Az Exeteri Egyetem matematika tanszékének kutatója, dr. Matt Hawcroft által vezetett, novemberben publikált vizsgálatok szerint nagy bajban van a Föld északi féltekéje – számol be a borús hírről a Science & Technology Research News. Az üvegházhatás által okozott globális éghajlatváltozás következtében a 21. század végére háromszorosára nőhet az ún. extratropikus ciklonok (melyek nevüket onnét kapták, hogy a poláris, illetve mérsékelt szélességi körökben alakulnak ki) kialakulásának száma, mely következtében szélsőséges időjárás, többek közt huzamosabb áradások várhatóak Európa- és Észak-Amerika-szerte. Hacsak nem csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, elkerülhetetlen a meteorológiai katasztrófa.
Mikor és milyen gyakran képződnek majd óriásviharok?
Az északi futóáramlás által irányított extratropikus ciklonok meghatározó szerepet játszanak a két említett kontinens napi időjárás-változásaiban. A ciklonok fő jellemzője hatalmas méretükön kívül az, hogy alacsony a légnyomás az örvény közepén. Az északi féltekén található óriásciklonok az óramutató járásával ellentétes irányban forognak, ennek következtében a bennük feltorlódó meleg levegő délről, a hideg pedig északról áramlik beléjük. A két légáramlás összetorlódásakor felhős, csapadékos időjárást előidéző frontok képződnek, melyek nagyszabású viharokhoz vezethetnek mindkét északi földrészen.
Kutatásukban Hawcroft és csapata a legmodernebb időjárás-modellezési és viharkövetési technológiákat alkalmazva igyekeztek analizálni mind a jelenkori, mind a megjósolt jövőbeli óriásviharok viselkedését. Mivel egy újfajta, „viharközpontú” keretrendszerben közelítették meg a vizsgált időjárási jelenségeket, a tudósok a korábbi kutatásoknál jóval összefüggőbben voltak képesek megbecsülni a ciklonok frekvenciaváltozásait és intenzitását.

A legfontosabb jóslat, melyet ezen újfajta modellezés eredményezett az, hogy az elkövetkezendő kevesebb mint száz évben háromszorosára fog növekedni a legintenzívebb, legtöbb csapadékkal járó extrapoláris ciklonok száma mind Európában, mind Észak-Amerikában. Ennek következtében olyan nagyszámú vihar, illetve áradás várható, melyre a két kontinens országai nincsenek felkészülve. Az egyik legfontosabb információ, mely a kormányok és döntéshozók számára lényeges lehet a várható extrém időjárás elleni védekezés szempontjából, annak pontos megjósolása, hogy mikor és milyen gyakran képződnek ezen óriásviharok a jövőben. A kutatók szerint azonban nagyon sok a bizonytalansági tényező.
Dr. Hawcroft szerint „a globális felmelegedés viharokra gyakorolt hatása nagyon komplex, ezért az egyes földrajzi térségeket érintő előrejelzéseket illetően minden nagyon bizonytalan. Emiatt a legfontosabb, hogy ahol lehetséges, próbáljunk minél több információt összegyűjteni, hogy minél tisztább képet kaphassunk. Kutatásunk elsősorban annak bizonyítékául szolgál, hogy a probléma összetettsége, illetve ezen bizonytalanságok ellenére is képesek lehetünk átfogó és összefüggő előrejelzést adni az efféle, bolygónk jövőjét alapjában megváltoztató eseményekről.”

Tény, hogy kicsi az esélye annak, hogy belénk csap egy villám, de azért nem árt elővigyázatosnak lenni és felkészülni az életveszélyes helyzetekre.
Tovább olvasom