Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Számítógépes játékot terveztek Iránban, hogy ha máshogy nem is, de legalább virtuálisan végrehajtassák a fatvát az írón.
A Salman Rushdie Stresszes Élete és Ítéletének Végrehajtása nevű játékot a teheráni számítógépes játékexpón mutatták be – számolt be róla a The Guardian június 26-án. A játékról egyelőre csak annyit tudni, hogy a játékosoknak lehetősége nyílik virtuálisan végrehajtani Komeini ajatollah 1988-as ítéletét: hogy megöljék az iszlám hitet szerintük káromló írót.
Salman Rushdie 1988-ban jelenttette meg nagy nemzetközi irodalmi áttörést jelentő regényét, a Sátáni Verseket. A mű azonnal nagy botrányt kavart az iszlám világban, 1989 februárjában Irán akkori vallási vezetője, Komeini ajatollah az iszlámra nézve istenkáromlónak nevezte a kötetet. Az általa kiadott halálos ítélet, a fatva miatt nemzetközi csatározás kezdődött az Egyesült Királyság – ahol a bombay-i származású brit író él – és Irán között, majd Nagy-Britannia évekre meg is szakította diplomáciai kapcsolatait az iszlám országgal.
Salman Rushdie és a fatva
Komeini 1989-ben – tehát még abban az évben, amikor kimondta Rushdie-ra a fatvát – elhunyt, 1998-ban pedig az iráni kormány végül hivatalosan visszavonta a halálbüntetést.1990-ben Rushdie In Good Faith című tanulmányában válaszolt kritikusainak, és bocsánatot is kért tőlük, amivel úgy tűnt, megerősítette tiszteletét az iszlám iránt. Ennek ellenére a fatva többé-kevésbé a mai napig érvényben van: az iráni radikálisok nem fogadták el, hogy az állam érvénytelenítette a halálos ítéletet. Bár az író több nyilatkozatában is megpróbálta védelembe venni könyvét, a muszlimok többsége mégis körözött személynek tekintette. 1997-ben a vérdíjat megduplázták, és az ezt követő évben az iráni főügyész is síkra szállt az üldözés folytatása mellett. 1999-ben egy iráni alapítvány 2,8 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Rushdie fejére. 2005 elején Ali Hámenei ajatollah, Irán szellemi vezetője megerősítette Komeini fatváját egy, a mekkai zarándokoknak szóló üzenetében. Mikor ennek visszavonására szólították fel, Irán bejelentette, hogy a végzést csak az elrendelő, azaz Komeini oldhatná fel; ő azonban 1989 óta halott.
A világ annak köszönhetően szerzett tudomást a számítógépes játékról, hogy július végén Teherán volt a házigazdája az ország 2. Nemzetközi Számítógépes Játék Expójának.
„A szervezők az eseményt nagyszerű lehetőségnek tartották például arra, hogy bemutassák az iráni kultúrát, az iszlám identitást és az iráni termékeket a nemzetközi számítógépes játék tervezőinek és gyártóinak”- jelentette az angol nyelvű állami televíziós csatorna, a Press TV a honlapján.
Az iráni hatóságok az utóbbi években arról panaszkodnak, hogy „ellenségeik” országuk ellen egyfajta „kulturális háborút” viselnek: illegális műholdas csatornáikkal, nyugati regényeikkel, hollywoodi filmeikkel és számítógépes játékaikkal bombázzák őket. Sőt, a nyugati hajviseletet és ruházkodást is a „kulturális behatolás” részének tekintik, ezért mélyen el is ítélik.
A kulturális hadviselés ellen Irán a kibertérben való aktív jelenlétével próbál szembeszegülni. A játék szkriptjét tervező diákegyesület tagja, Mohammad-Taqi Fakhrian azt mondta, hogy a számítógépes játékok gyártása ideális mód arra, hogy az Irán elleni kulturális háborút megnyerjék. A szóban forgó játékkal kapcsolatban Fakhrian hozzátette: „Úgy éreztük, hogy találnunk kell egy módot arra, hogy a Salman Rushdie elleni fatvát és annak jelentőségét bemutassuk a harmadik-negyedik generációnak is.”
