Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az élelmiszer csomagolása a New York állambeli Binghamton Egyetemének új kutatása szerint negatívan befolyásolhatja az emésztőrendszer működését.
A konzervdobozok belsejét annak antimikrobiális hatása miatt cink-oxiddal (ZnO) vonják be. A cink-oxid egyébként nem önmagában romlott: képes például elpusztítani vagy inaktiválni a különféle mikrobákat: a baktériumokat, a gombákat (ideértve a penészgombákat) és a vírusokat is. A cink-oxidból a nanorészecskék a konzervdobozban tartósított élelmiszereken keresztül azonban simán a szervezetünkbe juthatnak – olvasható a Professor Health-ben.
Gretchen Mahler biomérnök professzor ezzel kapcsolatban azt vizsgálta, hogy egy normál étkezés alkalmával milyen mennyiséget szoktunk elfogyasztani a kérdéses vegyületből. A kísérletben konzervkukoricát, tonhalat, spárgát és csirkét vizsgáltak tömegspektrometriás méréssel, hogy megbecsüljék, hány nanorészecske kerülhet át az élelmiszerekbe - és onnan a testünkbe. Az eredmények szerint pedig a konzervdobozok belsejéből a szervezetünkbe jutó cink-oxid a napi ajánlott (megengedett) érték 100-szorosa.
Oké, de hogyan halunk bele?
Mahler ezután megvizsgálta a részecskéknek a mindennapokban is tapasztalható hatását az emésztőrendszerre.
“Mi közvetlenül a sejtfunkciókat nézzük, ami egy rendkívül finom hatás. Olyan nanorészecske-adagokat vizsgálunk, amelyek közelebb állnak ahhoz az értékhez, aminek valóban ki vannak téve a konzerves ételeket fogyasztók. A cink-oxid nanorészecskéi hajlamosak arra, hogy beépüljenek az emésztőrendszer falába és csökkentsék a felszívódásra rendelkezésre álló felületet. Ez a felületveszteség általában csökkenti a tápanyag felszívódását, bizonyos nanorészecskék ráadásul gyulladást is okoznak, ami növeli a bélrendszer áteresztőképességét. Ez pedig azért nem szerencsés, mert
az emésztőrendszeren keresztül így olyan vegyületek is a véráramba kerülhetnek, amiknek nem volna szabad.
A nanorészecskék hosszú távú hatását nehéz persze megjósolni, de az, hogy kiderült, hogyan befolyásolják a bélműködést, a fogyasztók biztonságát tekintve rendkívül fontos” – zárta mondandóját Mahler.
A kutatók egyébként már azt is vizsgálják, hogy a nanorészecskék lenyelése milyen hatással van más élőlényekre - első körben a csirkékre.
