Az Apolló volt az első olyan mozgóképszínház Budapesten, amely eredetileg is mozinak épült, teljesen önálló épületként. A mai Corvin Áruház helyén állt, 1908-ban nyílt meg. A következő 104 év alatt számos mozi nyílt Budapesten, és igen sok mára már csak a múltté. A három legutóbbi veszteség a Kultiplex, amely 2007. december 31-én szűnt meg, a Bem mozi, ami 2009. június 30-án, és az Európa mozi 2011-ben zárt be végleg. Budapesten így jelenleg 10 művészmozi működik a 12 multiplex mellett, ami állítólag egészségesnek mondható arány. Míg a plazamozik nagyjából mind egyformák, a kis művészmozik szeretnek karakteres egyéni profilt kialakítani maguknak. Mi most azt keressük, Önöknek melyik jön be leginkább.
Cirko-Gejzír
Az önmagát Európa legkisebb mozijaként aposztrofáló Cirko-Gejzír mozi először a VIII. kerületben, a Lőrinc pap téren kezdte, majd az V. kerületi Balassi utca egyik pincehelyiségébe költözött. A költözés után is megtartotta azonban egyik fő vonzerejét: legelső sorában kanapén heverészhetett vagy épp bújhatott össze a közönség.
A Cirkót a Másképp Alapítvány működteti közel 20 éve. 1994-es megalakulása óta mindig teret adott a különböző kisebbségek, alternatív csoportok bemutatkozásának. Már a kilencvenes évek elején is volt filmes megemlékezés a roma holocaustról, fiatal romák filmjeinek bemutatója, többször is innen indult el a melegfesztivál felvonulása, rendszeresen bemutatták a menekültek problémáit. A Cirko-Gejzír ad évek óta otthont a VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválnak. Az alapítvány filmforgalmazással is foglalkozik: olyan mexikói, iráni, japán filmeket mutatnak be, melyek nem jelentenek üzletet a nagy forgalmazóknak. Filmjeik a programokhoz hasonlóan a különböző kultúrákról, a kisebbségekről szólnak. Facebook oldalukon 2900 embernek tetszik az a nagy merítés, amit az amúgy nem túl nagy mozi kínál.
KINO
A KINO mozi korábban Szindbád illetve Tanács, avagy Tanács a Magyar Filmek Mozija néven vált ismertté. Mostanában a vetítések, tematikus sorozatok, filmklub-jellegű programok mellett helyet kaphatnak más művészeti ágak előadásai, installációi is a két, nem túl nagy teremben. Legutóbb színdarabot láttunk náluk, ekkor sikerült feltérképeznünk a mozi kávézóját is, ami ugyan igazi süteménykülönlegességekkel és az egyik munkatársunk szerint a város legjobb reggelijével várja a közönséget, de a forralt boruk sajnos nem volt nyerő. A KINO Facebook oldalát közel 2200 néző lájkolta.
Művész
A Művész mozi moziplakátok helyett készült meghökkentő installációival 23 éve része a körút városképének. Öt különböző méretű terme közel 500 fő befogadására alkalmas, közülük kettő, a Chaplin és a Buñuel terem rendelkezik színpaddal is. Az 1993-ban indult budapesti melegfesztiválok kapcsolódó filmes programja, a Magyar Meleg és Leszbikus Filmfesztivál 2003-ban nőtte ki a Cirkót, azóta a Művészben kap helyet. A már szinte mindenhol kötelezően megtalálható büfé választéka nem terjed túl a ropi, csoki, üdítő és kávé választékon (igaz, az elsők közt lehetett itt annak idején Bécsi Perecet kapni), cserébe viszont nagyon jófajta könyv- és cédéválasztékra szórhatjuk el a mozijegy árát, és iparművészeti, valamint gyöngyékszereket is vásárolhatunk a moziban működő bizsuboltban. Az egyik legjobb helyen lévő, legszínesebb kínálatú mozi, ehhez képest fura, hogy a Facebook-oldaluk csak 600 embernek tetszik. Pedig a Művésznek fontos a törzsközönsége, a rendszeresen idejárók 1000 forintért vásárolhatnak Művész klubkártyát, amivel 50 filmet 30%-os kedvezménnyel nézhetnek meg. Emellett természetesen elfogadják a 20 százalékos kedvezményt nyújtó Budapest Film klubkártyát is (a kétfajta kedvezmény azért persze nem összevonható).
