Bár a brit főváros híresen toleráns a divathóbortokkal szemben, és akár egy vécéülőkével a nyakában is felszállhat az ember a metróra, senki szeme meg sem rebben, Barton mégis azzal a feltevéssel vágott neki a feladatnak, hogy egy februári hétköznapon úszósapkában valamennyi feltűnést mégiscsak sikerül majd keltenie. Igaza is lett, meg nem is.
Az első, nyilvános fürdőzéshez használt női úszósapkák a 18. és 19. században taftból és szalmából készültek, amit viasszal vontak be. 1883-ra megjelent a gumiból készült változat, amit kívülről selyem vagy szatén borított. Az első latex sapkák az 1920-as években készültek, már változatos színekben, amiket a repülős sapkák mintájára áll alatt lehetett rögzíteni. Az 1960-as években terjedtek el a virágszirmos felületű modellek, ezután viszont csak 2007-ben tértek vissza a divatba egy riviéra-ihletésű Prada bemutatón.
Amelia Earhartból Marge Simpson
Laura Barton, aki a Guardian újságírója, kíváncsian vágott bele a kísérletbe, mivel szereti a fejfedőket. Elsőként egy csíkos, fejre simuló, Amelia Earhartot idéző úszósapkában lépett az utcára, de a fotós kolléga rögtön lehűtötte azzal, hogy tulajdonképpen jól áll neki, nincs benne semmi vérlázító. A tömegközlekedésen az emberek szeme sem rebben a látványtól, Barton ezért a fotós Sarahra is ráadott egy hasonlót, mielőtt motorra szállnak. Így már több motoros is megbámulja őket, de inkább csak az ugyanolyan kinézetű fejfedő, nem pedig a szokatlan stílus miatt.
Ekkor a jó oknyomozó riporter egy virágos darabra cserél, ami már egyértelműen furább viselet, mintha egy púderes lányregény szereplője lenne Marge Simpsonnal vegyítve. Ezen már a járókelők is rajta felejtik a tekintetüket, úgyhogy még élesebb teszt alá veti. A halas boltba betérve az eladó nehezen bírja röhögés nélkül, és a magyarázat sem hatja meg: "Nem hiszem, hogy ez divatos lenne" - mondja együttérzően.
A helyzet fokozódik
A postahivatalban sem sokkal jobb a helyzet, szinte mindenki elkerekedett szemekkel bámul. A tükörből mintha egy hatalmas jácint nézne vissza rá. A probléma nem is a virágokkal van, a feltűnést az okozza, hogy a szűk szabás és a testszín miatt olyan, mintha a sapka az arc műtéttel odatoltott folytatása lenne, a fejét az eredeti többszörösére nagyítva.
Barton ekkorra már elég kényelmetlenül érzi magát, úgyhogy a hazafelé tartó iskolások elől egy cukrászdába menekül. A kiszolgáló sokat látott embernek tűnik, oda sem figyel, a szomszédos asztalnál ülő férfi azonban kérlelhetetlenül a fejét bámulja. Ekkor dönt úgy, hogy a további gúnyos mosolyokat megelőzendő ideje megszabadulni tőle. És mi volt a végkövetkeztetés? Míg a helyes kis repülő-sapkára emlékeztető darabok simán begyűrűzhetnek az utcai divatba, a hatalmas virágos úszósapkák elterjedése még a hipertrendi Londonban sem túl valószínű.
