Ken Follett Budapesten vette át a Libri Aranykönyv díját

Olvasási idő kb. 2 perc

A katedrális , az Alattunk az óceán, A harmadik iker, A tű a szénakazalban írója, a walesi származású Ken Follett vehette át a Libri Aranykönyv díját a Titánok harca trilógia első részéért. Az első helyezést a magyar olvasók szavazták meg nekil.

A bestseller-író feleségével érkezett néhány napra Budapestre, így sikerült tető alá hozni azt a GABO Könyvkiadó és a Libri Könyvkereskedelmi Kft. által szervezett exkluzív sajtótájékoztatót, melynek keretében Ken Follett átvette az Aranykönyv díjat a Titánok harca trilógia első részéért. Az Aranykönyv díjat a Libri alapította azzal a céllal, „hogy minél több embert vegyenek rá az olvasásra” - mondta Walitschek Csilla, a kiadó vezetője.

Ken Follett és a brit Munkáspárt aktivistája

Az író 1949. június 5-én született a walesi Cardiffban, és már harminc éve tömi meg a könyvesboltok polcait krimikkel, kém- és rémregényekkel. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. A New York Times magazin bestseller listájának első helyét négy könyve érte el: Könyörtelenül (1979), Kulcs a Manderley-házhoz (1980), Kaland Afganisztánban (1986) és Az idők végezetéig (2007). Számos regényét megfilmesítették, köztük az 1978-as első sikerkönyvét, a Tű a szénakazalbant is, valamint legismertebb regényét, A katedrálist is, melyet részben Magyarországon forgattak. Eddig 23 kötete jelent meg magyarul.

Galéria ikon

13

Galéria: Ken Follett Budapesten
Fotó: Szécsi István / Velvet

Follett  1967-ben a University College Londonba felvételizett, ahol később filozófiát tanult. 1971-től a cardiffi South Wales Echo napilapnál volt újságíró gyakornok három éven át, majd Londonba való visszatérése után az Evening News riportere lett. Follett az 1970-es évek végén lett a brit Munkáspárt aktivistája, ahol megismerkedett későbbi második feleségével, Barbarával, aki 1997-től képviselő a brit parlamentben, és 2008 októberétől egy éven át kulturális miniszter Gordon Brown kabinetjében.

Történelmi regény az első világégésről

A titánok harca 2010. szeptember 28-án jelent meg egy időben 16 országban, köztük Magyarországon is.

Az évszázad-trilógia első részében Follett a 1900-as évek elejétől az I. világháborút lezáró békéig, az 1920-as évek elejéig meséli el öt család, egy amerikai, egy orosz, egy német, egy angol és egy walesi família történetét. A történelmi szappanoperában a világ különböző részein élő családoknak a története összekapcsolódik, elsősorban a világháború eseményei miatt. Ezen családok életének alakulásán keresztül mutatja be Ken Follett, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe.

A titánok bukását Bihari György és Sóvágó Katalin fordította. Sóvágó ültette át magyarra Follett legutóbbi regényét, a magyarul 2008-ban megjelent Az idők végezetéig című művet is, amely A katedrális folytatása.

A titánok bukása a tizenhat országban tizenhat borítóval került a boltokba, a magyar verziót Szabó Vince készítette. A könyvből készülő filmet Magyarországon forgatják majd.

A Titánok harca második kötetében, melynek megjelenését 2012-re tervezik, a második világháború végéig, a harmadik pedig, amely 2014-re várható, a hidegháború végéig folytatja tovább a 62 éves Ken Follett a mesét.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Lavati Anett
Lavati Anett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.