Felpimpelik, hogy mentsék Peking óvárosát

Olvasási idő kb. 2 perc

A rohamos fejlődés miatt Kína fővárosának legfontosabb része szépen lassan eltűnik. Vannak, akik ezt nem hagynák.

Peking történelmi kerületei rohamos tempóban tűnnek el a város térképéről az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően. A hutongokból álló belváros pusztulása pedig a kínai főváros társadalmi szerkeszetét is megbontja, és olyan közösségeket szakít szét, melyek az igazi Peking hangulatát tükrözték. Hutongnak azokat a 3-9 méter széles sikátorokat hívják, melyek a város rácsos szerkezetét adják meg, és amik nevüket a Jüan-dinasztia mongol alapítóitól kapták. Az ezekben a sikátorokban álló lakóházaknak jellemzően saját belsőkertje van, a tetők cserépmázasak, a lakók pedig nagycsaládokként viselkednek. Vannak olyan lakók is, akiket nem a lassan metropolisszá váló Peking ingatlanbefektetői raknak ki otthonaikból, hanem az újgazdag kínaiak, akiknek a szemében a hutongok státusszimbólummá váltak.

Két olasz építész, Marcella Campa és Stefano Avesani Instant Hutong néven társult, 2003 óta tanulmányozzák a kínai városok átalakulását. 2005 óta Pekingben élnek, és ideiglenes installációkkal próbálnak rávilágítani arra a városszociológiai problémára, mely Pekinget fenyegeti a robbanásszerű növekedés és fejlesztések miatt. Jelenleg is folyamatban lévő projektjük során festik le, díszítik ki a pusztulásra ítélt házak falait, melyhez olyan anyagokat is (újrafel)használnak, melyeket a helyszínen találnak, és apró kis részletekkel teszik játszótérré a területet. Az interaktív installáció színei és hangjai a pillanatok sorozatát definiálják, mely a főként városszociológiai munkásságáról híres Henri Lefebvre 1959-es elképzeléseit tükrözik. Ha figyelemmel kísérné projektjeiket, itt megteheti!

Galéria ikon

12

Galéria: A hutongok újraértelmezése Pekingben
Fotó: Instant Hutong / behance.net
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.