A mai napig vannak olyan országok és kultúrák, ahol a fiúgyereket előnyben részesítik a lányokhoz képest. Ennek oka rendszerint az, hogy a fiúgyerek viszi tovább a család nevét, gazdasági szempontból is nagyobb az értéke, és az ő dolga, hogy gondoskodjon az idős szüleiről. A lányok ezzel szemben csak terhet jelentenek: egy újabb száj, akit etetni kell, a költséges esküvőről és hozományról nem is beszélve.
Egy nagy átfogó, részletes vizsgálat most feltárta, hogy 1970 óta tizenkét országból összesen 23 millió lánygyermek tűnt el a szelektív abortusz miatt, írja a ScienceAlert. Ezeknek a meg nem született lányoknak a hatása különösen most érezhető, amikor már abba a korba léptek volna, hogy családot alapítsanak – helyette viszont rengeteg fiatal férfi küzd azzal, hogy nem talál párt. A nők hiánya különösen Kínában (11,9 millió) és Indiában (10,6 millió) kiugró, de mérhető még Albániában, Örményországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Tajvanban, Montenegróban, Hongkongban, Dél-Koreában, Tunéziában és Vietnamban is.
Tökéletes születési arány nincsen, rendszerint 105 fiúgyermekre 100 lány újszülött jut. A kutatók több mint 200 ország születési adatainak elemzése után azonban azt tapasztalták, hogy nagyon sok országban ettől eltérő az arány. Főleg a fent említett 12 országban volt ez szembetűnő, 2005-ben például a kínai Csianghszi tartományban 100 lányra 143 fiú jutott.
A nők hiánya társadalmi szinten nagyon komoly probléma, Kínában és Indiában például 70 millióval több férfi él, mint nő. Emiatt pedig rengeteg a magányos ember, a munkaerőpiacon is érezhető a hiányuk, valamint virágzik a prostitúció és az emberkereskedelem. Ráadásul a férfiasságuk is csorbul, ugyanis vidéken a család és a róluk való gondoskodás a férfiasság egyik bizonyítéka. A falusi, szegényebb férfiak pedig komoly hátrányban vannak, mert a nők olyan férjet keresnek, akivel biztosítottnak látják a jövőjüket.
A kínai egykepolitika
Mao Ce-tung idejében Kínában igazi népességrobbanás következett be. Csökkent az újszülöttek halálozási rátája, míg a várható élettartam az 1948-as 36-ról 1976-ra 66 évre nőtt. A családokat az 1960-as évekig arra buzdították, hogy minél több gyereket vállaljanak. Ezek együttesen oda vezettek, hogy kevesebb mint 30 év alatt 530 millióról 940 millió főre nőtt Kína népessége. Ezek miatt az 1970-es évek elején először csak levitték maximum kettőre az ideális gyerekszámot, míg végül 1979-ben bevezették az egykepolitikát.
Néhány évvel később aztán bizonyos esetekben már engedményeket adtak, és sok helyen engedélyezték a második gyereket, ha az első lány vagy sérült volt. Sőt, alapvetően a családok nagyjából felének engedélyezett volt, hogy második gyereket is vállaljanak. Ennek ellenére a hatások nagyon súlyosak voltak: eltolódott a nemek születéskori aránya, megjelent a szelektív abortusz, a nem kívánatos gyerekeket örökbe adták, sokan pedig külföldön szülték meg a második gyereküket, akire így nem vonatkozott a szabályozás. A törvényt végül 2016 januárjában módosították, és azóta már mindenki két gyereket vállalhat.
Világszerte számos nő küzd azzal a nyomással, hogy fiúgyereket várnak tőle. Az ultrahang-diagnosztika fejlettsége az 1970-es években ért el arra a szintre, hogy a magzat nemét már meg tudják határozni, és ezzel egy új jelenség ütötte fel a fejét: a szelektív abortusz. Ez különösen Kelet- és Dél-Ázsiában, a Kaukázus vidékén és a Balkánon terjedt el (ezt tükrözik a vizsgálat eredményei is), és egészen odáig vezetett, hogy Indiában és Kínában is megtiltották a magzatok nemének meghatározását, valamint Kínában módosították az egykepolitikát.
Látszólag ezek a törekvések hatásosak és eredményre vezetnek, ugyanakkor egy korábbi tanulmány szerint a nők hiánya 2035-ben éri majd el a mélypontot, amikor világszerte 150 millióval kevesebb nő lesz, mint férfi. Vagyis a társadalmi problémák várhatóan még fokozódni fognak, és a pozitív változásra még várni kell – már ha a klímaválság mellett megérjük.
