Ha még nem tudja, mit csinál ma este: kezdődik a Skandináv Filmfesztivál!

Olvasási idő kb. 3 perc

Mától a hét végéig mozizhat dán, norvég, svéd és finn filmeket dokumentumtól a fikcióig, krimitől a vígjátékig. Ajánlunk pár kihagyhatatlant.

Tegye fel a kezét, aki nem skandinávfilm-rajongó! Na jó, nyilván nem kövezünk meg senkit a személyes ízléséért, az azonban, bármilyen filmeket szeressen is, biztos feltűnt mindenkinek, hogy a skandináv filmek mekkorát mentek az utóbbi (mondjuk két) évtizedben, és hogy mindig érdemes odafigyelni azokra a filmekre, amik északról jönnek. Bergmantól kezdve a dogmafilmek felforgató szándékú, majd kissé lenyugvó alkotóin, Lars von Trieren és Thomas Winterbergen át (hogy csak a legnagyobbakat említsük), egészen a kétezres évek scriptwriter-rendező zsenijeiig, az együtt és külön is dolgozó Susanne Bierig és Anders Thomas Jensenig, vagy az utóbbi évek Hollywoodban is befutott csillagáig, Nicolas Windign Refnig, a skandináv filmekre, műfajtól függetlenül a felfokozott társadalmi érzékenység, humanitás, és rendkívül egyéni látásmód a jellemző. Ehhez pedig magas szakmai, technikai felkészültség társul mind az írók és rendezők, mind a színészek részéről.

A Svéd, Dán és Norvég Nagykövetségek, valamint a FinnAgora szervezésében, az NKA támogatásával létrejött Skandináv Filmfesztivál pár éve már hagyományosnak mondható rendezvény Budapesten, mivel hazánkban is kellő az érdeklődés az északi filmek iránt. Ezen a héten szerdától vasárnapig merülhetünk el a dán, norvég, svéd, és meglepetésre két finn film világában is, dokumentumtól fikcióig, krimitől, vígjátékig - és nem maradnak ki a gyerekek sem!

Az ötnapos fesztivál ma, azaz október 26-án fél nyolckor az Anker’t bárban kezdődik egy hivatalos megnyitóval, ami után a fesztivál nyitófilmjét, az Ingmar Bergman életéről pálya- és alkotótársak részvételével készült Trespassing Bergman (Látogatás Bergmannál) című filmet vetítik, ingyenesen.

A fesztivál többi vetítése az Erzsébet körúti Art+Cinema moziban lesz, ahol 600 és 900 forintos jegyárakon mozizhatunk. Több olyan nagyjáték-, dokumentum- és kisfilm is bemutatásra kerül, amit Magyarországon még nem láthatott a közönség, de újravetítenek párat a közelmúlt közönségkedvencei közül is.

Hat olyan nagyjátékfilm szerepel a fesztivál műsorán, amiket még mutattak be itthon. Ezek közül a Thule-akták egy 1968-as nukleáris balesettel foglalkozó, valós eseményeken alapuló krimi, míg a dán Holdhal, a svéd Csoda Viskanban és a norvég Tied vagyok emberi kapcsolatokkal, szerelmekkel, magánnyal foglalkozó drámák.

Gyerekeknek és szülőnek is ajánlják a szervezők az Igaz, tiszta szerelem című kamaszfilmet; A gyengébb fél című dráma pedig kifejezetten aktuális alkotás: a beilleszkedés, integráció, be- és elfogadás nehézségeiről szól. Ezt majd egy Integráció című beszélgetés követi Magyarországon élő skandinávok és északon élő magyar expatek részvételével.

De hasonlóan aktuális, érzékeny témákkal foglalkozik a Warriors from the North, ami a jóléti társadalomban élő fiatalok radikalizálódásáról szól, illetve a Balloon for Allah című dokumentumfilm, ami a nők szerepét vizsgálja kultúra és vallás (nem csak az iszlám) fényében.

Közönségkedvencek közül láthatjuk az általunk is nagyra tartott Nyomtalanul-Fácángyilkosok- Palackposta krimitrilógiát. Az erős atmoszférájú, remek színészi alkotásokkal dúsított, gyönyörű képekkel operáló filmeket mindenképpen ajánljuk, és ha teheti, moziban nézze meg őket: nemcsak a történet vagy az alakítások hatásosak, hanem a gyönyörű fényképezés is.

Nagyon ajánljuk Az ember, akit Ovénak hívnak újravetítését, mert egyszerre elgondolkoztató, bölcs és kacagtató film, ráadásul olyan témáról, amiről ritkán készülnek alkotások: a „kibírhatatlan” öregekről, és persze az időskor magányáról. Kíváncsian várjuk, milyen lesz a mozivásznon A lánykirály című történelmi film, ami Krisztina svéd királynőről szól. Újravetítik még A kommuna és a Gabriel Byrne, Isabelle Huppert illetve Jesse Eisenberg főszereplésével, koprodukcióban készült Hétköznapi titkaink című drámákat is: utóbbi egyike volt az elmúlt év egyik legmegrázóbb filmélményeinek.

Külön öröm, hogy az összes fesztiválfilmet eredeti nyelven láthatjuk: a best of-játékfilmeket magyar felirattal, a többi játékfilmet magyar és angol felirattal, a dokumentum- és rövidfilmeket pedig angol felirattal nézhetjük meg. Részletes program az esemény Facebook oldalán található.

Helyszín:
Art+ Cinema (1073, Budapest, Erzsébet krt. 39.)

 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.