Vasárnap lekalandoztunk a Nógrád megyei Tar községbe, ahol annak a történelmi aktusnak lehettünk részesei, amikor felavatták hazánk legnagyobb és legkáprázatosabb buddhista templomát, a Szabadító Buddha Anya (Tara) templomot. Megtudtuk, hogy már az előző nap is dzsembori zajlott, ugyanis szombaton tartották a Dalai Láma születésnapi ünnepségét, harcművészeti bemutatókkal, Laár Andrással, Mahakala szertartással, indiai tánccal, zenével és eszem-iszommal.
Hatalmas tömeg gyűlt össze
A dombra felvezető úton elhelyezett tábla arra figyelmeztet, hogy megszentelt földre léptünk, lehetőleg viselkedjünk is ehhez méltóan. Amikor tavaly láttuk a templomot, jóformán még csak a falai álltak, most azonban hatalmas változáson ment keresztül, felkerült rá az autentikus festés és bevezették a villanyt is. Az érdeklődők számára a templom építési folyamatait külön blogban dokumentálták, csakúgy, mint az oltárt uraló két és fél méter magas Tara szobor készítésének metódusait. Mivel a szertartásterembe csak cipő nélkül lehetett belépni, a bejáratnál csinos zöld szatyrot kaptunk, ebbe kellett belerakni, majd magunkkal vinni lábbelinket. A kritikus tömeg lassan annyira összetömörült, hogy egy idő után már nem lehetett beljebb jutni, sokan maradtak kint, és a bent zajló eseményekről kihangosítón keresztül értesülhettek. Néha még Laár András feje is fel-felbukkant a tömegben.
Tara megszabadít minden szenvedéstől
A Szabadító Buddha Anya (Tara) a buddhista Belső Ösvény nagy tisztelettel övezett női Buddhája. Őbenne ölt testet a végtelen Bölcsesség, a bensőnkben és világunkban működő, mindent átható legfinomabb és leghatalmasabb teremtő Erő. Ő minden Buddha Szülő Anyja, aki végtelen anyai szeretettel gondoskodik mindazokról, akik megnyitják szívüket felé. Mindig szívünkben lakik, legbensőbb természetünktől elválaszthatatlan. Védelmező anyai ölébe foglal minden lényt, könyörülettel óvja gyermekeit a veszélyektől. Vétkeinket megbocsátja, megtisztítja hibáinkat, karmánkat, számtalan életünkben elkövetett rossz tetteinket. Megszabadít minden szenvedéstől, és együttérzőn elvezet az örök boldogság birodalmába, a megvilágosult Buddha állapotba.Mindenki számára pozitív karma
Megtudtuk, hogy a templom immár másfél éve épül, és a hagyomány szerint nagyon fontos a forrás, ahonnan az építkezéshez szükséges pénz ered. Kizárólag adományokból épülhetett fel, amit a közösség tagjai, szponzorok és a magyar állam biztosított – ebből kifolyólag az államtitkárság képviselői is jelen voltak. A templom ötlete a közösség alapítójától, Tiszteletreméltó Láma Ngawang-tól ered, de csak akkor vághattak bele az építkezésbe, amikor azt tapasztalták, hogy a közösség összetartóbb lett. Tiszteletreméltó Láma Csöpel álmodta és tervezte meg a templomot.
„A világi ember számára hatalmas erénynek számít, ha egy buddhista templom építkezését támogatja – meséli egy szerzetes. Nem személyi kultuszról van szó, hanem egy formába öntött értékrendről, szakadatlan tanítói láncolatról. Ahhoz, hogy egy ilyen templom felépüljön, egy összetartó közösség kell. Mivel állami támogatás is van benne, így közvetve minden magyar is adományozó volt.” Számottevő bevétel érkezett a téglajegyek eladásából is: korábban az adományozók felírhatták nevüket, jókívánságaikat azokra a téglákra, melyek immár beépültek a templomba.
Sztúpa már eddig is volt Taron
1992-ben építették fel Taron a Kőrösi Csoma múzeumot és a Kőrösi Csoma Sándor emlékére emelt kegyeleti emlékművet, a Békesztúpát, amelyet Őszentsége a Dalai Láma szentelt fel, de a világvallások képviselői is megáldották. Ez a sztúpa azért épült, hogy a békét, a boldogságot és a jólétet megteremtse és megszilárdítsa a világ minden lénye számára. 1995-ben ugyanitt létesítették a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot. E kegyhely óriási látogatottságnak örvend: az ősi kultúránk tisztelőinek, valamint a békeszerető embereknek valóságos zarándokhelyévé vált. A közösség alapítója a Tiszteletreméltó Láma Ngawang, Őszentsége Karmapa képviselője. A rezidens tanító Tiszteletreméltó Láma Csöpel.
Nagy templomnak nagy szertartás jár
Amikor az érkező lámák átvágták a teremajtónál kifeszített nemzetiszín szalagot, megkezdődtek a szertartások. Az járt jól, aki korán érkezett és még talált magának ülőhelyet, mert az avatás szertartás része nagyon hosszúra sikeredett: de nagy templomnak, nagy szertartás jár. A Szabadító Buddha Anya Templom avató ünnepségét Cültrim Rinpocse celebrálta. A szertartást cog felajánlás (megszentelt ételfelajánlás) kísérte. A templom az összes lény boldogságáért épült, tekintet nélkül faji, nemzeti, vallási, világnézeti vagy egyéb elkötelezettségre, építése ezért felbecsülhetetlen jótétemény mindazok számára, akik csak részt vettek benne, akár munkával, akár felajánlásokkal.
Az épület az ősi hun templomok építészeti stílusát követi, melyet Tibetben és Mongóliában őriznek mind a mai napig. Ez az első ilyen templom Magyarországon, 340 négyzetméter alapterületű, majdnem 800 négyzetméter összterületű, három szintes (egy 50 férőhelyes szállásszint, egy templomszint, és egy vendégtanitóknak szállást adó szint), a központi kupolája 7 méter magas.
