agy idegsejtjei – az állat egész életében állandóak maradnak, nem cserélődnek le.

A szakemberek nem véletlenül választották a három kérdéses szervet. A hasnyálmirigyben található Langerhans-szigetek például egészen érdekes együttműködését nyújtják az öreg és az egészen fiatal sejteknek. A máj esetében a kutatók azt gondolták, itt elsősorban fiatal, gyakran lecserélődő sejteket lesz alkalmuk megfigyelni, de kiderült, hogy itt is mozaikszerűen egymásra téve munkálkodnak együtt a hosszú életű régi, és a fiatalon elpusztuló új sejtek.

Mint Martin Hetzer professzor, a kutatás vezetője, az intézet alelnöke magyarázza, ezeknek a kutatásoknak a végső célja a sejtek élettartamának növelése, vagyis az öregedés folyamatának lassítása is lehet. Addig természetesen még igen sok időnek kell eltelnie, de a kifejlesztett vizsgálati eljárásnak köszönhetően eddig még nem ismert, új területek nyílnak meg a sejtek tanulmányozásában.

Mustra