Menyust is megihlették a városi legendák

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Szatyor nevű kultkocsma egy eldugott sarkában megtudhatjuk, hogy néz ki egy köztéri seggrepacsi.

Az utóbbi években egyre népszerűbbé kezd válni a nagy háborúk előtti (közti) Budapest élete, politikától, eszméktől mentesen. Az ilyen boldog békeidők agyszüleményei voltak azok a városi legendák, amiknek megvalósítására a budai Szatyor Bár írt ki pályázatot. A végül kiállított anyagok és projektek valószínűleg szándékosan lettek sokfélék, mind anyagukban, mind ihletettségükben, sőt, némelyik művész elég szabadon értelmezte az "urban legends" fogalmát.

A placc

A Szatyor Bár Buda egyik legfelkapottabb sugárútján, a jelentős döccenőkkel feltuningolt Bartók Béla úton kapott helyet, a felújított Hadik-házban. Könnyű elérni, mivel közel a Móricz ("a körtér"), és a 47-49-es villamossal a metró is. A galérianegyeddé alakított Szentimrevárosba is passzol a kiállítás, itt nincs meg az a tájidegenségi probléma, mint a FUGA esetében, a Recycling Socialism kiállítás elhelyezése miatt.

Fotó: Vanik Zoltan / Velvet

A belső már kevésbé kecsegtető, mivel eléggé nagy hangsúlyt kap a tény, hogy a Szatyor voltaképp egy igényes, magas árakon dolgozó kultkocsma (némi melegétellel). A kiállítást a galéria egyik sarkában rendezték be, szeparáltsága pont jó arra, hogy elkülönüljünk a töltött káposztával barátkozó turistáktól. A megvilágítással égbekiáltó problémák nem voltak, és mindegyik projektet érthetően el is magyarázzák, bár azt már nem értettük, az egyes művek alá, miért raknak székeket, hogy ott pihenhessen le az ember. 

Dunába vetett kulcs

Rögtön az első mű, amivel szembesültünk, egy szövegekkel telenyomott, dizájnolt szövettáska volt, ami archív apróhirdetéseket dolgozott fel. Az iparművészeti projekt mellett akadt Krúdy ihlette grafika, de megjelent egy művel mindenki Menyusa, Menyhárt Tamás, akinek a képe mellé Tamás-Kállai Katalin rittyentett egy novellát: egy szűk ketrecben tartott majom története ihlette meg őket. Megismerhettük Füttyös Gyuri seggrepacsiját (ezt camera obscurával dolgozták fel), de érdekes lett az az óvodás színvonalúnak tűnő installáció, ami voltaképp az összecsapott köztéri szobrok ellen tiltakozik plüssmacival és firkával.

Fotó: Vanik Zoltan / Velvet

Megtudhatjuk, miért repült Zeppelin gróf a Ferenciek tere fölött, és miért dobta be a New York kávéház kulcsát a Dunába Molnár Ferenc. A kiállítás azért jó, mert könnyen befogadható, szellemes alkotásokat válogattak be, miközben igénytelenséggel nem vádolhatók az alkotók. Mindenki igyekezett a maximumot kihozni a témájából, zömmel jók a koncepciók, bár nem mindegyik művet akasztanánk ki a nappaliba.

Nekik ajánljuk

A kicsi kiállítás összességében egy rapid, gyorsan fogyasztható, gyomrot nem megterhelő menü egy kávé mellé (bár mi forró fehércsokit fogyasztottunk hozzá, isteni tejszínhabbal). Szóval ajánljuk annak, aki inna valami meleget ebben a siralmas januárban, és útban a mosdó felé még egy apró kiállítást is megnézne, hogy az asztalhoz visszatérve felvághasson vele a haveroknak.