Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Szexmunkások Érdekvédelmi Szervezete (SZEXE) 17 éves fennállása alkalmából nemcsak legújabb kutatásuk eredményeit és szakpolitikai ajánlásait ismertette, hanem Szexmeló gyorstalpaló című kisfilmjüket is bemutatta, amiben olyan kérdésekre kapunk választ, hogy mi a különbség szexmunkás és prostituált között, a hazai szexpiacnak milyen rétegei vannak, vagy, hogy kik azok, akik önállóan, futtató és kényszerítés nélkül dolgoznak a szakmában. A készítők a SZEXE 2017-es felmérésének az eredményeire, a terepmunka tapasztalataira, a szervezet szakpolitikai ajánlásaira, nemzetközi szakértőkre és itthon dolgozó szexmunkások történeteire támaszkodtak. A filmet most nálunk láthatjátok először.
– magyarázta Papp Réka Kinga, a SZEXE munkatársa a filmmel kapcsolatban, és azt is elmondta a Díványnak, hogy szervezetük idén hatalmas fejlődésen ment keresztül, vagyis a helyzetre reagáló érdekképviselő szervezetből proaktív, saját szabályozási koncepciót képviselő csoporttá vált. Ez annyit jelent, hogy a tizenhét évnyi tapasztalatnak és kapcsolatoknak köszönhetően már nemcsak jogsegélyt nyújtanak, segélyvonalat tartanak fent, szociális munkát végeznek (terepen és az egyesület irodájában), óvszert és egészségügyi tanácsot osztanak, orientálják és támogatják a nehéz élethelyzetben lévő szexmunkásokat, hanem kutatni is tudják az amúgy rejtőzködő közösség körülményeit, és kialakított kapcsolati hálójukon keresztül a szexmunkások véleményét is ki tudják kérni, mielőtt szakpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg velük kapcsolatban.
A filmet a Zöld Pók Filmműhellyel közösen készítették, amely civil szervezetekkel együttműködve immár kilencedik éve szerez kisfilmeket, webes videókat és hozzájuk kapcsolódó kampányokat, hogy nehezen megérthető kérdésekben, tabusított témákban könnyen emészthető, érzékenyítésre alkalmas információkat adjon át a médiafogyasztó közönség számára.
A film három éven keresztül készült
A szexmunka megítélése Magyarországon jellemzően negatív, ezért a benne dolgozók – félve a megbélyegzéstől és a retorzióktól – rejtőzködve élnek, ráadásul a gyakori rendőrségi vegzálások, a hatóságok áldozathibáztató és sok esetben megszégyenítő magatartása miatt egy általános, nagyfokú bizalmatlanság is kialakult bennük, (nemcsak a rendőrség, hanem mindenféle hatósági szerv irányába), így eleinte azokkal a szervezetekkel is nehezen állnak szóba, akik értük dolgoznak. A SZEXE munkatársainak is sok éves bizalomépítő munkájába került, hogy kutatásokat végezhessenek közöttük, és hogy egy olyan filmet készíthessenek, amelyben a szexmunkások a saját tapasztalataikról vallanak.
A filmen összesen három évet dolgoztak a SZEXE területi terepmunkásai, az interjúkból, a szexmunkások személyes történeteiből pedig könyv is készült. Az Aki kurvának áll: szexmunka sztorik hat ember személyes történetén keresztül mutatja be, hogy a magyarországi szexpiac független szereplői milyen jogi környezetben és körülmények között dolgoznak. A könyv november 9-én jelenik meg a Kossuth Kiadónál.
Ha olvasnál még a témában, itt találod a hazai szexmunkások helyzetéről szóló cikkünket, amit a SZEXE kutatása és szakpolitikai ajánlásai alapján írtunk, itt pedig a hazai gyermekprostitúcióról olvashatsz egy riportot.
