Nemsokára már a hazai mozikban is vetítik Ivan Reitman klasszikus sci-fi vígjátéka, a Szellemirtók újragondolt, női rebootját Paul Feig rendezésében. A rég várt folytatáson felbuzdulva összeszedtünk pár érdekességet a több mint harminc éves eredetiről – részletek a hajtás után!
1. Dan Aykroyd a saját családjából merített ihletet
A színész spiritiszták között nőtt fel. Dédapja, Samuel A. Aykroyd fogorvosként dolgozott, de médiumként Walter Ashursttal szeánszokat tartottak az Aykroyd család Kelet-Ontario-i parasztházában. A hagyományt Aykroyd nagyapja, Maurice is továbbvitte: bár mérnökként dolgozott a Bell Telefontársaságnál, de ettől még lelkesen rajongott a paranormális esetekért. A materiális és spirituális világokban való egyidejű hit ellentmondását Maurice Aykroyd úgy gondolta feloldani, hogy állítólag egy magas rezgésű rádió kifejlesztésén dolgozott, aminek segítségével kapcsolatot teremthet a szellemvilággal.
Dan Aykroyd édesapja, Peter is jelentős mennyiségű könyvet halmozott fel a témában (beleértve a nagyapja szeánszairól szóló történeteket is), szóval a fiatal Aykroydnak tényleg volt hova nyúlnia, ha szellemekről és vámpírokról szeretett volna olvasgatni. Miután 1979-ben elhagyta a Saturday Night Live-ot, kezébe akadt egy parapszichológiáról szóló cikk az American Society of Psychical Research nevű lapban, és ez inspirálta később a Szellemirtókat. Az Aykroyd család különös vonzódásáról a paranormális jelenségekhez egyébként könyv is született A History of Ghosts: The True Story of Séances, Mediums, Ghost and Ghostbusters címmel 2009-ben, a könyv elkészítésében pedig Dan Aykroyd és apja is aktívan részt vettek.
2. Először nem is vígjátéknak szánták
Aykroyd olyan hollywoodi alkotásokból merített ihletet a kezdetekben, mint a Bowery fiúk nevéhez fűződő Spook Busters, az 1951-es Ghost Chasers, az Abbott és Costello féle horror-vígjátékok vagy az 1940-es The Ghost Breakers Bob Hope és Paulette Goddard főszereplésével. Az általunk ismert Szellemirtóknál ez egy jóval sötétebb hangvételű, jövőben játszódó sztori lett volna “Ghostmashers” címmel, de ezt a rendező, Ivan Reitman túl költségesnek találta. Ehhez a produkcióhoz három főszereplőt, John Belushit, Eddie Murphyt és John Candyt akarták leszerződtetni, de amikor Belushi meghalt, a másik két színész is visszalépett a szereptől.
Nemcsak a szereplők változtak az idő haladtával, hanem a Szellemirtókkal harcoló kísértetek mérete is. Az immár ikonikussá vált Habcsókember például a wikipédia.org szerint egyike a filmtörténet 50 legnagyobb szörnyének. Ivan Reitman számításai szerint, ha tartják magukat az eredeti forgatókönyvhöz, akár 300 millió dollárba is kerülhetett volna az előállítása, és mindez 1984-ben volt!
3. John Belushi szelleme kísért a filmben
Aykroyd többek között a valószínűtlenül magas költségvetés és az egykori Saturday Night Live (SNL) társa, John Belushi tragikus halála miatt gondolta újra a sztorit. Eredetileg ugyanis neki szánta a szarkasztikus Peter Venkman szerepét, akit később egy másik SNL sztár, Bill Murray játszott el. A forgatókönyvírók azonban ironikusan lerótták tiszteletüket barátjuk előtt és helyet szorítottak neki a produkcióban: Belushi szelleme a pufi zöld szörny, Slimer (Ragacs) személyében kísért a filmben – írja a mentalfloss.com.
4. A filmet nagyon rövid idő alatt forgatták le
Miután Aykroydnak megvolt a koncepciója és az átírt forgatókönyve, odaadta Ivan Reitmannek, hogy ajánlja be azt egy nagyobb filmstúdiónak. Reitman egyébként jól ismerte a csapatot, korábban már rendezte Bill Murrayt a Bombázók a seregnek valamint a Dilibogyók – Táborparádé című vígjátékokban, és Harold Ramisszel is írtak már közösen forgatókönyveket. Mivel Reitmannek már volt kapcsolata a Columbia Pictures stúdióval (ott készült a Dilibogyók), így 1983 májusában oda is tudta adni a forgatókönyvet a stúdióvezetőnek, Frank Price-nak és csak Aykroyd borzalmas egymondatos összefoglalóját fűzte hozzá a sztorihoz: “Ghost janitors in New York”.
