A növények hallják a méheket, és közeledtükre édesebbé teszik a nektárt

A virágok hallják a méhek hangját, és ízletesebb nektárt termelnek, mikor azok a közelükben járnak – állítják tudósok.

Lilach Hadany, a Tel-Avivi Egyetem kutatója szerint a parlagi ligetszépe virág képes a zümmögésük alapján észlelni a méhek közeledtét, és édesebbé tenni a nektárját, mikor azok közelednek felé. A New Scientist által szemlézett vizsgálatok során Hadany és kollégái különböző hangokat – többek közt méhek zúgásáról készült felvételeket – játszottak le az említett növényeknek, melyektől mind az akusztikai kísérlet előtt és után nektármintát vettek a tudósok.

Édesebb a nektár, ha közeleg a beporzósereg

A minták vizsgálata azt mutatta, hogy a méhzümmögésnek vagy az ahhoz hasonló mesterséges hangoknak kitett virágok nektárjában átlagosan húsz százalékkal emelkedett a cukor szintje, míg azon virágok váladéka esetében, melyek nem kaptak a különleges „hangélményből”, nem volt észlelhető ez a változás. A méhek köztudottan odavannak a cukorért, és előnyben részesítik az édesebb nektárú virágokat a kevésbé ízletes nedűvel rendelkezőkkel szemben. A virágok éppen ezért szívesen csalják magukhoz szárnyas „barátaikat” a minél több cukrot tartalmazó nektár segítségével, azt sugallva számukra, hogy érdemes őket választani, és huzamosabb időt eltölteni „vendégségben” náluk.

Zümmögj, édesebb lesz a nektár!
Zümmögj, édesebb lesz a nektár!Shutterstock

Ez számos előnnyel járhat az adott virág számára, mely így képes például megakadályozni, hogy a nektár kárba menjen, elfogyasszák a káros mikrobák, vagy ellopják a hangyák. A nektár termelése és a magas cukorszint fenntartása emellett sok energiát felemészt, ezért hasznosabb a virág számára, ha az adott méh kevesebbszer, de egyszerre minél intenzívebben és hosszabb ideig foglalkozik a beporzással.

Egyelőre rejtély a tudósok előtt, hogy miként képesek a növények észlelni és feldolgozni a környezetükből kiszűrődő hangokat, de Hadany és csapatának van egy sejtése. A ligetszépe lézeres vizsgálata azt mutatta, hogy a virágok felülete vibrálni kezdett, mikor méhzöngést vagy lepkék hangjait játszották le számukra a kísérlet során. A kutatók azt feltételezik, hogy a virágok fülünkhöz hasonlóan a különböző, levegőben terjedő hanghullámokat érzékelik. Mikor a tudósok leválasztottak több szirmot is a növényekről, úgy találták, hogy azok kevésbé vibrálnak, vagyis kevésbé érzékelik a hangokat. Ebből kiindulva úgy sejtik, hogy talán a szirmok segíthetnek a hanghullámok felfogásában vagy felerősítésében.

Korábbi kutatások többek közt úgy találták, hogy bizonyos növények érzékelik az őket fogyasztóhernyók által kiadott rezgéseket, melynek hatására méreganyagokat bocsátanak ki a hívatlan látogatók elűzésére. Olyan virágokat is ismerünk, melyek csak akkor kezdik a beporzás során a pollent kiengedni, ha a méhek egy adott frekvencián zümmögnek számukra. Jelen izraeli kutatásra reagálva Monica Gagliano, a Sydney Egyetem munkatársa úgy véli, hogy egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy a növények képesek észlelni környezetük bizonyos hanghatásait, melyeket arra használnak, hogy számukra előnyösebb stratégiákat alakíthassanak ki a túlélésre és az őket körülvevő világgal való szimbiózisra.

Oszd meg másokkal is!
Mustra