Margó Fesztivál, avagy csak a szöveg

Olvasási idő kb. 4 perc

Méghozzá egy csomó zenével kiegészülve, június 3. és június 7. között a Margón, az irodalmi popfesztiválon.

Ezt is el

Tavaly azt írtuk a Margóról, hogy olyan, mint a könyvhét, csak színesebb – végül az is volt, bár ez csak a műfajok sokféleségére vonatkozik. Idén ötödik alkalommal előzi meg a magyar irodalmi élet jeles eseményét, az Ünnepi Könyvhetet a Margó Irodalmi Fesztivál, amely olyan, azóta ismertté és fontossá vált projekteket is elindított, mint például az írók és zenészek együttműködésére épülő Rájátszás. A kollaboráló művészeknek olyan felvételeket köszönhetünk, mint Erdős Virág és Kollár-Klemencz László Ezt is elviszem magammal című, szívfájdítóan aktuális szerzeménye, amelyet egyforma beleéléssel dúdolhat mindenki, aki inkább kivándorol, mintsem hogy bevándorlózzon ebben az országban. Háy János Beck Zoltán által megzenésített verse, az Aktmodell, vagy Grecsó Krisztián Dezső című műve már nemcsak bölcsészkarok és olvasótermek mélyén, hanem koncertszínpadokon, sőt filmen is menők, népszerűsítve ezzel nemcsak a kortárs magyar irodalmat, de a zenét is. A szombat este fél 9-kor a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán kezdődő Rájátszásban olyan új szerzők is felbukkannak, mint Áfra János, akinek most jelenik meg Két akarat című kötete, vagy Szabó Benedek, akinek a Galaxisokkal közösen jegyzett A legszebb éveink című generációs/hangulat/város/életkor lemezét nagyon szerettük, és rajtunk kívül még kábé az egész magyar sajtó.

Korbucz Sonya, Áfra János és Nagy István
Fotó: margofeszt.hu

És ha már generációs, a Hello, Purgatórium! című anti-generációs dallal a Balaton Methodban ismertté váló Hó Márton ezúttal szerzői esten fog zenélni, méghozzá Dragomán György és Winkler Nóra Cry me a river című beszélgetésén június 6-án, szombaton délután 6 órától, ahol Dragomán ősszel megjelenő, zenei novellákat tartalmazó kötetéről lesz szó. A váltás már csak azért is érdekes, mert Dragomán eddigi három könyve – A pusztítás könyve, A fehér király és a tavaly megjelent Máglya – meglehetősen zord témákkal foglalkozik. Az írók és zene viszonyára tehát nemcsak a Rájátszás sorozat, hanem a zenés könyvről tartott zenés beszélgetés is reagál, ez a téma nagyjából megunhatatlan mindenkinek, aki akár csak az egyiknek is rajongója.

Tolsztoj a konyhában

Június 2-án, kedden 7 órakor nyílik Valuska Gábor kiállítása a Hadik Kávéházban. A fotókon ismert irodalmár családok láthatók, a címet Tolsztojtól kölcsönözték: bár A boldog családok mind hasonlók egymáshoz Anna Karenina esetében nem nagyon jött be, a magyar irodalmár családok esetében viszont nagyon kíváncsian várom a látványt és az irodalmi konyhaasztalokat is.

A 2010-es évek második felében egy izlandi vulkán, majd közvetlen szomszédainak csaknem egyidejű kitörése miatt hamufelhő terült szét a kráterek fölött, elsötétítve fél Európa egét – olvasható ez a meglehetősen sokat sejtető leírás Térey János A legkisebb jégkorszak című, megjelenés előtt álló regényéről, amelyből a szerző olvas fel június 7-én, vasárnap délután 5 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban. És ha már nagyágyú, Spiró György most megjelent, Gorkij utolsó szerelmét bemutató Diavolina című regényéről is lesz szó vasárnap, vagyis június 7-én este 7 órakor, a PIM Dísztermében. A kötetet a szerző és Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója mutatják be.

Hogy elérjek a napsütötte sávig

Zenés költői estet rendeznek „A vers vagyok” – Kedvencek temetője címmel Petri György emlékére, akinél nagyszerűbben talán senki nem írta le az ólomidők örökhétfős, a napsütötte sávot végül aligha megtaláló kelet-európai semmilyen világát. Fellépnek Erdős Virág, Győrffy Kata, Horváth Kristóf, Kemény István, Kemény Lili, Kukorelly Endre, Simon Márton és Závada Péter, a zenét pedig a nosztalgikusan rajzfilmes nevű Bob és Bobek Orchestra szolgáltatja majd pénteken este fél 9-kor a PIM udvarában.

Petri György
Fotó: margofeszt.hu

Alig tudunk rangsorolni az események között, és ez csak néhány kiragadott példa volt: ezen kívül lesz még elmaradhatatlan slam poetry többször is, irodalmi témájú kisfilmek a Daazo.com közreműködésével, koncertek, vetítések és mindenféle program, szóval irány a Petőfi Irodalmi Múzeum, aztán pedig a Könyvhét, mert a legjobb csak a szöveg.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hermann Veronika
Hermann Veronika
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?