Odeon-Lloyd
Az Odeon-Lloyd mozi jelen formájában 2003 márciusában nyitotta meg kapuit, és igen jól sikerült benne a harmincas évek eleganciáját ötvözni a multiplexek kényelmével. Az Odeon Lloyd a vetítőtermen kívül egy kávézónak, DVD-boltnak és a látogatókat mintegy 6000 kazettával és közel 6300 DVD-vel váró videótékának is helyet ad. Az eredetileg is Lloyd nevet viselő filmszínházat 1937-ben nyitották meg a Hollán Ernő utcában, majd 1949-től Duna mozi néven üzemelt, egészen 2000-es bezárásáig. Műsorának fő profilját az Odeon által forgalmazott filmek alkotják, ezt egészítik ki az első európai közösségi filmforgalmazó mozgalom, a magyarhangya vetítései, akik havi 8-10 eseményt szerveznek ide. Az Audience wanted honlapon kedvezményesen foglalhatunk jegyet az Odeon-Lloyd egyes előadásaira. A jegyár 950 Ft, diákkedvezménnyel 650 Ft. A mozi előterében működő kávézó kicsi, de hangulatos: kávé, tea mellett sört és bort is kaphatunk, amit bátran bevihetünk a vetítésekre is. A Facebookon majdnem 2600-an lájkolták az Odeon-Lloyd oldalát.
Örökmozgó
A mai Örökmozgó kilencvenéves múltra és igen sok átkeresztelésre tekint vissza. Először az Erzsébet körút és a Dob utca sarkán nyílt meg 1912-ben Royal Nagymozgó néven. Hívták már Vestának, Erzsébetnek, Pentelének, Mátrának is. 1991. október 3-án nyílt meg Örökmozgó Filmmúzeum néven. A mozi fenntartója a Magyar Nemzeti Filmarchívum, gyűjteményének ritkaságait csak itt tekinthetik meg az érdeklődők. A filmtörténeti klasszikusok mellett ugyanakkor a kortárs film legizgalmasabb alkotásait is műsorra tűzik, amiket filmhetekbe vagy tematikus sorozatokba foglalnak. Az Örökmozgó filmklubjai színvonalasak és igen nagy látogatottságnak örvendenek, nemrégiben például Indiai filmklubnak adott helyet a mozi. A pénztárban az archívum kiadványai és filmes folyóiratok folyamatosan kaphatók. A videogalérián nehezen hozzáférhető magyar és közép-kelet-európai filmeket találhatunk. A földszinten kávézó és havonta változó kiállítás várja a vendégeket. A jegyár filmtől függően 600, 800 és 1000 Ft, így az egyik legolcsóbb mozi a mezőnyben.
Puskin
A Puskin mozi Budapest egyik legpatinásabb filmszínháza. 1926 óta vetítenek itt filmeket, akkoriban ez a mozi volt Európa egyik legszebb és legnagyobb filmszínháza. Többszöri felújítás után, az utolsó rekonstrukció során háromtermes (Metropolis, Amarcord, Körhinta), kiválóan felszerelt mozivá vált. A Művész mozi mellett itt is elfogadják a 20 százalékos kedvezményt nyújtó Budapest Film klubkártyát is. A Puskinban a kedvezményes nap a hétfő, amikor 1000 Ft-ért válthatunk jegyet a vetítésekre. A filmek rajongói itt is válogathatnak a helyben működtetett videotéka széles választékából. A Puskinban matiné várja a kicsiket, a kicsit nagyobbak pedig tematikus filmheteken vagy éppen balett-közvetítéseken vehetnek részt, január 25-én Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét tekinthetik meg az érdeklődök. Egyes napokon élő zene is emeli a hangulatot a kávézó részben,a hely kellemes, az árak korrektek, a pincérek kedvesek. A moziért ma 1032-en rajonganak Facebookon.
Tabán
A Tabán mozi alapítása 1910-es évekre tehető, amikor Palota moziként megnyitotta kapuit. Krisztinának és Diadalnak is hívták, 1990 óta viseli a Tabán nevet. 2008-tól ART-filmhálózat tagjaként a Grantfilm Kft. vette át az üzemeltetését a Budapest Filmtől. A moziban üzemel a Tabán videotéka széles DVD és VHS választékkal. Tavaly ősszel Márai Napok néven filmklubot szerveztek, és az Animáció Világnapját is méltóképpen ünnepelték, a legjobb animációs filmeket mutatták be a közönségnek. Emellett koncerteket is szerveznek a moziban, a kicsi és otthonos kávézóját pedig sokan szeretik. A jegyár mindig 900 Ft, ami igazán baráti ár. A Faceookon közel 500-an rajonganak a moziért.
