Közeleg az idő, amikor a parkban sütkérezünk, vagy nagyokat sétálunk a természetben, ezért nem árt, ha időben felkészülünk a piknikezéseknél és a nagy játszóterezésekkor felmerülő esetleges veszélyekre.
Azzal, hogy kimegyünk a szabadba, a kullancsok szabad prédáivá válunk, úgyhogy érdemes utánajárni, mi mindent tehetünk a velük kapcsolatos betegségek megelőzése érdekében. Az egyik legveszélyesebb fertőzés, az agyvelőgyulladás ellen ugyanis csak a több lépésből álló védőoltás nyújt védelmet. Arról, hogy mit kell tudnunk az oltásról, illetve mi a teendő kullancscsípés esetén, dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus, a Budai Egészségközpont munkatársa világosít fel minket.
Nem segít mindenen, de van, amire megoldás
Míg a kullancs által terjesztett – elhúzódó, ideg-, izom- és ízületi károsodásokkal is járó – Lyme-kór nem előzhető meg védőoltással, addig a vírusos agyvelőgyulladás ellen nagyon biztonságos és hatékony védekezési mód áll rendelkezésre. A teljes védettséghez azonban több oltás szükséges. Az elsőt érdemes tél végén, kora tavasszal beadatni, amit egy hónap múlva követhet a második, majd 9-12 hónap után a harmadik. Az oltási sorozat főként azoknak ajánlott, akik hosszabb időt töltenek a természetben, vagy a foglalkozásuk kapcsán veszélyeztetettebbek.
Mit kell tudnunk a védőoltásról?
A védőoltás a vírusos agyvelőgyulladás ellen nyújt védelmet, és a legelőnyösebb, ha tél végén, kora tavasszal kezdjük el az oltást, így mire igazán beindul a kullancsszezon, kialakulhat a védettség. A legkisebbek védelme érdekében az oltás egyéves kortól adható.
Teljes védelmet akkor nyújt, ha betartjuk az oltások menetét, majd az emlékeztető oltásokról sem feledkezünk meg:
- először 4 hét időközzel két, úgynevezett alapoltás szükséges,
- ezt egy év, majd 3 év múlva emlékeztető oltás követi,
- folytatáskén ötévente, 60 éves kor felett pedig ismét háromévente kell emlékeztető oltás.
Oltóanyagtól függően, létezik úgynevezett gyorsított oltási rend is, így nem érdemes pánikba esni, ha későn jutott eszünkbe, hogy beoltassuk magunkat.
Így védekezzünk!
A kullancscsípést elkerülhetjük megfelelő ruházat viselésével és kullancsriasztó használatával, ám, ha ennek ellenére mégis találunk magunkban, minél előbb távolítsuk el. A csípés önmagában nem okoz bajt, a problémát a vérszívással szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok okozhatják. Egy szabadban töltött nap után alaposan nézzük át magunkat mindenhol. A kullancsok nyála érzéstelenítőt tartalmaz, ezért sokszor észre sem vesszük a csípést, vagy csak akkor, amikor már teleszívták magukat, ezzel pedig az eredetileg néhány milliméteres méretük a többszörösére nőtt.
Hogyan távolítsuk el a kullancsot?
Ha kullancsot találunk magunkban, ne essünk pánikba. Törekedjünk inkább a következő pár, egyszerű lépés betartására:
- Ne csavargassuk! A speciális kullancscsipesszel egyszerűen kiszedhetjük, amely eszköznek az a lényege, hogy nem nyomja össze a kullancs testét, ezzel nem jutnak belénk a kórokozók.
- Kerüljünk minden olyan megoldást, ami a kullancs fulladozásával, öklendezésével vagy összenyomásával jár, mint például a krémezés, olajozás. Ilyenkor ugyanis megnöveljük a fertőzés kockázatát!
- Ha a bőrünkben benne maradt a kullancs szájszerve (nem a feje), ne piszkáljuk. Szervezetünk rövid időn belül észrevétlenül kilöki magából.
- A felületet fertőtlenítsük, főleg, ha vérző vagy hámhiányos a csípés helye, ám ez a kullancs által terjesztett fertőzések megakadályozására hatástalan.
Ha itt a tavasz, törekedjünk arra, hogy minél többet legyünk a szabadban, hiszen egy hosszú, hideg tél után a család minden tagjának jót tesz majd a napfény és a friss levegő.
