Az autótervezés álommunkának számít. Miközben a többi lány az oviban hercegnőket rajzolgatott, te már akkor is autókat?
Mindkettő megvolt, a matchboxok és a babák jól megfértek egymással a gyerekszobámban. Aztán kimondottan nőies vonalon indultam el, iparművészeti szakközépiskolában végeztem, mint textilrajzoló, de az autók szeretete mindig is megvolt bennem. Amikor elkezdtem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező szakát, már tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. De nem elég az autók iránti szenvedély, minden a designszemlélet megtanulásával kezdődik, az egyetemen kemény munkával lehet eljutni oda, hogy valaki járműveket tervezhessen, csak a harmadik év után felvételizhet autó szakra.
Ez az irány különleges, hiszen a tárgyak végtelen sorából kiválasztva egyfajta tárgy tervezésére koncentrálsz. Van ebben némi fétis, nem?
Igen, az autótervezés design és egy nagy szenvedély. Mindig is rajongtam a Forma 1-ért, és nagyon szeretek vezetni is. Amikor kicsi voltam, olyan gyorsan mentem a lábbal hajtós kismotorommal, hogy végül a fogamat is kitörtem. Nem is értem, hogy lehet, hogy az egyetemen nem minden autótervezőnek van jogosítványa, pedig nagyon fontos a vezetés élménye. Ismerni kell az érzést, milyen, amikor a kezedben tartod a kormányt, és az autó megmozdul alattad. Majdnem minden évben megnézem Ausztriában az Ennstal Classic nevű oldtimer autóversenyt, imádom a régi Mercedesek és Aston Martinok motorházából áradó illatot és ahogy visszhangzik a völgy a régi motorok búgásától... Igen, a fétis jó szó erre.
Hogy kerültél kapcsolatba a Mercedes-szel?
Annak ellenére, hogy itthon nem nagyon dübörög az ipar, mégis minden évben végez jó néhány ipari formatervező az egyetemen – itt jönnek a képbe a fontos külföldi kapcsolatok, amelyek nagyrészt Stefan Lengyel professzornak köszönhetőek (aki nem mellesleg a járműtervezésnek is ikonikus figurája, ő tervezte a 2-es villamos vonalán járó szerelvényeket). Ő hozta kapcsolatba az egyetemmel a Mercedest is tíz évvel ezelőtt, én tavaly vehettem részt először egy nagy közös projektben. Most nyílik a kecskeméti Mercedes-gyár, és ebből az alkalomból pályázhattunk egy koncepcióautó tervével. Egy olyan szoborautót kellett terveznünk, amely kifejezi a Mercedes legfőbb értékeit. Az én munkám is bekerült a három kiválasztott terv közé, arra tettem kísérletet, hogy néhány vonal segítségével érzékeltessem, mit jelent számomra ennek a brandnek az eleganciája és professzionalitása.
A dinamikus vonalak koncepcióját az alumíniumcsíkokból készült makett érzékeltette a legjobban, de később az autók modellezésére használatos clay nevű anyagból is megformálhattam a tervet. Ez a makett aztán látható volt a Design Héten az Iparművészeti Múzeum nagy Mercedes-kiállításán.
Nagy elismerés, hogy bejutottál a három legjobb közé. Innen már magától ment, hogy náluk készítsd el a diplomamunkádat?
Már a pályázat idején is nagyon örültek, hogy egy lány is volt a csapatban. Elfogadták a jelentkezésemet, és Comóba helyeztek, ahol a Mercedes autóbelsőket tervezik. A lányok többnyire az interior részlegen kezdenek, ahol anyagokkal, nőiesebb tervezési feladatokkal foglalkoznak. Három hónapig leszek náluk, ez idő alatt gyakornokként kezdek élesben dolgozni, ami nagyon fontos, hiszen az iskola nem mindig ad életszerű tapasztalatokat – a tanárok elvárásai sokszor távol állnak a megrendelők igényeitől. Még nem tudom pontosan, mi lesz a feladatom, lehet, hogy a stúdióvezető irányítása alatt elkezdem kidolgozni a saját ötletemet, ami lényegében a Mercedes-Benz Fashion Week-hez kapcsolódó show car tervezése. A “fashion car” nem éppen férfias téma, elég merész lenne ezt itthon megcsinálni.
Mi a terved a diploma után? Aki autótervező akar lenni, csak külföldön érvényesülhet?
Az álmom, hogy maradhassak az autótervezés mellett. Mivel itthon nincs autóipar, nincs túl sok lehetőség a designerek számára sem – előttem csak olyan példák sorakoznak, akik külföldön futottak be. Például Németh Gábor, aki néhány évvel ezelőtt diplomázott, a Mercedesnél dolgozik, és egyre feljebb kerül a ranglétrán, vagy Wittinger Csaba, aki jelenleg a Renaultnál tervező. Hartai Tamás, aki szabadúszó, most éppen a Bugattinál van, ez is egy lehetséges út.
Csak férfiakat soroltál fel. Kíváncsi lennék, milyen nőként ebben a szakmában.
A Mercedes nagyon jól fogadta a jelentkezésemet, keresik a női tervezőket, mivel a női látásmód nagyon fontos ebben a szakmában is. Nem tudom, miért vagyunk ilyen kevesen, miért merül ki többnyire hobbi szintű érdeklődésben a nők vonzalma az autók iránt – vélhetően egy erős kulturális minta hatása alatt állunk. Pedig találkoztam már olyan fiúval, aki teljesen analfabétának tűnt műszaki kérdésekben, azt sem tudta megmondani, hol van a motor a kocsiban. Én sem értek mélyenszántóan a műszaki tartalmakhoz, de talán le tudnék rajzolni egy autót belülről. A nyitott motorháztető már gyerekként is nagyon vonzott, apukám részletesen elmagyarázta, hogyan működik ez a bonyolult szerkezet, talán kisebb hibákat meg is tudnék szerelni, és kereket cserélni is imádok.
Nem éled meg rosszul, hogy a sztereotípiák mentén rögtön a “nőies”, interior részlegre helyeztek?
Nem, hiszen ez hatalmas lehetőség. A lányok mindig itt kezdenek, aztán ez alakulhat, még az is lehet, hogy a személyautó-gyártásnál kötök ki végül. A Mercedesnél több női tervező is dolgozik, például egy svéd hölgy lámpákat tervez, de például a BMW-nek is van egy női alakulata, ők tervezték a BMW Z4-et. A női nézőpont két szempontból is fontos az autógyáraknak, egyfelől a férfiak szeretnének imponálni a nőknek az autójukkal, másfelől pedig kutatások bizonyítják, hogy a családi autók vásárlásánál többnyire a nők döntenek – ezért nagyon előnyös, ha egy női szem is részt vesz a tervezésben.
Karim Rashid a MOMÉ-n tartott előadásában kimondta, hogy utálja az autókat. Gyakran találkozol ellenérzéssel, hogy nincs szükség több autóra?
Szíven ütött Karim Rashid mondata, hiszen az autók azt az alapvető emberi igényünket elégítik ki, hogy rendelkezzünk egy szép tárggyal, ami bárhová elrepít. Szerintem mindig is lesznek autók, legfeljebb nem benzinnel fognak működni. Nagyon érdekelnek az alternatív meghajtású járművek is, főleg formailag, például a kerékmotor teljesen átalakítja majd a hagyományos, autókról alkotott képünket.
