Ha jön a hideg, irány Dél-Olaszország
Amikor beköszönt a hűvös ősz, majd a hideg tél, amikor már úgy érzem, hogy oly rég volt már a tavaszi vagy nyári utazásunk, na akkor kezdek el álmodozni, majd rákattanni a netre és nézegetni az álomhelyeket, ami nemigen nehéz, mert még kezdő utazók vagyunk, tehát rengeteg hely van, ami még felfedezésre vár. Van tehát több úticél is a tarsolyban, (minden évben bővül) így nem a helyhez nézem a repjegyet, szállást, hanem a repjegyhez és szálláshoz a helyet. 2009 októberében így akadtam rá Nápolyra. Olaszország nagy szerelem, bármelyik részére, bármikor indulok. Azért nagyon szerencsések ezek az olaszok, hogy ennyire sokszínű az országuk, tele régi műemlékkel, tengerpartokkal, hegyekkel, gyönyörű tavakkal...
Még a kempingben is elsőosztályú a pizza
De kanyarodjunk vissza Nápolyhoz. A wizzair rendkívüli jó áron adta a jegyet, kettőnknek csomaggal, foglalási költséggel és persze a repjeggyel összesen 30.160 forint volt. Természetesen a számítógép elől fel sem kellett állni, mindent interneten keresztül csináltam. (Azért is jó minél hamarabb foglalni, mert mire mentünk, hetekkel azelőtt már 70 ezer körül volt ugyanez a csomag.) Megvolt a jegy, így nem is vártam a szálláskereséssel, minél hamarabb keresek, annál nagyobb a választék, a szabad hely és olyat foglalok, ami nekem a legmegfelelőbb. Azt tudtam, hogy nem Nápolyban szeretnék lakni, hanem a Sorrentói-félszigeten.
Mivel már Rómában kipróbáltuk a kempingben található mobil házat, itt is ilyet kerestem és meg is találtam. Sorrento szélén volt, a központtól kb. fél óra gyalogútra, de busz is ment arra, pont a kemping bejáratnál volt a megállója. A kempinggel vettem fel a kapcsolatot, így az ára is kedvező volt, 240 € 4 éjszakára. Ezért az árért kaptunk egy különálló faházat, konyhai résszel, fürdővel, terasszal, tengerre néző panorámával. Mivel május közepén voltunk, így viszonylag csendes volt még a kemping, viszont minden üzemelt, így a medence is és az étterem is nyitva volt (a pizzájuk első osztályú). A központba jutás is egyszerű volt, busszal, majd tovább hévvel (Pompei, Vezúv, Herculaneum) vagy hajóval (Ischia, Capri) vagy távolsági busszal (Positano, Amalfi).
Helyi bkv és lábáztatás a tengerben
Ami még nagyban megkönnyítette a nyaralást, az egy kártya volt, mégpedig az Altecard. Még Nápolyban vettük a központi vonatpályaudvaron, 27 € volt fejenként 3 napra. Amit a kártya nyújt: korlátlan utazás a nápolyi „bkv”-n, a Sorrento-i félszigeten közlekedő több hév vonalon, a félszigeten közlekedő távolsági és helyi buszokra, ill. megválasztható 2 ingyen belépés a mellékelt kis könyvecskében felsorolt múzeumok, várak valamelyikébe, a további helyekre való belépés pedig kedvezményekkel jár. Mi Pompei-t és Herculaneumot választottuk, ahol magában 11 € volt a beugró, így azt hiszem nagyon megérte.
Igazából más helyre nem is akartunk bemenni a kártya kínálta múzeumokban, sokkal inkább a csodálatos természetben szerettünk volna gyönyörködni, sétálni Positano szűk kis utcácskáiban, a tengerparton érdekes kavicsokat keresgélni, megáztatni lábainkat a tengerben, Capri csodálatos tenger mellett haladó sétaútjain andalogni, elvegyülni Sorrento bazáros sikátoraiban, nézegetni a kínált portékákat, ahhoz meg hálisten nem kell (még) belépő. A vacsorát is igyekeztünk „kockás abroszos” helyen elfogyasztani, ahol bár nem ugráltak körbe a pincérek, mégis kiadós és finom ételeket ettünk megfizethető áron. Hazaérve sok-sok emlékkel, kiszámolva a költött pénzt, azt mondhatom, hogy életünk eddigi legjobb és legolcsóbb nyaralásán voltunk túl.
A repterekkel is lehet trükközni
2010 őszén volt szerencsém Londonban járni, és nem csak én szereztem egy életre szóló élményt e csodálatos városban pár nap alatt, hanem 2 fiam is velem tartott, amire nagyon büszke vagyok, hogy nekik is legalább ekkora élményt adtam, amit a mai napig emlegetnek.
A szervezés úgy utazás előtt 4 hónappal kezdődött. Első körben végigböngésztem a légitársaságok ajánlatát, és mivel nem volt konkrét időpont az utazásra, így tudtam az idővel játszani, úgy keresni, hogy minél jobban jöjjünk ki. A legolcsóbb ajánlat az Easyjet-é volt, így náluk foglaltam. De azt is úgy, hogy a Gatwick-i repülőtérre érkeztünk és Luton-ról indultunk haza, így még ezzel a kis csellel is pár ezer forintot megfogtam. Hármunk jegye a foglalással, csomaggal és illetékkel 54 ezer forint volt.
