Ha nem is egysejtűeknek, de mikroorganizmusoknak, valamint persze az őket kezelő tudósoknak írta ki vicces művészeti pályázatát az amerikai mikrobiológusok szövetsége 2015. szeptemberében Agar Art címmel, arra biztatva a kutatókat, hogy hozzák össze a tudományt és a művészeteket. A fő szabály az volt, hogy az agar agar nevű táptalajon növesztett organizmusokból hozzanak létre valamiféle műalkotást (laikus szemmel azért az is elég fontos szabálynak tűnik, hogy a versenyzők lesznek szívesek "minden körülmények közt szem előtt tartani a biztonságot is"). A művészekből és tudósokból álló zsűri a végső döntésnél nemcsak a kreativitást és a végeredmény dekorativitását, de a műleírás tudományos pontosságát, valamint a laikus nagyközönség számára is befogadható nyelvezetét is értékelte.
Az első helyet - és az ezzel járó 85 dolláros művészeti vásárlási utalványt - Neuronok című alkotásával Maria Penil vitte el, akinek nem ez lehet az első próbálkozása művészeti téren, mivel a leírás szerint "munkáiban gyakran visszaköszönnek a neuronok és egyéb biológiai formák".
Az alábbi mű a második helyen végzett a versenyen, a The NYC Biome Map (kb. New York mikrobiológiai közösségi térképe) címet viselő alkotás Christine Marizzi munkája. A kutató és munkatársai négyszögletű petricsészékbe a város utcatérképét rajzolták fel foszforeszkáló baktériumkultúrákból, melyeket 50 különböző személytől nyertek. A pályaműhöz csatolt leírás szerint, "a mikroorganizmusok mindenhol ott vannak, de túl kicsik ahhoz, hogy láthatóak legyenek számunkra. New York a kultúrák olvasztótégelye, mind emberileg, mind a mikrobák szintjén, miközben minden lakosának egyedi a mikrobiológiai készlete. Ezek együtt adják meg New York egyediségét, és a mikrobák világa mindenkire jelentős hatással van."
A harmadik helyezett az Aratás címet viseli és bár valóban festményszerű hatást kelt, élesztőgombák felhasználásával készült: alkotója arra szerette volna vele felhívni a figyelmet, hogy ez az egyik legősibb baktériumfajta, amit már a legrégibb civilizációk is ismertek és használtak alapvető táplálékaik - a kenyér, sör és bor - előállításában, ugyanakkor az elmúlt években a molekuláris- és sejtbiológia érdeklődésének középpontjába is került, mivel sok, az emberi szervezet számára fontos proteint ennek a baktériumnak a tanulmányozása során fedeztek fel illetve sikerült modellezni.
A közönség díját a Facebook oldali szavazás alapján a Sejt sejt mellett című alkotás kapta, ami szintén Maria Penil műve, ennek valamiért nincs különösebb magyarázó leírása, de ez is egész jól néz ki.
Mondjuk a fentiek szerintünk sehol nincsenek Van Gogh Csillagos éj című festményének baktériumokkal újraalkotott verziójához képest, nem is értjük, hogyan nem kapott semmilyen díjat. Érdemes azért többi alkotást is megnézni - itt teheti meg -, és rácsodálkozni, mennyi érdekességet - és sokszor akár szépséget is - rejthet egy Petri-csésze!
