Új életet kezdeni egy idegen kultúrában nem kis kihívás. Azonban vannak, akik könnyebben veszik az akadályokat, míg másoknak tovább tart vagy egyáltalán nem sikerül beilleszkedni az új környezetbe.
A pszichológusok már az 1960-as évek, az első Békehadtest megalakulása óta keresik a választ arra, hogy ki hogyan birkózik meg a kulturális sokkal és a környezetváltozás okozta stresszel. A korai vizsgálatokban azonban leginkább a személyiségre és az adott kultúrával kapcsolatos tudásra helyezték a hangsúlyt. A szociális normák mint meghatározó tényezők csak mostanában kerültek a kutatók látóterébe.
Aki járt már külföldön, az jól tudja, mennyire meghatározzák az idegenben töltött élményeket az adott ország társadalmi normái. Nem mindig, nem mindenhol egyszerű alkalmazkodni a helyi szokásokhoz és a normákhoz, amelyek a magatartást, különösen a szociális viselkedést szabályozzák.
Egy, a Psychological Science-ben nemrég megjelent tanulmány a normarendszerek felől közelítette meg a jelenséget. Az Essex Egyetem kutatói 889 középiskolást vontak be vizsgálatukba, akik egy nemzetközi csereprogram keretében 8-10 hónapig egy-egy fogadócsaládnál laktak és a helyi gimnáziumban tanultak.
A diákok 23 különböző országból érkeztek, és egy korábbi tanulmány alapján ezen országok egy része kulturálisan szigorúnak (pl. Malajzia és India) vagy mérsékelten szigorúnak (Japán és Kína), másik része pedig kulturálisan lazának (pl. Magyarország vagy Brazília) vagy mérsékelten lazának (Új-Zéland és az Egyesült Államok) számított. Nicolas Geeraert pszichológus és munkatársai az alábbi három hipotézist állították fel:
- Hosszabb távú tartózkodás vagy letelepedés esetén sokkal nehezebb a beilleszkedés, ha egy szigorú normákkal bíró fogadóországról van szó. Ezek az országok kevésbé tolerálják, ha valaki nem tartja be a szabályokat – szemben a „laza” jelzővel illetett országokkal, ahol rugalmasabban kezelik a szabályszegést.
- Azok, akik egy szigorú normarendszerben nőttek fel, könnyebben alkalmazkodnak egy idegen kultúrához. Mintha egy normatív radarral lennének felszerelve, amivel kiszűrik a helyi normákat, valamint azok erejét. És amivel a saját viselkedésüket is monitorozzák, illetve szükség szerint módosítják, hogy illeszkedjen a helyi szokásokhoz.
- Kevésbé érzékelik egy „szigorú” kultúra negatív hatásait azok, akiknek nem esik nehezükre az alkalmazkodás és az együttműködés másokkal, akik alázatosak és becsületesek, nem igényelnek különleges bánásmódot, kevésbé hajlamosak a szabálysértésre.
Nem mindegy, honnan jössz, és hogy hol akarsz boldogulni
A kutatók a 8-10 hónapos csereprogram előtt és a program felénél is egy rakás kérdőívet töltettek ki a tanulókkal. A kérdések az alanyok szociokulturális és pszichológiai adaptációján túl hat személyiségjegyre (alázatosság-őszinteség, érzelgősség, extraverzió, kooperációra való hajlam, lelkiismeretesség, új élményekre való nyitottság) irányultak. Az adatok elemzése után Geeraert és kollégái ezeket a következtetéseket vonták le:
- Általában véve könnyebb volt a beilleszkedés egy lazább kultúrába, mint egy szigorú országba.
- A szigorúbb kultúrákból származó cserediákoknál sikeresebb volt a beilleszkedés az új közegbe.
- A kooperációra hajlamos, alázatos és őszinte személyiségjegyek leegyszerűsítik a szigorú kultúrába való beilleszkedést.
A tanulmány tehát egyértelműen megerősíti, hogy a kulturális tényezők és az egyén jellemvonásai alapján előrejelezhető, hogy mennyire lesz könnyű, illetve sikeres a beilleszkedés egy idegen kultúrába. Sok múlik azon, hogy milyenek vagyunk, milyen környezetből jövünk, és hogy éppen hol próbálunk érvényesülni.
