Az első autósmozit egy Richard M. Hollingshead Jr. nevű vegyipari mágnásnak köszönhetjük. 1932 óta nézhetjük autóból a filmeket, ám a drive-in, vagyis autósmozizás az 50-es, 60-as évek Amerikájában élte fénykorát. Hazánk nagyjából fél évszázados fáziskéséssel zárkózott fel, ekkor nyílt meg az első autósmozi Szentendrén.
1932-ben nyílt meg az első autósmozi, majd alig néhány év alatt több ezer drive-in theatre – ahogy az Egyesült Államokban nevezik – nőtt ki a földből.
A világ első autósmozija
Richard M. Hollingshead Jr. fiatal értékesítési vezető volt apja cégénél, akinek élete nagy álma az volt, hogy olyan dolgot találjon fel, ami két hobbiját – az autókat és a filmeket – összekapcsolja. Hollingshead tehát a 30-as évek elején, összemosva két hobbiját, előállt az autósmozi ötletével. Tervével saját kocsifelhajtóján kísérletezett a New Jersey-beli Camdenben. Az ifjú Hollingshead egy 1928-as Kodak vetítőkészüléket szerelt fel kocsija motorháztetőjére, a vásznat az udvarban lévő fák közé feszítette ki, a vászon mögé a hanghatás miatt pedig egy egyszerű rádiót tett. Hosszas és sokrétű kísérletezés után 1932-ben már nagyobb közönség előtt vetített filmeket, találmányára a szabadalmat azonban 1933. május 16-án kapta meg. Hollingshead első hivatalosan is bejegyzett autósmoziját 30.000 dolláros befektetéssel indította el 1933 június 6-án New Jersey-ben. A belépőjegy 25 cent volt autónként és további 25 cent/fő.
A szabadalom után sorra nyíltak az Államokban az autósmozik, a legnagyobb az All- Weather (minden időjárási viszonyban tökéletesen működő) autósmozi volt a New York állambeli Copiague-ban. Az All Weatherben 2500 kocsi részére volt parkolóhely, emellett volt 1200 ülőhely, játszótér, étterem, és még úgynevezett ingavonat is, amely a nézőket szállította a kocsijuktól az étteremig, a játszótérig és vissza.
Persze ezt is lehetett még tovább fejleszteni: az első autós és repülős mozit 1948. június 3-án Edward Brown nyitotta meg szintén New Jersey-ben, ahol kocsikból és kisrepülőkből nézhették a filmeket. A moziban 500 kocsi és 25 repülőgép fért el (a mozi mellett volt egy repülőtér, innen tudtak beparkolni a repülők a mozi utolsó sorába). (Forrás: inventors.about.com)
Az autósmozik gyors terjedésének és sikerének titkai a következők voltak: kellemes és olcsó családi szórakozás, nem kell a gyereket másra bíznod, mert elfér a hátsó ülésen, dohányozhatsz, ehetsz, ihatsz (és bármi mást is csinálhatsz) kedvedre, annyi a dolgod, hogy keress egy jó helyet a parkolóban, hogy jól láthasd és hallhasd a filmet. A családosok körében is igen népszerű volt, ám fénykorát mégis az 50-es, 60-as években években élte az autósmozi-ipar. Az amerikai fiatalok ugyanis rájöttek, hogy az autóban mindent szabad, hiszen senki sem látja azt. Otthon tehát úgy búcsúztak el szüleiktől, hogy moziba mennek (és tulajdonképp még igazat is mondtak), a szülők pedig nyugodtan hajthatták álomra fejüket.
Ezekben az évtizedekben már szorosan összekapcsolódott a sexanddrugsandrockandroll- életérzés az autósmozizással. Enyhe túlzással azt is mondhatnánk, hogy fél Amerika az autós mozikban parkoló kocsik hátsó ülésén fogant, miközben Clint Eastwood kovbojosdit játszott a vásznon, ami aztán tényleg nem sokakat érdekelt. Az autósmozik fénye végül a 60-as évekre jócskán megkopott, sőt, a konzervatív amerikaiak szemében egyenlővé vált a fertővel, olyan hellyé, ahová nem hogy kamasz gyerekeiket, de még a kutyájukat sem engednék el.
Mindeközben a lassan kapcsoló Európában 1960-ban, Frankfurt mellett nyílt meg az első hely, ahol autóból lehetett filmet nézni, Magyarországon pedig további 24 év csúszással, 1984-ben jött létre az első autósmozi, méghozzá Szentendrén. Az Egyesült Államokban akkor már rég csak nosztalgia volt az autósmozi, amiről párás szemmel emlékeztek meg a mindenre „régen minden jobb voltot” sóhajtozó veterán drive-in látogatók (kiemelve persze, hogy „bezzeg, a régi szép időkben milyen jókat keféltünk az autósmozikban a hátsó ülésen”). Eközben hazánkban sorra nyíltak a Balaton melletti falvakban, de más üdülővárosban is az autósmozik. Sőt, még a 90-as évek elején Kecelen is volt, a Korona diszkó parkolójában egy hatalmas vászon: a szüleim Trabantjának hátsó ülésén itt láttam először Szandi főszereplésével a Szerelmes szívek című filmet.
Ám itt is beütött a krach, jöttek a videótékák, a multiplexek meg a szélesvásznak, na meg a HD is (na jó, az mondjuk kicsit később), így a hazai autósmozizás napja is szépen lassan leáldozott, az ezredfordulót alig két tucat élte túl belőlük hazánkban.
Ugorjunk egy kicsit az időben, és landoljunk a jelenben, ahol jó hírünk van azoknak, akik szeretnék kipróbálni, újra átélni az autósmozizás adta különleges hangulatot.Idén nyáron – június elejétől – ugyanis újra várják a mozizókat a magyar autósmozik, pontosabban az a négy, ami maradt. –írta a mozivilág.com. Sajnos időközben a Póstelek Autósmozi technikai okok miatt erre a szezonra bezárt, így a négyből már csak három tartja a frontot heti egy vagy több előadással. A jegyár átlagosan 800 és 1000 Ft körül mozog személyenként. A három bázis a következő:
A Ring Autósmozi Mogyoródon, az Aquaréna és a Hungaroring szomszédságában várja a látogatókat. Április végétől szeptember 20-ig tartanak nyitva, 400 parkolóhellyel és ezer forintos belépővel. A vetítések minden csütörtök, péntek, szombat és vasárnap 21:30-kor kezdődik, jegyár 1000 Ft személyenként.
AFővárosi Autósmozi Budapesten a XIX. kerületben a Nagykőrösi úton nagyjából 100 férőhellyel rendelkezik. A vetítések június elejétől augusztus végéig 21:30, szeptemberben 21:00-kor kezdődnek, Itt is van büfé, a jegy pedig szintén 800 forint.
A harmadik bástya, a Kabala Autósmozi Nyírpazonyban, Nyíregyházától 10 perc autózásra található, a Nyíregyházi utca 1/A szám alatt. A vászon előtt 60 autó fér el, a mozi júniustól nyár végéig, ősz elejéig tart nyitva pénteken és szombaton 21:30-kor. A jegy 800 személyenként forint, büfé itt is van.