Toldi Mozi
Alapos külső-belső felújítás után, 2008 őszén ismét megnyitotta kapuit az 1936 óta működő Toldi mozi. Budapest legkorszerűbb művészmozija helyet ad népszerű fesztiváloknak, rendezvényeknek (Titanic, Verzió, Anilogue, EuShorts), ami azért is nagy vállalkozás, mert befogadóképessége ugyanakkor csak 260 fő. A jegyekért január 12-től egységesen 1100 Ft-ot kérnek el, és a Művészhez és Puskinhoz hasonlóan itt is igénybe vehető a Budapest Film Klubkártya, amellyel 20 százalékos kedvezménnyel válthatunk jegyet. A Toldi a mozis profil mellett klubként is üzemel, bár ez nem újdonság azok számára, akiknek mond valamit a Razzia Café neve, vagy nosztalgiával emlékeznek vissza azokra az S10 bulikra, amiket még az összetagelt, füstös Toldiban rendeztek. A mozit azóta felújították, kávézójában nem túl drágán szerezhetünk be teát, sört és bort is, a bulik mellett pedig hétvégenként gyakran rendeznek dizájnvásárt az előtérben. A Toldinak közel 1400 rajongója van a Facebookon.
Uránia Nemzeti Filmszínház
Igaz, az Uránia kicsit kilóg ebből a tízes listából, ám a legtöbb programajánlóban jobb híján a művészmozik közé sorolják. Az Uránia Nemzeti Filmszínház az egykori Kerepesi, ma Rákóczi út 21. szám alatt épült 1893-ban, kezdetben mulatóként működött, majd 1917-ben változott filmszínházzá. 1945-ben itt tartották a háború utáni első filmvetítést, és tavaly ugyanitt rendezték meg az utolsó, 42. Magyar Filmszemlét. Hangversenyek mellett díszbemutatóknak, könyv-és filmvásároknak, tematikus filmheteknek ad helyet a mozi. Kávéházában kávé-,és teakülönlegességekkel várják a közönséget. 2005 februárjától a nagy kávéház mellett a Csortos és a Fábri termek előtti Indiai Kávézóban is van wifi. Teljes árú jegyet a földszintre 1150 Ft-ért, az erkélyre, páholyba 1350 Ft-ért válthatunk. Hétfőn este fél 8-ig 700 Ft-ba kerül egy jegy, de természetesen itt is váltható bérlet, diákok, nyugdíjasok és baráti körök részére is. Akik középnél hátrébbról szeretik nézni a filmeket, azoknak nem ajánljuk az Uránia nagytermét, a két oldalfalat díszítő tükrök miatt ugyanis egy filmet minimum három példányban láthatnak egyidejűleg, ami baromi zavaró tud lenni. Lehet, hogy ezért is van az Urániának a Facebookon csak 550 rajongója?
Vörösmarty
Savoy Mozi néven nyílt meg 1935-ben, 400 főt befogadó térrel. A háború után néhány évig Csaba, majd Ságvári néven szerepelt. 1950-ben kapta mai nevét. Először premier moziként vált közismertté a budapesti mozizók körében, a rendszerváltást követően változott művészmozivá, jelenleg is az Art-hálózat tagja. Jelenleg a helyárak 450 Ft-tól 900 Ft-ig terjednek, hétfőnként 50% kedvezménnyel. A hétvégenként szervezett matinéelőadásokra 450 és 600 Ft-ért válthatunk jegyet. A biciklibarát mozi az előcsarnokban kávézóval, és két teremmel (egy 120 fős nagy-, és egy 56 fős kamarateremmel) várja a nézőket, és igen, ez Budapestnek az a művészmozija, ahol még Chewbacca is kényelmesen kinyújtóztathatná a lábait, mert a nagyterem széksorai közt extra nagy távolságot hagytak a tervezők, áldassék a nevük. A Vöröstmartynak mégis csak 300 rajongója van a Facebookon.
Ha csak a Facebookos rajongókat nézzük, úgy ezzel a számmal szegény Vörösmarty volna a mezőny legkevésbé kedvelt tagja, a Cirko-Gejzír pedig a nyertes. Ön melyiket szereti?