A furcsa meteorológiai jelenség hátterében azonban nem egy összeesküvés-elmélet, hanem a modern repülőgépek szárnyainak kialakítása áll, aminek következtében változik a légnyomás, ez pedig hatással van a légkörre. A Science Alert beszámolója szerint jellemzően repterek környékén figyelhető meg a jelenség, ahol a repülőgépek fel- és leszálláskor a felhők keresztezésekor extra csapadék keletkezik.
Rejtélyes, hosszú és vékony
„Az intenzív csapadék alapvetően a felhők feletti repülőgép nyomvonalát követi” – mondja Dmitrij Moisseev, a Helsinki Egyetem kutatója. „Több száz kilométer hosszan is megfigyelhető a jelenség, de a keresztmetszete nagyjából 100 méter, így egy nagyon hosszú, szűk mintát rajzol.” Moisseev és csapata először arra figyeltek fel, hogy a radar által rajzolt mintában szűk és hosszú csapadékfolyamok jelentkeztek. Ezek nagy része jellemzően a Helsinki-Vantaa repülőtér közelében volt.
A kutatók majdnem 11 éven keresztül vizsgálták a meteorológiai adatokat, és 17 olyan esetet találtak, amikor a repülőgépet extra csapadék követte. A jelenség hátterének feltárása érdekében a csapat a lyukas felhőket kezdte tanulmányozni. Az ilyen felhők keletkezésében nagy szerepet játszanak a lökhajtásos repülőgépek, hiszen ezek elhaladásakor a felhőben a hőmérséklet jelentősen csökken. A felhőréteg nem mindig fagy meg 0 fokon. Ha eléggé tiszta és kicsi a felszíne, a fagypont akár mínusz 40 fok is lehet. A felhőben a vízcseppek a repülőgép elhaladása után jégkristályokká alakulnak, ezzel pedig elindul a láncreakció. A jégkristályok a felhő alsóbb szintjeire esnek, az itt megnövekedett víz- vagy jégmennyiség pedig csapadékot eredményez.
Több repülő, több csapadék
„A felhők felső szintjeiből származó jégkristályok az alsó szintbe kerülnek, ezzel pedig nagyobb az esély arra, hogy eső vagy hó formájában, csapadékként távozzanak” – állítják a kutatók. Az elképzelés, miszerint ez nagyobb mennyiségű csapadékot eredményez, már régóta foglalkoztatja a kutatókat. A kutatással az eddigieknél részletesebb dokumentáció készült arról, hogy a jelenség kialakulása közben mi történik a felhőkben, és ehhez milyen körülmények szükségesek.
Úgy tűnik, hogy a jelenség akár a felhőkön kívül, magasabb légkörökben is előfordulhat, amennyiben elegendő víz van. Ilyenkor nem pontosan az a folyamat játszódik le, mint a lyukas felhők esetében.
Az eredmények segítenek a repülőterek körüli időjárás előrejelzésében, amik a repülők fel- és leszállásához elengedhetetlenek. A friss kutatás megállapításai segítségével akár 2-6 órával előre meg tudják ítélni a reptér környékén a csapadék valószínűségét. Érdekes, hogy a repülőgépek állnak a jelenség kialakulásának a hátterében, azonban független a környezet szennyezésétől. Ez tehát akkor is megtörténne, ha teljesen környezetbarát repülőgépekre váltanánk, abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem ettől fog kihalni az emberiség.
