A New York-i Egyetem orvosi kutatócsapata egerekkel végzett kutatásai során sejtszinten vizsgálta annak okát, hogy miért nem nő vissza a szőr a sebesült bőrfelületeken, és azt, hogy miként lehetne újraindítani a folyamatot. A tudósok szerint ez a felfedezés nagyban segítheti az emberi hajhullás megállítását is – számol be a hírről a Science Alert.
Hajnövesztés sejtprogramozással
A kutatók szerint a kulcs a „sonic hedgehog signalling pathway” (SHS) nevű jelútban, és az általa kódolt proteinekben rejlik. A jelutak a sejtek közti kommunikációt szolgáló biokémiai folyamatok, melyek információt juttatnak el egyik sejtből a másikba ún. jelátviteli molekulák segítségével, mely információkat a megcélzott sejt felfogja, és működésében változássá alakítja át. A sünre emlékeztető, tüskés külsejű molekuláiról elnevezett SHS jelút az anyaméhben jut fontos szerephez, ahol többek közt a haj- és szőrtüszők kialakulásához szükséges információkat postázza az embrionális sejtek számára. Felnőttkorban, sérült bőrfelületek sejtjeinek esetében azonban az SHS már jóval kevésbé aktív.
A tudósok azáltal, hogy stimulációval beindították a jelútban az ún. fibroblaszt sejtek irányába történő kommunikációt, mely sejtek feladata a hajunk és bőrünk formájáért és erejéért felelős kollagén proteinek felszabadítása, néhány hét leforgatása alatt sikerült visszanöveszteniük a szőrt az egerek sérült bőrfelületein. Ha képesek volnánk az SHS jelutat egy felnőtt emberi szervezet esetében is ugyanolyan aktív állapotba hozni, mint amilyen az embrionális szakaszban volt, ezáltal közvetíteni a megfelelő, cselekvésre indító információt a szőr növekedéséért felelős sejtek számára, nem csupán az égett vagy sérült bőrfelületen tudnánk visszanöveszteni a szőrt, de a kopasz emberek haját is újranöveszthetnénk – véli a kutatás vezetője, Ito Mayumi sejtbiológus.
Természetesen a kutatás igencsak gyerekcipőben jár, és a tudósok által kifundált különleges sejtprogramozás egyelőre csak egerek esetében működik. Azonban már ez is hatalmas előrelépést jelent a korábbi kísérletekhez képest, emiatt a kutatók bizakodóak. Azt remélik, hogy a jövőben a sejtek közti kommunikáció efféle stimulálásával ténylegesen beindíthatják mesterségesen a hajnövekedés folyamatát.
Mivel a „sün jelút” reaktiválására tett korábbi kísérletek néhány esetben tumoros elváltozások kialakulásához vezettek a kísérleti állatokban, a kutatók óvatosan közelítenek az eljáráshoz. Ito és csapata ezért is tette a fibroblaszt sejtekre voksát, melyek jól ismertek gyógyulást elősegítő tulajdonságaikról. Emellett csakis a közvetlenül a bőr alatti rétegben található fibroblaszt sejtekkel kísérleteznek, ugyanis ez az a terület, ahol a haj- és szőrtüszők először felbukkannak. A tudósok szerint ez a bőr alatti réteg olyan, mint egy bázis, ahonnét a hajnövekedés folyamata biztonságosan kiindulhat.
Mások is kutatják
Eközben több más tudóscsapat is dolgozik hasonló problémák megoldásán. Egy másik, idén korábban napvilágot látott kutatás azt állapította meg, hogy bizonyos illatok szintén elősegíthetik a haj- és szőr növekedését, ugyanis ezek stimuláló kémiai reakciókat válthatnak ki. Tavaly pedig tudósok – szintén egereket használva kísérleti alanynak – azonosítottak egy, a haj növekedéséért és regenerációjáért felelős proteint.
Az SHS jelút mindemellett nem csupán a haj- és szőrtüszők, de egyes szerveink anyaméhbeli kifejlődésében is fontos szerepet játszik, vizsgálata ezért sem elhanyagolható fontosságú, ha jobban meg akarjuk érteni szervezetünk kialakulását és fejlődését. Kopaszodás elleni „varázsszer” tehát nem létezik, de reményeink szerint a sejtkutatás a jövőben újabb ehhez hasonló fejleményekkel fog szolgálni, melyek reményt adhatnak azok számára, akik idősebb korukban is dús hajkoronára vágynak.
