Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, de a névből nem derül ki, pontosan mi is ez az ünnep. Ön tudja? Nem baj, elmondjuk, sőt, akkor már megmagyarázunk 7 másik, szintén furcsa elnevezésű ünnepet is.
Augusztus 15. a világ legkatolikusabb országaiban (pl. Olasz- és Franciaországban) munkaszüneti nap: ekkor van ugyanis Nagyboldogasszony ünnepe. A nap magyar nevéből annyi sejthető, hogy Szűz Máriáról lehet szó, és ennyi a többségnek valószínűleg bőven elég is, de azért hátha van, akit érdekel, hogy a rejtélyes elnevezés pontosabban Szűz Mária mennybevételének ünnepét takarja, míg párja, a szeptember 8-án ünnepelt Kisboldogasszony pedig Szűz Mária születésének ünnepe. De távolról sem ez az egyetlen olyan keresztény/katolikus ünnep, aminek a magyar neve annyiban béna, hogy nem derül ki belőle, hogy akkor most aznap pontosan minek is van a napja. Mondunk további hét példát – meg fog lepődni, milyen sok boldogasszony van még.
Miért pont Boldogasszony?
Kétféle magyarázat létezik arra, hogy a magyar hagyomány miért nevezi Boldogasszonynak Szűz Máriát. Az egyik elmélet szerint a Boldogasszony elnevezés az ősi magyar hitvilágból táplálkozhatott. E szerint Boldogasszony feltehetően ősi asszonyistenség neve, amelyet Szent Gellért püspök tanácsára a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak.
A másik elmélet szerint azonban a boldog és az asszony kifejezések Szűz Mária leggyakoribb jelzőjének (beata, azaz boldog, mai szóhasználatban boldogságos) és a domina (úrnő) szónak magyar népi megfelelői. A beata jelző Szűz Máriára alkalmazása nagyon régi eredetű, a Biblia is többször alkalmazza Jézus anyjára. Van, aki amellett érvel, hogy a kifejezésnek egyházi eredetűnek kell lennie, mivel magyar és latin nyelvtudást is feltételez a megfelelő magyar kifejezések megkeresése a latin elnevezésekhez.
Forrás: Wikipédia
1. Gyümölcsoltó Boldogasszony – A sok boldogasszony-ünnep magyar elnevezése azért tud igen zavarba ejtő lenni, mert ezeket itthon hagyományosan nem arról nevezték el, hogy miről szól az adott ünnep, hanem arról az időszakról, amikorra esnek. A gyümölcsfákat például március végén szokás beoltani, ezért ezt a március 25-re eső katolikus ünnepet Gyümölcsoltó Boldogasszonynak hívják magyarul. A névhez képest elég meglepő lehet, hogy ez igazából Jézus fogantatásának ünnepe: nem véletlen, hogy pont 9 hónappal karácsony előtt van. (Haladókat még gyorsan emlékeztetjük arra, hogy ez a Gyümölcsoltó Boldogasszony nem azonos a véletlenül nem hülyenevű Szeplőtelen fogantatás ünnepével. Az ugyanis december 8-án van, és akkor arra emlékeznek a katolikusok, hogy maga Szűz Mária is szeplőtelenül, azaz eredendő bűn nélkül fogantatott édesanyja, Szent Anna méhében.)
2. Gyertyaszentelő Boldogasszony – Jézus születését ugye karácsonykor ünnepeljük. A születést követő 40 nap után Szűz Mária bevitte elsőszülött fiát bemutatni a jeruzsálemi templomban. Ez az ünnep február 2-ára esik, és szerencsésebb neve az lenne, hogy Jézus bemutatása a templomban, magyarul mégis úgy hívják, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony. Ennek az oka, hogy ezen a napon a hagyományok szerint gyertyákat szenteltek, mivel a Jézust magát a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak is nevezik, és az ekkor megszentelt gyertyák Jézust magát jelképezik.
