A világ különböző tájain évszázadok óta tartó háborúskodás és nyomor láttán azt hihetjük, hogy a különböző kultúrák által képviselt értékek igencsak eltávolodtak egymástól. De valóban így van ez? A ScienceAlert cikkéből kiderül.
Ahány ház, annyi szokás?
Egy friss tanulmány azt állítja, hogy ez egyáltalán nem így van. Az optimista eredmények szerint a különböző kultúrákban hét érték a legtöbb esetben megegyezik. „A világ minden kultúrája azonos morális értékekkel rendelkezik” – állítja Oliver Scott Curry, az Oxfordi Egyetem antropológusa. „A világ minden táján egyetértenek abban, hogy az együttműködés, valamint a közjó szolgálata helyes dolog.”
Az egyes kultúrák közötti különbségeket gyűjtő, a Yale Egyetem által összeállított adatbázis és a Curry vezetésével készült tanulmányok mind azt hivatottak vizsgálni, hogyan alakult a különböző népcsoportok értékrendszere.
A közös hetes
Ezt a hét jellemzőt emelték ki az egyes kultúrákban: a család támogatása, a csoport segítése, cselekedetek viszonzása, bátorság, tisztelet, az erőforrások megosztása (méltányosság), valamint a tulajdonjogok tiszteletben tartása. Az eddigi antropológiai ismereteket kiegészítve a kutatócsapat megállapította, hogy ezt a hét értéket minden kultúra pozitívan ítéli meg és erkölcsileg helyesnek tartja, egyik kultúrában sem tekinthetők morálisan rossznak az egyes viselkedésformák, melyek a világ különböző területein közel azonos mértékben fordulnak elő.
Ezek az együttműködési magatartásformák egyfajta univerzális erkölcsi szabályrendszert alkotnak.
A fenti elvek alapján 962 megfigyelést végeztek, amelyek közül csupán egyetlen kivételes eset volt: egy mikronéz törzs tagjai között az, ha valaki nyíltan lop a másiktól, elismerésre ad okot, hiszen ezzel bebizonyítja, hogy nem fél a lopás következményeitől. Ezáltal egy másik érték, a bátorság fontossága viszont megjelenik ebben a kultúrában is.
És ezek ellentettjei is
Ez az univerzális értékrend egyben azt is jelenti, hogy azok a magatartásformák, amelyek szembemennek ezekkel az értékekkel, rossznak tekinthetők. Ezek közé tartozik a család elhanyagolása, a csoporttagok elárulása, a szívességek viszonzásának hiánya, a gyávaság, a tiszteletlenség, valamint a tisztességtelenség és a lopás.
Nem minden társadalom társít ugyanolyan értéket az egyes normákhoz, de az tény, hogy a kultúrákban egyértelműen kirajzolódik, hogy melyik viselkedésforma pozitív és melyik negatív. „Az egyetemes erkölcsi értékek és az erkölcsi relativizmus kérdései közül a kutatás segítségével néhányat megválaszolhatunk” – állítja Curry. „Az emberek mindenhol hasonló társadalmi problémákkal szembesülnek, és hasonló morális szabályokat alkalmaznak azok megoldására.” A különbözőségek miatt néha félelmetes és megosztó világban ez hasznos tudás lehet, hiszen segít emlékezni arra, hogy mik a közös értékek.
