A rideg sarkvidék talaja és befagyott folyómedrei egy ismeretlen világot zárnak magukba, amely hemzseg az ősi mikrobáktól. Ezek a kórokozók a felmelegedés hatására kiszabadulhatnak fagyos börtönükből, és világjárványt okozva megfertőzhetik az embereket és az állatokat – legalábbis a kutatók növekvő aggodalmai szerint.
Mennyire kell tartani a zombivírusoktól?
„A globális felmelegedéssel összefüggésben a kockázat minden bizonnyal növekedni fog, melynek hatására a permafroszt (vagyis az örök fagy) olvadása tovább gyorsulhat, és egyre több ember népesítheti be az Északi-sarkot” – hívta fel a figyelmet a francia Aix-Marseille Egyetem biológusa, aki az ősi és egzotikus vírusok tanulmányozásának szenteli munkáját.
A tudósok eddig csak egysejtű organizmusokat veszélyeztető örökfagy-vírusokat vizsgáltak, mivel ezek az emberiségre nézve ártalmatlanok, viszont modellként szolgálhatnak a jég alatt megbújó további kórokozók fertőzőképessége szempontjából.
„Soha nem kockáztatnánk, hogy izoláljunk egy olyan vírust, amely megfertőzheti a modern emlősöket. Nincs hivatalos bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy az amőbaspecifikus kórokozókon kívül más vírusok is életben maradnak-e ilyen sokáig, de nincs okunk rá, hogy az ellenkezőjét feltételezzük, hiszen alapvetően minden vírus ugyanazon az elven működik” – tette hozzá a kutató.
Nem szeretnénk vállalni azt a rizikót, hogy egy új világjárványt indítsunk be a távoli múltból származó ismeretlen „zombivírusokkal” csak azért, hogy bebizonyítsuk, igazunk van.
Íme, 8 példa azokra a vírusokra, amelyek évezredeken át az örök fagy birodalmában rejtőztek.
1. Pithovirus sibericum
Körülbelül 1,5 mikrométeres méretével a Pithovirus sibericum az egyik legnagyobb valaha talált vírus. A 30 ezer éves korúra becsült zombivírust ismeretlen kórokozók után kutató tudósok mutatták ki egy Kelet-Szibériából származó örökfagy-mintából. Ismereteink szerint az egyik végén parafaszerű szerkezetű P. sibericum az emberekre és állatokra nézve ártalmatlan. A kutatók ezért is merték „feltámasztani”, hogy ellenőrizzék, képes-e megfertőzni az amőbákat.
2. Mollivirus sibericum
A Mollivirus sibericumot ugyanabban a 30 ezer éves szibériai örökfagy-mintában találták meg, mint a P. sibericumot. A vizsgálatok alapján a gömb alakú vírust egy szőrös védőréteg veszi körül, és minden általa megfertőzött amőbából
200-300 új vírusrészecskét állíthat elő.
Bár a M. sibericumra szintén igaz, hogy nem jelent veszélyt az emlősökre nézve, az, hogy két ősi vírust fedeztek fel egyetlen mintában, arra utalhat, hogy a permafrosztban még számos, eddig ismeretlen kórokozó szunnyadhat.
„Nem zárhatjuk ki, hogy az ősi szibériai emberi (vagy állati) populációk távoli vírusai újra felbukkannak, ahogy a sarkvidéki örökfagy-rétegek megolvadnak, és/vagy az ipari tevékenységek megzavarják őket” – fogalmaztak tanulmányukban a kutatók.
3. Pithovirus mammoth
A Pithovirus mammoth a Pithovirus második törzse, amelyet az orosz Jana folyó partján feltárt 27 ezer éves megkövesedett mamut gyapjában azonosítottak. Ez is hasonló, parafaszerű szerkezettel rendelkezik, mint a P. sibericum, és gazdatestként ugyancsak képes amőbákat használni.
4. Pandoravirus mammoth
A Jana folyó partjából származó mintából, valamint egy, az északkelet-oroszországi partok közelében fekvő Ljahovszkij-szigeteken napvilágra jutó 28 600 éves mamutgyomorból kimutatott P. mammoth a pandoravírusok családjába tartozik. A hatalmas, amfora alakú részecskékből alkotott törzset a kutatók amőbakultúráknak, valamint emberi és egérsejteknek tették ki, hogy megbizonyosodjanak róla, az emlősöket is megfertőzheti-e. (Nem.)
5. Pandoravirus yedoma
A Pandoravirus yedoma a legrégebbi vírus, amelyet a permafrosztból támasztottak fel. Az Oroszország keleti részén elterülő Jukecsi Alasz tó alatti jeges lerakódásokból előkerült kórokozó
48 500 éves lehet.
Azért csak lehet, mert a permafrosztba zárt vírusokat a tudósok egy radioaktív típusú szénnel, radiokarbonnal datálják, amelynek bomlási sebességéből következtetni lehet a szerves anyagok korára. Az ilyen régi mintákban azonban a fennmaradó radioaktív szén mennyisége olyan kicsi, hogy a jelenlegi technikákkal nem lehet pontos adatokhoz jutni belőle.
6. Megavirus mammoth
A Megavirus mammoth az első mimivírus, amelyre a permafrosztban bukkantak. Ennek a víruscsaládnak az első ismert tagjaira 1992-ben egy hűtőtorony vizében leltek rá az angliai Bradfordban.
A kutatók az újonnan talált törzset a Jana folyó partján felfedezett 27 000 éves jégcsomóból és mamutgyapjúból izolálták a P. mammoth mellett.
7. Pacmanvirus lupus
A pacmanvírusok távoli rokonságban állnak az afrikai sertéspestis vírusával. A tudósok ezeket a „Pac-Man” videójátékról nevezték el, mert megtört fehérjehéjuk úgy néz ki, mint egy tátongó száj.
A Pacmanvirus lupus a harmadik feljegyzett tagja ennek a csoportnak, és az első örök fagyból izolált törzs, amely egy szibériai farkas 27 000 éves fagyott bélmaradványaiból származik.
8. Cedratvirus lena
A kutatók az oroszországi Lena folyó iszapjában lévő örökfagy ból vonták ki a Cedratvirus lenát, amely a P. sibericumot és a P. mammothot is magában foglaló óriásvírusok csoportjába tartozik. A csapat korábban már két másik Cedratvirus-törzset is begyűjtött Oroszországból, a C. kamchatkát a Kamcsatkai-félsziget fagyos talajáról, a C. duvannyt pedig a Kolima folyóba ömlő iszapból.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés