Hitchcock hátsó ablakai csótányokra néznek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Leselkedők annyira feszes, izgalmas thrillernek indul, hogy megbocsátjuk, amiért a vége gyenge horrorba fordul.

A Jurányi Inkubátorház épülete valamikor iskola volt, most a Boross Martin rendezésében, a Stero Akt és a Szputnyik Hajózási Társaság koprodukciójában bemutatott Leselkedők című előadáson viszont társasházzá vált. Boross Martin kísérletező figura, az ő színháza sosem hasonlít ahhoz, amit megszokhattunk (interjúnk a rendezővel itt). Feltételeztük, hogy Bodó Viktor társulatával egészen őrült dolgokra lehet képes, és nem is kellett csalódnunk. 

Fotó: Dömölky Dániel

Egy lakógyűlés kellős közepébe csöppenünk, de nem ám akárhol, hanem a Jurányi hátsó kertjében, fejünkön fülhallgatóval, kezünkben látcsővel (mindkettőt a helyszínen kapjuk), hiszen a színészek három emeleten, az inkubátorház ablakaiból játszanak a kertben ülő nézőknek. A közös képviselő posztját is betöltő házmesternő (Rainer-Micsinyei Nóra) az átkosból magával hozott határozottsággal vázolja az egybegyűlteknek mindannyiuk közös problémáját: mindent ellepnek a csótányok, valamit csinálni kell. Alkalmi dalra fakadások, kiborulások, valamint a házmesternőnek köszönhető lehallgatókészülék segítségével ezután megismerhetjük a lakók álláspontját a rovarkérdésről ugyanúgy, mint ahogy személyiségüket, és minden esetben nyomorult életüket is, mígnem megérkezik a csótányirtó (Kárpáti Pál), hogy rendbe tegye ezt a csótánykérdést. Persze, ahogy ez már lenni szokott, a dolog nem megy olyan könnyen neki.

A szinte kimeríthetetlen témát - egy társasház mindennapjait - bemutatni azért is frappáns ötlet, mert mindenki találkozhat ismerős karakterekkel, még ha a Leselkedők figurái szánt szándékkal elrajzoltak is. Egy társasházban mindenféle ember élhet, kezdve az asszonyverő ügyvéddel (Jankovics Péter) és nimfomán feleségével (Pető Kata), akik a fél házat sakkban tartó lányukkal (Bach Kata) vergődnek a csótányinváziótól és saját életüktől, egészen az entomológia részleteiben elmerülő tanárig (Hajduk Károly), vagy a veterán, madarakra lövöldöző öregig (Király Dániel). Nem is beszélve a lányról az elsőn (Kurta Niké), akinek természetközeli szavaitól azonnal növésnek indulnak a növények, vagy szegény, kihasznált kínai kisfiúról (Szabó Zoltán), akinek még a lufiját is kipukkasztják.

Fotó: Dömölky Dániel

Az alapötlet tehát nemhogy nem rossz, hanem egyenesen zseniális, a zenék (Keresztes Gábor) és a szöveg (Máthé Zsolt) is el vannak találva, de valamitől mégsem áll össze kerek egésszé a történet. (És ennek nincsen köze ahhoz, hogy eső miatt a háromnegyedénél tartottak egy húsz perces kényszerszünetet, sem ahhoz, hogy egy szomszédos házban rendeltetésszerűen élő, tülkölő szomszéd gyomra nehezen veszi, amikor Pető Kata metálénekesnőket megszégyenítő módon és hangterjedelemben tombol.)

A darab végére annak ellenére is elfogy a szufla az előadásból, hogy a tempó végig nagyon feszes, itt senki sem hibázhat, pontosan kell belépjen a jelenetébe, hiszen nincs visszacsatolás, lévén a színészek csak ritkán találkoznak egymással. Ráadásul, ha véletlen üresjárat lenne, oda jól felépített videóinstallációkat rendezett Boross csótányokkal és csótányok szemszögéből: ha addig nem érezte volna úgy magát a néző, mint aki egy furcsán értelmezett Hátsó ablakba csöppent, akkor ettől garantáltan végigfut a hátán a borzongás. 

Fotó: Dömölky Dániel

A befejezés banalitása viszont egy blöff, még akkor is, ha a horrorba hajló helyzet adja magát (nem spoilerezzük el, bár kikövetkeztethető); és ez kishíján agyonüti az előadást. Szerencsére közelsem annyira, hogy ne lehessen végig élvezni, ami nagyban köszönhető a színészeknek: mindenki a helyén van (bár a veterán öregről egy ideig szentül hittük, hogy valami idegrángásban szenvedő, őrült rendőrt játszik, de aztán felvilágosítottak).

Az egész előadásra jellemző a kertmozi feeling, a hangok a fülhallgatónak köszönhetően tiszták és élesek, a túlzottan széles "vásznon" megjelenő ablakok pedig ügyesen hozzák azt a leselkedős Hitchcock-bravúrt, amitől a feszültség folyamatosan fokozódik, kiváltképp mivel az ember nem akar lemaradni semmiről, és ezért nagyon intenzíven kell kukkolnia. Pont emiatt a kezdeti feszültség miatt nem elég erős a darab befejezése: a végén már mindenkiről tudunk mindent, és valahogy adott, hogy csak a csótányok győzhetnek. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.