Price-nak így is bejött a projekt, és jó húzónévnek tartotta a három komikust, Aykroydot, Murrayt és Ramist is. Mgkérdezte Reitmant, mégis mennyibe fájna a film, mire a rendező állítólag hasraütéssel bedobta a 30 millió dollárt. Meglepő módon Price elfogadta a költségvetést és megállapodtak abban, hogy a filmnek 1984 júniusára, azaz a nyári szezonra el kell készülnie. Tehát a csapatnak mindössze 12 hónapja volt arra, hogy befejezze a forgatókönyvet, leforgassa a filmet, és megcsinálja hozzá a speciális effekteket. A felgyorsult ütemterv miatt Aykroyd, Ramis és Reitmann kénytelenek voltak visszavonulni egy nyaralóba, hogy egy három hét alatt befejezzék a forgatókönyvet. Ezután elkezdhették előkészíteni a forgatást és a helyszínek keresését.
5. Sigourney Weavert vicsoráért választották a női főszerepre
A három ismert név mellé Reitmannak szüksége volt még egy megfelelő női főszereplőre, aki Venkman önfejű barátnőjét, Dana Barrettet alakítja majd. A rendező választása Sigourney Weaverre esett, aki alig várta, hogy a Ridley Scott féle A nyolcadik utas: a Halál című horrorfilm után valami vígjátékban szerepelhessen. A meghallgatáson egy szótlan jelenetet kellett eljátszania, melyben vicsorításával akkora hatással volt a rendezőre, hogy megkapta a szerepet. A színésznő egyébként az Szellemirtók újraforgatott, női verziójában is feltűnik.
6. A lúzer szomszéd eredetileg John Candy lett volna
A szerethető vesztes szomszéd, Louis Tully szerepét eredetileg John Candy játszotta volna el. Candy egy erős akcentussal beszélő merev német férfinek képzelte el Tully karakterét, aki ráadásul még kutyákat is tart a lakásban. Aykroyd és Reitman végül a kanadai komikust, Rick Moranist választotta a szerepre, aki az eredeti karakterrel ellentétben egy halk szavú, bénán tréfálkozós alakot formált meg a filmvásznon. Külön érdekesség, hogy Moranis a saját ruháit viseli a filmben.
7. Egon Spengler karakterét egy barát, egy filozófus, és egy címlap ihlette
A Szellemirtók társszerzője, Harold Ramis személyes és tudományos ihlettel alkotta meg a filmben játszott karakterét. Keresztnevét, az Egont egy Egon Donsbeck nevű barátjától kölcsönözte, aki magyar cserediákként osztálytársa volt a chicagói Stephen K. Hayt általános iskolában. A Spenglerhez a német történész és filozófus, Oswald Spengler családnevét nyúlta le. A karakter megjelenését pedig egy ismeretlen modelltől koppintotta, akire egy absztrakt építészeti folyóirat borítóján lett figyelmes: Ramis úgy vélte, hogy az ő okostojás parapszichológus kinézetéhez remekül passzol a három részes tweed öltöny, a vékony drótkeretes szemüveg és az égnek álló haj.
8. A híresen New York-i filmet sem csak New Yorkban forgatták
Bár New Yorkban talán a mai napig tartanak Szellemirtók túrát a turistáknak, de ennek ellenére a film nem minden jelenetét ott vették fel. Persze az olyan kulcsfontosságú helyszínek, mint a Tribeca, Dana Barrett és Louis Tully Central Park-i lakása, a New York-i közkönyvár, a Columbia Egyetem Havemeyer terme vagy a legendás Tavern on the Green étterem, ahol Louis Tullyt megtámadja az egyik szellemkutya, mind könnyen beazonosíthatóak, de például a Szellemirtók irodájának belső tere valójában egy elhagyott Los Angeles-i tűzoltóállomás, ahogy Dana lakásának tetőtéri jeleneteit is a Columbia Pictures 16-os stúdiójában vették fel.
A korábbi könyvtár jelenetet, mikor Egont beveszik a csapatba, valóban a New York-i közkönyvtárban forgatták, de azt a részt például, mikor belebotlanak a könyvtár egyik régi szellemébe, már a Los Angeles-i közkönyvtárban vették fel. Hasonlóképpen, mikor a szellemirtóknak sikerül elkapniuk a Sedgewick Hotelben a zöld szörnyet, annak a külső és belső jeleneteit is a Los Angeles-i Millenium Biltmore Hotelben rögzítették.
