Előző cikkünkben Badacsonyról, Balatonedericsről és Balatongyörökről írtunk. Most ezektől a településektől nyugatra, Szigligetről indulva Vonyarcvashegyen keresztül eljutunk Keszthelyre, Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyának a városába.
Szigliget
Az Esterházy család itt is nyomot hagyott
Szigliget különleges atmoszférájú település. Bár nem nyúlik bele félszigetként a Balatonba, mégis ezt a hatást kelti, a főútról lekanyarodva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy direkt elrejtett világba csöppentünk volna. A szigligeti vár romja magasan a város fölé emelkedve tartja szemmel az oda érkezőket. Mint oly sok helyen, itt is találkozhatunk az Esterházy család építő tevékenységének nyomaival.
Esterházy Pince
A lakosság megélhetési forrása évszázadokon keresztül a földművelés, szőlészet, borászat, állattartás, jelentős céhes ipara, majd kisipara volt. Már a régi rómaiak telepítettek szőlőt a Balaton-felvidéken. Ennek az évezredes hagyománynak az eredménye a kiváló minőségű, Badacsony-hegyen termő szőlő, melynek talaja egy kialudt vulkán. A történelmi patinájú várrom köré települt község borkultúráját már Szigliget egyik legnagyobb birtokosa, az itt lakó Esterházy János családja is felismerte. Megvásárolták a várpincét, és kialakították a vaskapuval lezárt, szerteágazó pincerendszert. Az Esterházy grófok egykori borpincéjében, a borkultúrához kapcsolódó tárgyi emlékek bemutatásán kívül borkóstolókon vehetünk részt.
Esterházy alkotóház
Az italozás pártolása mellett a helyi kultúra központját is az Esterházy család neve jelzi. Egy a XV. században épített kastélyra 1780 táján először késő barokk stílusban létesült új kastély, ami 1912 után nyerte el végleges, neoklasszicista stílusát, amikor gróf Esterházy Pál megvásárolta és kibővítette. Az épület 1952 óta Bölöni György Kossuth-díjas író, publicista kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működik. Megnyitástól a magyar irodalom számos, kiemelkedő egyénisége fordult meg pihenési és alkotási célból a kastély falain belül, többek között Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Kertész Imre, Nagy László, Vas István, Pilinszky János - és még sorolhatnánk a nagyságokat – szállt meg az alkotóház valamelyik szobájában. Az irodalmi élet szereplőin kívül, az 1970-es évektől egyre több festő, szobrász, fotóművész, zeneszerző látogatja az alkotóházat. 29 vendégszoba, 10.000 kötetes könyvtár, természetvédelmi oltalom alatt álló park várja a pihenni és alkotni vágyó művészeket.
Vonyarcvashegy
Szent Mihály-domb
A Szent Mihály-dombot a Balatongyörök és Vonyarcvashegyet összekötő kerékpárútról közelíthetjük meg a legegyszerűbben, az egyetlen módja a feljutásnak a séta. Idősebbeknek javasoljuk, hogy osszák be az erejüket, mert az elején lankásan induló hegyoldal tud meglepetéseket okozni.
A domb egy 136 méteres dolomitképződmény valaha sziget volt. A XIII. században a dombtetőn kis vár épült, amely a történelem viharában a kis kápolnát kivéve szinte teljesen megsemmisült. A források szerint az 1560-as években itt állhatott a györöki vár.
A kápolna és a halászok legendája
Őszi programok
Szeptember 16. 10:00 Kulturális Örökség Napok
Szeptember 17. 10:00 V. Határon túliak vonyarcvashegyi ünnepnapjaSzeptember 18. 10:00 Szezonzáró Vonyarci Búcsú
A legenda szerint a kápolnát 1729-ben 40 halász emelte, akik a Balaton jegén dolgoztak, amikor az megrepedt alattuk. Hatan sajnos odavesztek, de a megváltozott szélirány a part felé sodorta az életben maradtakat. A megmenekült halászok hálából megfogadták, hogy kápolnát emelnek a domb tetején. Valószínűleg átépítésről lehetett szó, mert a Szent Mihály kápolna ekkor már régen állt.
A vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna hazánk egyetlen halászkápolnája. Az épület mellett egy régi temetőhely több száz éves sírjait fedezhetjük fel, sokszor egészen meglepő családi viszonyokat jelezve. A tetőről gyönyörű kilátásban gyönyörködhetünk, aki itt leült egy pillanatra, és körbetekint, úgy érezheti magát, mintha az egész Balaton a lábai előtt heverne.
Piac a Szent Mihály domb tövében
Balatongyörök és Vonyarcvashegy határában, a Szent Mihály kápolna mellett található termelői és kézműves piacon kiváló minőségű magyar termékeket vásárolhatunk. A piac egy nagyszerű kezdeményezés a magyar termékek népszerűsítése érdekében. Hangulatos környezetben válogathatunk a kecske- és tehénsajtok, mézek, lekvárok, zöldségek, gyümölcsök és kézműves termékek között.
Keszthely
Keszthely a Balaton-part egyik legnagyobb és legnépesebb városa. Balatoni erényein túl számos más kikapcsolódási és pihenési lehetőséget találhatunk itt. A város a közel 21.000 állandó lakosa ellenére egyszerre hordozza a nyugalom szigetének és a kisváros hangulatának tulajdonságait. A Balatoni Nemzeti park jóvoltából a természet is egy karnyújtásnyira van. A nemzeti park a tó északi partján, a Balaton-felvidéken húzódik 1-15 km szélességű sávban, valamint a Kis-Balaton térségét is magába foglalja. A Kis-Balaton rendkívül gazdag élővilággal rendelkezik, az ország legcsodálatosabb madárparadicsomának is tartják. Bár fokozottan védett területnek számít, ezért nagy részét nem tekinthetjük meg, a Balatonmagyaród melletti Kányavár-sziget, és a Vörs mellett található Papsziget madármegfigyelő-tornyai a látogatók rendelkezésére állnak.
A Festetics-kastély
Programok
Augusztus 26. 16:00 Anyatejes világnap
Augusztus 27. 20:00 Fő-Tér-Zene
Szeptember 7. 18:00 VIII. Balaton Filmfesztivál
Szeptember 9. A balatoni gyerektábor fénykora – előadás
Szeptember 15. 19:00 Keszthelyi Táncpanoráma – előadás sorozat
Szeptember 16. Halhatatlan kedves? Brunszvik Teréz élete – előadás
Szeptember 17. 15:00 Kultúrházak éjjel-nappal – előadás és programok
Szeptember 18. Szüreti fesztivál
Szeptember 23. Keszthelyi Ifjúsági Napok –
Szeptember 24, október 8. TKME Kőrösi Csoma Sándor Klub kirándulása
Szeptember 25. Országos érem- és bélyeggyűjtő találkozó
A városban minden kétséget kizáróan a Festetics-kastély a leghíresebb látnivaló. A kastélymúzeum 16 termen keresztül mutatja be a 18.-19. századi főúri életmódot, ezen kívül még díszfegyver gyűjteményt és a híres Windischgraetz trófea-gyűjteményt is megnézhetjük. Itt található Magyarország legnagyobb, és egyetlen épen maradt magánkönyvtára, ahol több mint 90ezer, főleg 18. és 19. századi kötetével és berendezésével bűvöli el a látogatókat. A neoklasszicista stílusú bútorzata iparművészeti alkotás, a könyvtárat díszítő márványszobrok pedig Rómában készültek. De találhatunk itt 1808-ban készült földgömböt, 200 éves hársfa csillárt, sőt az 1797-ben épített 33m hosszú Phönix nevű gálya eredeti tervrajzát is.
A kastély parkjába a díszes főkapun keresztül juthatunk be. A kertészek évente 70 ezer egynyári virágot ültetnek ki a nyírott pázsitba illesztett ágyásokba. Az előkertet vadgesztenyefák, török mogyoró, orgonák, fekete fenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf bronzszobraés egy nagy szökőkútdíszíti. A park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken klasszikus színházi előadásokat hallgathatunk vagy gyertyafényes, zenés éjszakai kastélylátogatáson vehetünk részt.
A kastélyon kívül nem szabad kihagyni a mólót és környékét; a gótikus plébánia templomot, hazánk legnagyobb falfelületű gótikus festményeivel; a sétáló utcát; a Balatoni Múzeumot; a Pethő házat és a Georgikon múzeumot, sőt, ha lehetőségünk nyílik rá, menjünk el színházba is, nem fogunk csalódni.
Szerző: Czékmán Ágnes