Csak a lekvárt untuk egy kicsit
Aztán, miután megvolt a repülőjegy, már konkrét időpontra kerestem szállást. Mivel elég messze volt az indulás, így a szállások terén is még bőven tudtam válogatni. Azért azt megérdeklődtem, hogy mégis London melyik részén érdemes foglalni, hogy ne menjen el fél nap a városba való beutazással, majd este a visszaúttal, így megnyitottam a google earth-t, és elkezdtem felfedezni a várost. Szállásban az elvárásom az volt csupán, hogy 3 ágyas legyen, legyen egy fürdőszoba hozzá, és azért kinézzen valahogy.
A szállásokat egy kis ágy jelzi a térképen, és ha rákattint az ember, akkor egy valamirevaló szálloda vagy panzió már rendelkezik honlappal, ahol további információk is megtalálhatóak. Így találtam rá az Aquarius Hotel-re, ami South Kengsinton-ban található az Earth Court metrómegállótól 1 percre. Innen pár megálló a Westminster, a Temze és még számos híres és látványos hely.
Rögtön írtam is egy email-t, majd jött is a pozitív válasz, hogy van hely, szeretettel várnak, adtak egy foglalási kódot, de nem kellett fizetni semennyi előleget. Ott, megérkezésünk után helyben fizettem és a megírt 220 font helyet csak 200 fontot kért a tulaj. Ezért kaptunk egy első emeleti szobácskát 3 ággyal, saját fürdőszobával, hűtőszekrénnyel, tévével (ahol épp az angol X faktor ment) és reggelivel. Nem mondom, lehetett volna jobb is, de a célnak megfelelt, központi helyen volt, és a reggelire sem volt gondom. (Bár a 4. nap reggelén már egy kicsit uncsi volt a pirítóskenyér vajjal és dzsemmel, de ez nem vette kedvünket.)
Jegyeket itthonról
A repülőjegy és a szállás már megvolt, így következett a reptérről való bejutás majd hazafelé a kijutás megoldása. Erre is többféle lehetőséget írtak az interneten, így a befutó a gyorsvonat lett Getwick-ről, amire itthonról, a neten vásároltam a menetjegyet 10% kedvezménnyel, majd az igazoló, kódokkal ellátott papírt kinyomtatva megvolt a jegyünk, nem kellett bajlódni a megérkezésünk után. Visszafelé pedig a kedvezőbb greenline buszt választottuk, ami a Victoria pályaudvarról indult és kényelmesen, nézelődve kb. 1 óra alatt a reptéren is volt. Mondanom sem kell, ezt is neten vettem kedvezményesen, nyomtattam, és használtam a felszállás után.
A LondonPass mindig jól jön
Találtam egy hasznos kártyát, az úgynevezett LondonPass-t. Ez két féle változatban kapható. 1.) Csak utazásra 2.) Utazásra + Belépőkre. Az első típust Londonban is meg lehet venni, de a második variációt, a kombináltat, csak neten lehet rendelni. Én a 3 naposat választottam, mivel utazni és bemenni is szerettünk volna különféle helyekre. Aki ismeri London közlekedését és jegyrendszerét, az tudja, hogy zónákra van osztva, minél külsőbb a terület, annál drágább zónajegyet kell venni. Nos ez a kártya mindegyikre jó volt, sőt még a London külvárosának számító Hampton Court-re közlekedő vonatra is, és Greenwich-re is ezzel mentünk. Megvettem interneten és nem volt 1 hét, már hozta is a postás a vaskos csomagot.
Mert nem csak a két kis kártyát küldik el, hanem egy vaskos füzetet, hogy a kártya hová jó, hová biztosít ingyen belépést. Az árára már nem emlékszem, de kb. 200 font körül volt összesen 3 főre. Ezzel a kártyával mentünk a Chelsea stadionba körtúrára, a Tower-be, a Tower-hídra, föl a tetejére, a HMS Belfast hajóra, Hampton Court-ba, Hajókáztunk a Regent Csatornán, Greenwich-be a legyező Múzeumba, és hajóztunk a Temzén. Ezek belépőjegye külön-külön is jó borsos áron lett volna, így ezzel a kártyával is jelentős összeget takarítottunk meg. Az utazás meg természetesen szintén ingyenes volt a kártyával. További helyekre is lehetett volna menni még vele, de sajnos az időnk véges volt és jöttünk haza.
Az étkezésről még pár szó. A reggelit letudtuk a szálláson, napközben rágcsáltunk ezt-azt, még itthon csomagoltam szendvicseket, ami 1-2 napig kitartott, estefelé meg beültünk egy gyrosra vagy egy kínai kajára, teljesen megfelelt. Nem költöttünk drága éttermekre, ezt a pénzt inkább emlékekre költöttük. Összességében véve nagyon jól sikerült az utazás, a szervezés is teljesen rendben volt, és még fontom is maradt a végére. Tehát ne féljetek magatoknak szervezni az utazást, csak idő kell, számítógép egy kis leleményességgel, és higgyétek el, kevesebb pénzből is nagyon jól lehet érezni magatokat!