9. Mi lett a Szellemirtók rohamkocsijával?
A mentő- és halottaskocsi kombinációjából létrejött járművet, az Ectomobile-t a Miller-Meteor cég gyártotta egy 1959-es Cadillacből. A filmforgatásoknál a fontos szerephez jutó járművekből a különféle stilisztikai és biztosítási okokra hivatkozva több példányt is használnak (a Vissza a jövőbe című film forgatásánál például három különböző DeLoreant is berendeltek), de mivel a Szellemirtókat ilyen rövid idő alatt kellett leforgatni, így a forgatásra csak egyetlen Ectomobile állt össze. Az autó a forgatás végén épp a Manhattan-hídon száguldott át, mikor lerobbant és nem lehetett többet hasznát venni. Egy jó hír azért a végére: a Lego piacra dobta a saját Szellemirtók figurákkal felturbózott Ectomobile-ját, így a megszállottabbak körülbelül 13 ezerért forintért beszerezhetik saját Szellemirtók autójukat.
10. Vizuális trükkök a 80-es évekből
A vizuális effektekért Richard Edlund és csapata felelt. Edlund jól bejáratott név volt a szakmában, korábban olyan szuperprodukciókon dolgozott, mint az Elveszett frigyláda fosztogatói, az eredeti Star Wars trilógia, vagy a Poltergeist - Kopogó szellem. A profi csapat mindössze 10 hónapot kapott a stábtól arra, hogy előálljanak a dizájnnal, a storyboarddal, és felvegyék a film speciális effektjeit. A gyors végeredmény érdekében kénytelenek voltak segítségül hívni Terry Windell animációs vezetőt, aki híresen jól tudta kezelni a szűkös határidőket és imádta a szélsőséges megoldásokat. Neki köszönhető többek között, hogy az egyik Sedgewick Hotelben forgatott jelenetnél zöld festékbe mártott földimogyoróval lőtték ki a zöld szörnyet, Slimert (Ragacsot).
11. A rendező is a film szereplőjévé vált
Bár Ivan Reitmant nem látni a filmben, pár szokatlan fogással mégis jelen van. Például ő produkálta azokat az undorító röfögő-böfögő hangokat, amiket Slimer (Ragacs) adott ki magából, mielőtt összenyálkázta volt Peter Venkmant. És Reitman jellegzetesen mély, saját hangja is hallható, méghozza Sigourney Weaver szájából, mikor megszállja őt a démon és kísértetiesen azt mondja, hogy: “Theres is no Dana, only Zuul.”
12. Bill Murray Golfőrültekből ismert karaktere, Carl Spackler is feltűnik
Murray 1980-ban pályafelügyelőt játszott a Harold Ramis által rendezett Golfőrültekben. A Szellemirtókban van egy jelenet, mikor Louis Tullyt megtámadja a démonkutya, ennél a résznél Bill Murray korábbi karaktere újra felbukkan a filmvásznon.
13. A film egyik producerének köszönhető az ikonikus Szellemirtók logó
Az áthúzott szellem figura mára olyan közismert szimbólummá vált, mint a Coca-Cola vagy a McDonalds logó, sőtfelkapott lett a zenei és divatiparban is. A számos reklámban és videóban használt logó a társproducer, Michael C. Gross fejéből pattant ki, akit igazi reneszánsz emberként tartottak számon Hollywoodban. Gross mielőtt bekerült volna a filmiparba, olyan művészeknek és műsoroknak volt a művészeti tanácsadója, mint a The Muppets, a Rolling Stones vagy John Lennon. Az ő művészeti vezetése alá tartozott a 60-70-es években többek között az Esquire magazin, a National Lampoon valamint az Eye is.
14. Csinálj dugót egész Manhattanben, majd fogd rá Coppolára!
A Dana lakása előtti felvételekhez a stáb engedélyt kapott arra, hogy átmenetileg lezárják a 65. utca és a Central Park West közötti szakaszt egészen a Kolumbusz körforgalomig, aminek köszönhetően katasztrófális dugó keletkezett a városban. Miután beérkeztek az egészen a Brooklyn-hídig gyűrűző dugó miatti panaszok, a stáb tagjai tréfásan azt kezdték terjesztették a városban, hogy a káoszt Francis Ford Coppola okozta, aki szintén éppen akkor forgatta a Gengszterek klubja című filmjét a városban. Volt azonban egy különösen konok Upper West Side-i lakos, aki berontott a forgatásra és elpanaszolta Aykroydnak, hogy őt mennyire zavarja ez a helyzet, és Aykroyd az ő kedvéért mindent elkövetett, hogy minél gyorsabban véget vessenek a káosznak. Nyilván, hisz Aykroyd nagy rajongója volt a panaszosnak, Isaac Asimovnak.
15. Borotvahabban úsztak a New Yorkiak
A stáb először azt szerette volna, ha a Habcsókember felrobbantásakor mályvacukoreső hullana a gyanútlan New York-i népet játszó statisztákra, de ez az extra költség sajnos nem fért bele a keretbe. Edlund kreatív csapata ehelyett 500 doboz borotvahabot vetett be, aminek köszönhetően a Walter Pecket alakító William Athertonra például mintegy 200 liter hab fröccsent.
