Lilach Hadany, a Tel-Avivi Egyetem kutatója szerint a parlagi ligetszépe virág képes a zümmögésük alapján észlelni a méhek közeledtét, és édesebbé tenni a nektárját, mikor azok közelednek felé. A New Scientist által szemlézett vizsgálatok során Hadany és kollégái különböző hangokat – többek közt méhek zúgásáról készült felvételeket – játszottak le az említett növényeknek, melyektől mind az akusztikai kísérlet előtt és után nektármintát vettek a tudósok.
Édesebb a nektár, ha közeleg a beporzósereg
A minták vizsgálata azt mutatta, hogy a méhzümmögésnek vagy az ahhoz hasonló mesterséges hangoknak kitett virágok nektárjában átlagosan húsz százalékkal emelkedett a cukor szintje, míg azon virágok váladéka esetében, melyek nem kaptak a különleges „hangélményből”, nem volt észlelhető ez a változás. A méhek köztudottan odavannak a cukorért, és előnyben részesítik az édesebb nektárú virágokat a kevésbé ízletes nedűvel rendelkezőkkel szemben. A virágok éppen ezért szívesen csalják magukhoz szárnyas „barátaikat” a minél több cukrot tartalmazó nektár segítségével, azt sugallva számukra, hogy érdemes őket választani, és huzamosabb időt eltölteni „vendégségben” náluk.
Ez számos előnnyel járhat az adott virág számára, mely így képes például megakadályozni, hogy a nektár kárba menjen, elfogyasszák a káros mikrobák, vagy ellopják a hangyák. A nektár termelése és a magas cukorszint fenntartása emellett sok energiát felemészt, ezért hasznosabb a virág számára, ha az adott méh kevesebbszer, de egyszerre minél intenzívebben és hosszabb ideig foglalkozik a beporzással.
Egyelőre rejtély a tudósok előtt, hogy miként képesek a növények észlelni és feldolgozni a környezetükből kiszűrődő hangokat, de Hadany és csapatának van egy sejtése. A ligetszépe lézeres vizsgálata azt mutatta, hogy a virágok felülete vibrálni kezdett, mikor méhzöngést vagy lepkék hangjait játszották le számukra a kísérlet során. A kutatók azt feltételezik, hogy a virágok fülünkhöz hasonlóan a különböző, levegőben terjedő hanghullámokat érzékelik. Mikor a tudósok leválasztottak több szirmot is a növényekről, úgy találták, hogy azok kevésbé vibrálnak, vagyis kevésbé érzékelik a hangokat. Ebből kiindulva úgy sejtik, hogy talán a szirmok segíthetnek a hanghullámok felfogásában vagy felerősítésében.
Korábbi kutatások többek közt úgy találták, hogy bizonyos növények érzékelik az őket fogyasztóhernyók által kiadott rezgéseket, melynek hatására méreganyagokat bocsátanak ki a hívatlan látogatók elűzésére. Olyan virágokat is ismerünk, melyek csak akkor kezdik a beporzás során a pollent kiengedni, ha a méhek egy adott frekvencián zümmögnek számukra. Jelen izraeli kutatásra reagálva Monica Gagliano, a Sydney Egyetem munkatársa úgy véli, hogy egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy a növények képesek észlelni környezetük bizonyos hanghatásait, melyeket arra használnak, hogy számukra előnyösebb stratégiákat alakíthassanak ki a túlélésre és az őket körülvevő világgal való szimbiózisra.
