Miért van az, hogy az egyszer jól sikerül a kávé, a következő napon pedig nem? Dr. Christopher H. Hendon kutatót régóta foglalkoztatja a téma, úgyhogy a kávéfőzés minden változóját összevetve próbált választ találni a kérdésre. Az eredményekről a Study Finds számolt be.
Fontos szempontok
Hendon egy korábbi kutatásában már rájött, hogy a keményebb – magasabb a vízben található ásványi anyagok mennyisége – vízzel főzött kávé keserűbb, erősebb lesz. A tökéletes eszpresszó titkát vizsgáló kutatásban a hangsúlyt a kávészemek őrlésére és a főzés módjára fektette, remélve, hogy kiderül, milyen hatással vannak a folyamat egyes részei az eredmény ízére.
Megállapította, hogy az őrlés által megnő a kávészemek felülete, azonban egy bizonyos ponton a részecskék túl apróvá válhatnak, így könnyen egymáshoz tapadva elveszíthetik az ízüket. A kávébab frissessége is fontos szempont. Minél régebbiek a szemek, annál többet veszítenek az ízükből, azonban a folyamat lassítható, ha a hűtőszekrényben tároljuk a kávébabot.
Hasznos eredmények
A tökéletes eszpresszó esetében a víznek egyenletesen kell érintkeznie a zaccal, ami a hagyományos kávéfőzők esetében sajnos nem kivitelezhető. Emiatt Hendon egy csoport barista segítségét kérte, hogy kiderítse, mi kell a legfinomabb kávé elkészítéséhez. „A tökéletes kávé-víz arány, valamint a víznyomás meghatározásával a kivonatolás szisztematikusan meghatározható” – mondja a kutató. A barista ezután újra és újra javíthatja az eszpresszó reprodukálhatóságát, miközben törekszik a hulladék minimalizálására.
Természetesen ez a folyamat nagyobb kihívást jelent például egy Starbucks méretű lánc esetében, de valószínűleg megérné belefektetni az energiát. „Ha minden egyes amerikai kávézó alkalmazná az eljárást, évi 300 millió dollárral kevesebbe kerülne az eszpresszó készítéséhez használt kávébab, miközben javulna a reprodukálhatóság” – állítja Hendon.
A KSH 2016-os adatai szerint a magyar társadalom évente 5904 forintot költ kávéra fejenként, az Euromonitor összegzéséből pedig jól látszik, hogy a 2014–2016 közötti időszakban a párnás vagy kapszulás kávék aránya csupán 1 százalékot ért el az összes vásárláson belül, azaz a hagyományos termékek továbbra is prioritást élveznek a magyarok körében.