3. Sarlós Boldogasszony – Ez az ünnep eredetileg július 2-án volt, aztán a ’60-as években a püspöki zsinat áttette május 31-re. Néhány ország katolikus egyháza azonban szembement az új, vatikáni rendelkezéssel, és megtartotta a július 2-i dátumot, mi talán azért, mert az ünnep neve pont a július eleji időpontra utal ahelyett, hogy jelezné, miről is szól ez a jeles nap. Az aratást ugyanis nagyjából július elején kezdték annak idején (sarlókkal), ezért lett Sarlós Boldogasszony a neve annak az ünnepnek, amit a többi országban úgy hívnak, hogy Szűz Mária látogatása Erzsébetnél. Azért így hívják, mert arra emlékeznek ilyenkor, amikor Szűz Mária, méhében Jézussal meglátogatta a szintén várandós Erzsébetet, Keresztelő Szent János anyját (lásd alább).
4. Aprószentek – Ez az ünnepnév ugyan szintén elég hülyén hangzik, de a fentiekhez képest egész jól visszaadja, hogy miről van szó. A többi nyelvben mindenesetre ennek az ünnepnek a neve valami olyasmi, hogy „az ártatlan mártírok lemészárlása”. Arról van szó, hogy Jézus születése után Heródes a napkeleti bölcsektől értesült arról, hogy megszületett a zsidók királya. Heródes ekkor úgy döntött, a biztonság kedvéért lemészároltat minden 2 év alatti kisfiút, nehogy a leendő király a hatalmát veszélyeztesse majd. Ez alatt Szent József Egyiptomban bújtatta Szűz Máriát és Jézust, így aztán rengeteg babát felkoncoltak, de pont Jézust természetesen nem. Szóval Aprószentek ünnepén, azaz december 28-án azokra az ártatlan kisfiúkra emlékezik az egyház, akiket Heródes lemészároltatott.
5. Úrnapja – Kérdezzen meg egy szabadon választott magyar katolikust, hogy mi az az Úrnapja és mikor ünneplik! Valószínűleg fogalma nem lesz. Ha egy külföldit kérdez meg, ő viszont valószínűleg jobban fogja tudni, egyrészt mert az ő nyelvén jó eséllyel valami olyasmi az ünnep neve, hogy Corpus Christi, azaz Krisztus teste, másrészt mert ez az ünnep munkaszüneti nap pl. Németország és Svájc katolikus részein, de Brazíliában és Horvátországban is. Ez a mozgó ünnep nálunk pünkösd után két héttel van (vasárnap), de eredetileg csütörtökre esett, azaz a pünkösd utáni tizedik napra. Az ünnep egyébként az oltáriszentség, azaz az Úr Testének és Vérének főünnepe, ezért is szokták ilyenkor sok helyen virágdíszes körmenetben körbehordozni az átváltoztatott ostyát.
6. Pünkösd – És ha már szóba került pünkösd, ez is egy olyan név, ami csak annak beszédes, aki tud (ó)görögül. A pünkösd egy ősi zsidó ünnep, gyökerei jóval Krisztus előttre vezetnek vissza, de a kereszténység persze új tartalommal töltötte meg. Hogy mivel, az viszont a névből nem derül ki, a pentekoste ógörögül ugyanis annyit jelent, hogy az ötvenedik nap – mármint húsvét után. Ezen az ötvenedik napon a zsidók a tórát, azaz az Isten által a népnek adott törvényt ünnepelték, a keresztényeknél viszont a Szentlélek kiáradásának napja. Illetve két napja, amint azt mindenki tudja, amióta pünkösd hétfő Magyarországon nemzeti ünnep.
7. Húsvét – Végül pedig ismerjük el, hogy a pészachnak is elég hülye neve van magyarul. Ezt az ünnepet sok nyelven az eredeti zsidó ünnep nevének valamilyen változatának nevezték el, olaszul például pasqua, svédül pedig påsk. Mi magyarok azonban miről neveztük el Krisztus feltámadásának ünnepét, a legnagyobb keresztény ünnepet? Arról, hogy végre vége a böjtnek és újra magunkhoz vehetjük a húst. Szép dolog, hogy Krisztus legyőzte a halált, de a név alapján úgy tűnhet, mintha a magyaroknak az lenne a legfontosabb a húsvétban, hogy lehet egy jó nagyot zabálni. (Persze nem mintha a karácsony szóból túl sok mindent értenénk, de az azért kevésbé hülye név, tekintve, hogy a szó szláv eredetije fordulót, napfordulót jelent.)
