A brit közvélemény igencsak megdöbbent, mikor 1999-ben az akkor nyolcvanhét esztendős nyugalmazott titkárnő beismerte a sajtónak, hogy évtizedeken keresztül dolgozott a Szovjetunió ügynökeként. Melita Norwood volt a hidegháború időszakának leghosszabb ideig szolgáló szovjet kémje Nagy-Britanniában – az ő története inspirálta többek közt a nemrég moziba került A vörös ügynök (Red Joan) című film sztoriját is. A History írása elmeséli a valós esetet.
Titkárnő az atomkutatók közt
Norwood, aki fiatalkorától kezdve a kommunizmus meggyőződéses híve és a Brit Kommunista Párt tagja volt, az 1930-as években titkárnőként kapott állást a londoni székhelyű Színesfémkutatási Egyesületnél. Az „egyesület” azonban csupán álcaként szolgált: az ott dolgozó tudósok valódi célja az amerikai kormány nukleáris fegyverek előállítására létrehozott projektjének segítése volt. Hősünk úgy gondolta, ha a „nyugati imperialisták” ilyen hatalmas harcászati előnyhöz jutnak, az könnyen felboríthatja a hatalmi egyensúlyt, és végzetes következményekkel járhat a Szovjetunió politikájára nézve.
Ekkor döntött úgy Norwood, hogy bizalmas információkat szivárogtat ki a szovjet hírszerzés számára, mégpedig egyenesen főnöke irodájából. Hősünk a megfelelő pillanatban besurrant az irodába, kinyitotta a széfet, majd lefényképezte az abban található titkos dokumentumokat, végül a fényképezőt átadta KGB-s kapcsolatának, aki „Hola” kódnéven ismerte őt. A szakemberek nem tudják eldönteni, valójában mennyit ért Norwood segítsége a szovjet atomprogram számára, de az biztos, hogy innentől fogva nem volt megállás: egészen az 1970-es évek első feléig folytatta kémtevékenységét. Ügynöki „nyugdíjazását” követően Norwood 1979-ben férjével közösen ellátogatott Moszkvába, ahol megkapta a Vörös Zászló Érdemrendet (a vele járó pénzjutalmat nem fogadta el).
Nem tartották veszélyesnek, mert nő volt
Hogyan volt képes egy ártatlannak tűnő titkárnő ennyi éven keresztül észrevétlenül kémkedni? Ami azt illeti, Norwoodot már az 1930-as években gyanúba hozták kémkedés vádjával (különösen a kommunista pártban betöltött tagsága miatt), a brit titkosszolgálatnál azonban úgy gondolták, egy nő képtelen lenne megfelelően kémtevékenységet végezni, ezért alaptalannak találták a vádakat. Sőt, a Norwoodot meggyanúsító Mona Maund, az első női MI5-ügynökök egyike, később azért lett kirúgva a szervezettől, mert főnökei nem találták őt kellően alkalmasnak az ügynöki munkára.
A titok csupán az 1990-es évek elején derült ki, mikor a KGB volt levéltárosa, Vaszilij Mitrohin az Egyesült Királyságba dezertálva hatalmas mennyiségű szovjet titkosszolgálati dokumentum másolatát szolgáltatta ki a helyi hatóságoknak. Habár ezekből kiderült Norwood ügynökmúltja, az illetékesek úgy gondolták, nem szolgáltatnak elégséges bizonyítékot ahhoz, hogy vádat emeljenek az ekkor már nyolcvanéves hölgy ellen, ezért nem is firtatták a dolgot. 1996-ban azonban a Mitrohin-dokumentumokat nyilvánossá tette a brit kormány, egy cambridge-i történészprofesszor, Christopher Andrew pedig úgy döntött, könyvet ír az azokban található információk alapján.
„Coming out” a nyolcvanon túl
Norwood végül nyolcvanhét évesen, 1999 szeptemberében lépett a publikum elé múltjával, miután olvasta Andrew könyvének részleteit a The Times of London hasábjain. Lánya, Anita Ferguson egészen addig semmit sem tudott édesanyja egykori ügynöki tevékenységéről, amíg nem találkozott a szóban forgó cikksorozattal. A nyugdíjas kémnő végül egy, a saját vidéki házában tartott sajtókonferencián vallotta be múltját a nagy nyilvánosságnak. Norwood nem bánta meg múltját, azt állítván, a megfelelő dolgot cselekedte az adott szituációban, de beismerte, hogy nem tartja helyes tettnek a saját hazája elleni kémkedést. Habár beismerte a kémkedés tettét, a brit kormány továbbra sem emelt vádat Norwood ellen, aki végül 2005-ben hunyt el.
A történet alapján először David Burke újságíró jelentetett meg egy tényfeltáró könyvet The Spy Who Came In from the Co-Op címmel. Burke először egy héttel a sajtókonferenciát követően látogatta meg Norwoodot, aki – a szerző elmondása alapján – sokkos állapotban volt és folyamatosan azt ismételgette: „azt hittem, megúsztam”. 2013-ban jelent meg Jennie Rooney tollából a Red Joan című fikciós regény, mely Norwood életét vette alapul cselekményéhez. A könyvből készült filmadaptációt (mely magyar forgalmazásban A vörös ügynök címet kapta), Judi Dench főszereplésével májustól játsszák a mozik világszerte.
