Egyre több nő panaszkodik a menstruációs ciklusa felborulása miatt, sokan a Covid–19 elleni védőoltás mellékhatásával hozzák összefüggésbe. Az oltás és a menstruációs ciklus között direkt összefüggést nem azonosítottak, de annak kiderítésére, hogy mi állhat a háttérben, nagy esetszámú kutatás indult az USA-ban. Amennyiben a panasz 45 éves kor felett jelentkezik, a tünetek háttérében állhat a menopauza is.
Magyarországon több mint hétszázezer nő van abban az életkorban, hogy szenvedhet a változókor tüneteitől. Egy friss kutatás szerint a menopauzás tüneteket mutató nők harmadát (34 százalék) nem diagnosztizálják, és 20 százalék azoknak az aránya, akik több mint egy év tünetes időszak után kapnak orvosi diagnózist.
A menopauza Magyarországon átlagosan 51 éves korban következik be, definíció szerint 1 éves vérzéskimaradást követően.
A petefészkek működésének csökkenése a nők nagy részénél ösztrogénszint-csökkenéssel és a folliculus stimuláló hormon (FSH) szintjének emelkedésével jár, a kellemetlen tünetekért az előbbi tehető felelőssé. A tünetek jelentkezése a menopauzát akár évekkel is megelőzheti (átlagosan 4 évvel), ezt az időszakot nevezzük perimenopauzának, ami évekig változatos tünetekkel jár, melyek a tüszőhormon szintjének csökkenéséhez köthetők.
Ebben az időszakban számos fiziológiás folyamat zajlik a szervezetben, melyek befolyásolhatják az érintett nők életminőségét.
A menopauza tünetei
A rendszertelenné váló menstruációs ciklusok mellé hőhullámok, idegesség, alvászavar, depresszió, vizelettartási panaszok és hüvelyszárazság társulhat, emellett a csontritkulás, szív- és érrendszeri betegségek kockázata is megnő, ami hosszú távon hat az életminőségre. Lassul az anyagcsere, és csökken az olyan szövetek funkciója, melyekre szintén hat az ösztrogén: vizelettartási zavarok és hüvelyszárazság is jelentkezik az esetek egy részében.
Veszélyes a hormonterápia?
Az ösztrogénhiány tüneteinek enyhítésére a hormonpótló terápia biztonságos megoldás, amennyiben kizárjuk az ellenjavallatokat. Egy kutatás szerint a nők háromnegyede (73 százalék) szenved a menopauza tüneteitől, mégsem kérnek kezelést, pedig elérhető lenne számukra. A terápiát az utolsó menstruációs vérzéstől számítva 10 éven belül el kell kezdeni, kizárólag 60 év alatti pácienseknél. A kezelés előtti kivizsgálás magában foglalja a vénás tromboembólia, a stroke és az emlő-, illetve egyéb nőgyógyászati daganatok rizikóbecslését is. Amennyiben ezekre vonatkozó fokozott rizikó nem áll fenn, a kezelés megkezdhető. Méheltávolításon át nem esett asszonyoknál a terápia kombinált ösztrogén-progeszteron pótlást jelent a lehető legalacsonyabb effektív dózisban. Ilyen esetekben a hormonpótlás segít a hőhullámok, hangulatingadozás, alvászavarok, libidócsökkenés és hüvelyszárazság megelőzésében, és nem jelent lényegesen nagyobb kockázatot, mint a fogamzásgátlás. Fontos tudni azonban, hogy bár előnyös hatást gyakorol a koleszterinszintre, a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében nem igazolt a szerepe.
„A legtöbb nő számára a menopauza alatt a hormonpótlás biztonságos, de mindig a kezelőorvos feladata mérlegelni az egyéni kockázatokat a nyilvánvaló előnyök mellett – mondja el dr. Baló Tímea, az RMC Menopauza Programjának orvosa.
A menopauza nem feltétlenül jár hízással
Tévhit, hogy a változókori hízás törvényszerű. A hormonháztartás megváltozása hatással van az anyagcsere-folyamatokra, de általában az életkor és életmód változása, és nem pusztán a menopauza hat a testsúly növekedésére. Az életkorral csökken az izomtömeg, a mozgásszegény életmód és túlzott kalóriabevitel ilyenkorra érezteti hatását. Természetesen a perimenopauzás tünetek megléte – pl. hőhullámok, alvászavar – is ronthatja a helyzetet. A felszedett túlsúly a női test más részein rakódik le, mint korábban, jellemzőbbé válik a hasi elhízás.
„Az életmód sokat számít. Hízás esetén a korábbi étrend megváltoztatása és több sport beiktatása szükséges a változókorban. Érdemes olyan edzésformát választani, amely segít az izomtömeg megtartásában vagy akár a növelésében. Nagyon fontos a jó minőségű és elegendő alvás is az anyagcsere szempontjából. A hormonpótlás például az alvással kapcsolatos panaszokon is segíthet” – nyugtat meg a szakértő.
Tévhit, hogy menopauzában csökkent libidóval kell élni
A változókor önmagában nem vezet törvényszerűen a szexuális vágy csökkenéséhez. A kísérőtünetek, mint a fáradtság, alváshiány, hőhullámok és rossz hangulat, azonban gyakran rontják a szexuális vágyat. Ugyancsak csökkentheti a libidót a hüvelyszárazság és a vizelet-visszatartási panaszok. Sokan tapasztalnak kellemetlen tüneteket a szexuális együttlétek során, ezért tartózkodnak attól. A hüvelyszárazság vény nélkül kapható termékekkel is kezelhető, a nők többsége (68%) azonban ezeket nem használja. „A tapasztalatok szerint a nők egy része nem számol be a hasonló jellegű problémákról az orvosának. Ez adódhat félelemből, szégyenérzetből, pedig körülbelül minden második nőt érintenek ezek a tünetek, és ami a legfontosabb: orvosolhatóak” – állítja dr. Baló Tímea diabetológus, endokrinológus, belgyógyász.
Tévhit, hogy a menopauza környékén már nem lehet teherbe esni
Bár a termékenység csökken, és a teherbe esés valószínűsége is az életkor előrehaladtával, azonban előfordulhatnak ilyenkor is normális ovulációs ciklusok. Védekezni tehát továbbra is szükséges a nem kívánt terhesség ellen, és mindenképpen megfontolandó a gyermekvállalás ebben a korban a jelentősen emelkedett anyai és magzati kockázatok miatt. „A perimenopauza időszaka csökkent valószínűséggel ugyan, de fogamzóképes állapotot jelent – ismerteti dr. Baló Tímea. – Azt is tartsuk észben, hogy az óvszer például a szexuális úton terjedő betegségek ellen is védelmet nyújt, ez pedig a változókort követően is fontos.
