Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Márai levelet írt neki, Karinthy meginterjúvolta, bundát, szép ruhákat és még balatoni nyaralót is kapott az első Magyarország szépe. A porcelánbőrű, törékeny Simon Böske tünékeny hírnévvel nem csak kérők és ajándékok sora, de csalódás, bánat és fájdalom is járt.
Dr. Czingel Szilviával a Thália Színház előtt találkoztam. Innen indulnak az Elfeledett szépségkirálynők nyomában névre hallgató sétái, ugyanis az épület emeleti lakásában élt Simon Böske, az első Magyarország szépe. Csendes utcákon, balkonok alatt haladtunk, néha kikanyarodtunk a körútra. Szilviának izgalmas történetei vannak a Royalról, a Corvin Áruházról, egy polgári lakásról. A városban barangolva felrajzoltuk a két világháború között megválasztott szépségkirálynők életét sikereikkel és tragédiáikkal együtt. Mi most Simon Böskét mutatjuk be.
Az első Magyarország szépe
Az egész ország felbolydult 1929-ben, ugyanis ebben az évben rendezték meg az első Magyarország szépe versenyt. Ez a műfaj azelőtt még nem volt jelen az országban, ezért csupán egyetlen kritériumot határoztak meg: a jelentkező lányoknak be kellett tölteniük a tizenhatodik életévüket. Január 6-án 220-an jelentek meg a versenyen - ekkora érdeklődésre senki sem számított. Köztük volt a 116-os sorszámú Simon Böske is, aki végül meg is nyerte a versenyt. Böske vékony, szőke, kék szemű lányként megtestesítette a Coco Chanel nyomán megfogalmazódott szépségideált, a törékeny, kis mellű, fiús alkatot, ami valószínűleg hozzájárult a sikeréhez. A zsűriben többnyire férfiak ültek, köztük volt Heltai Jenő is és egyetlen nőként Márkus Emília színésznő.
Csupa, csupa luxus?
Böske mégsem volt olyan szerencsés, mint utódai. Az 1929-es versenyt a szépségkirálynő választást szárnyai alá vevő Színházi Élet szerkesztőségének egy nagyobb termében rendezték meg az Erzsébet körúton. 1933-tól az esemény viszont a Royal szállodában kapott helyet, ahol négy napra elszállásolták a lányokat, akik reggelijüket a New York Kávéházban költötték el. Ennek ellenére Böskére, mint Magyarország szépére is lecsaptak a szponzorok, akik nem csak bundával vagy estélyi ruhával halmozták el, egy Balaton-parti nyaralót is felajánlottak neki. A nyeremények többségét azonban csak kölcsön kapta.
Böskét az irodalmi élet is felkapta, Márai Sándor levelet írt hozzá, Karinthy Frigyes pedig interjút készített vele. Az újságírók arról is kérdezték, hogy hogyan készült fel a versenyre. Azt felelte, hogy otthon, barátnője segítségével életében először kihúzta rúzzsal a száját, ami nagyon nehéz feladatnak tűnt, hiszen a nevetéstől mindig kiszaladt a vonalból.
A hírnév árnyoldala
Innen egyenes út vezetett Párizsba, a Miss Európa szépségkirálynő választásra, természetesen az Orient Expressz első osztályán. A lány szépsége a kontinenst is meghódította, ő lett Európa legszebb nője. Ezzel azonban nem mindenki értett egyet. Böske egy keszthelyi zsidó orvos lányaként született, sokan ezért úgy vélték, hogy nem méltó Magyarország képviseletére, és ráragasztották a Miss Palesztina gúnynevet. Bár hatalmas tömeg várta haza a Keleti pályaudvaron, egy antiszemita tüntető csoport is megjelent, Keszthelyen pedig disznók és szamarak felvonultatásával akarják megalázni, de Böske a véletlennek köszönhetően autóval érkezett haza, és kikerülte a vasútállomáson tüntetőket.
Minden lány álma egy jó parti
Budapesten, ahogy minden későbbi szépségkirálynőből, Böskéből is színésznőt szerettek volna faragni, hogy aztán felléptethessék a Royal Orfeumban. A lány azonban nem vállalta a kínálkozó lehetőséget, egyetlen vágya volt, mindössze jól akart férjhez menni. Erre nem is kellett sokáig várnia, Miss Európához sorban érkeztek a kérők. Végül egy textilkereskedő fiához, Brammer Pálhoz ment feleségül, akinek kapóra jött a lány szépsége. A boltban Böske manökenként mutatta be a ruhákat az arisztokrata asszonyoknak. A szerelem azonban nem tartott sokáig, Brammerrel öt év után elváltak.
Háborús évek
Böskének nem kellett sokat várnia egy másik jó partira. Brammer után a Thália igazgatója, Jób Dániel vette feleségül, akivel a színház emeleti lakásában éltek. Ismét felmerült, hogy színpadon játsszon, de az ajánlatot továbbra is visszautasította. A boldog évek nem tartottak sokáig. Férjével a holokauszt idején csillagos házba kerültek, és bujkálniuk kellett. A háború olyannyira rányomta a bélyegét Böske mentális állapotára, hogy állítólag megbolondult. Hetvenévesen halt meg, és mint minden szépségkirálynőt, őt is elfelejtették.
Sétálj a történelem nyomában!
Ha kedvet kaptál az elfeledett szépségkirálynők nyomába eredni, vagy esetleg olyan izgalmas történelmi kérdésekre választ kapni, hogy hol fürdött a pesti polgár vagy, hogy milyen fehérneműt viseltek a nők a 19. század végén, keresd fel a Storytelling Cabinet oldalát a séták időpontjaiért és további részletekért. Az esemény időtartalma 90-150 perc, az áruk pedig fejenként 3500 forint. Egyéni sétákra is van lehetőséged, a továbbiakról érdeklődj Dr. Czingel Szilviánál a setaneked@gmail.com email címen.
