test érzékelés

Ismerős az az érzés, mikor elalszod a karod, és reggel úgy ébredsz, hogy az őrülten zsibbad? Ez az az állapot, amikor nem úgy érzékeled a saját tested, ahogy általában, így kvázi „bármit” tehetsz vele. Ezzel ellentétben, amikor nagyon is tudatában vagyunk a testünknek, akkor tapasztaljuk meg a propriocepció érzését. 

Mi is ez pontosan?

Ez egyfajta hatodik érzék. Leegyszerűsítve a propriocepció az öntudatlan testtudatosságot jelenti. Az különbözteti meg az öt másik érzékünktől, hogy a látással, szaglással, hallással, ízleléssel és tapintással ellentétben ennek a hatodik érzéknek nincs érzékelhető nyoma, nem olyan egyértelmű a létezése. A propriocepciót nem érzékeljük, amíg valami szokatlan nem történik a testünkkel.

Az is a propriocepciós érzékelés példái közé sorolandó, amikor sétálsz, és az agyad öntudatlan jelzéseket küld a testednek a másodperc törtrésze alatt, hogy az egyik lábad tedd a másik elé. Te nem gondolkozol ezen közben, csak cselekszel ösztönösen, még akkor is, ha a szemed csukva van közben. 

A propriocepcióra néha tévesen a kinesztézia kifejezést használják. A kinesztézia az izmaink, inaink és ízületeink mozgásának érzékelése. Járás közben például az agy az egyensúlyi tájékozódást felügyelő belső fülből az erő, a sebesség és a test előrelendítésének érzetét veszi fel a mozgás érzékeléséhez. Testünk mozgásának érzetét akkor is tudatosítjuk, ha a körülöttünk lévő tájra és nem magunkra koncentrálunk. A propriocepció és a kinesztézia bár különbözőek, együttesen működnek, hogy tudatában legyünk saját testünknek a térben. Együttesen a hatodik érzéknek, illetve a hatodik és a hetedik érzéknek tekinthetők.

Mi történik, ha baj van a test ezen érzékelési képességével?

A propriocepció létfontosságú szerepet játszik egyensúlyérzetünkben és tájékozódásunkban, lehetővé téve számunkra, hogy egyenesen álljunk vagy járjunk, különösen egyenetlen felületeken. 

Néha az emberek tapasztalják, hogy ez a hatodik érzék átmenetileg károsodik. Gondoljunk például arra, hogy valaki ittasan részt vesz egy helyszíni józansági teszten: a túl sok alkoholtól károsodott vesztibuláris rendszerük miatt nehezen tudnak egyenes vonalban járni vagy egy lábon egyensúlyozni.

Időnként sérülések vagy rendellenességek is okozhatják a propriocepció tartós elvesztését, például a következők:

• agysérülések,
• artritisz,
• szélütés,
• perifériás neuropátia,
• ALS (Lou Gehrig-kór),
• Parkinson-kór.

A propriocepciós rendellenességben vagy károsodásban szenvedő emberek az alábbi tünetek közül egyet vagy többet is tapasztalhatnak:

• az egyensúlyvesztés érzése,
• koordinációs zavar vagy ügyetlenség,
• esésekre való hajlam,
• képtelenek felismerni saját erejüket, például írás közben túl erősen nyomják le a ceruzát.

Propriocepcióval kapcsolatos szindrómák

Két szokatlan állapot létezik, mely a propriocepcióval kapcsolatos:

Idegenvégtag-szindróma: Ez a neurológiai rendellenesség a kezet vagy a lábat is érintheti, és azt okozza, hogy a végtag a személy kívánságaitól függetlenül – vagy akaratlanul – cselekszik. Oliver Sacks brit neurológus A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvének egyik fejezetében leír egy beteget, aki arra ébredt, hogy egy holttest bal lábának hitt tárgyat talált maga mellett az ágyban. A férfi undorodva lökte le a lábat az ágyról, hogy aztán a padlóra essen utána. Ezután kétségbeesett, amikor rájött, hogy a furcsa láb hozzá van erősítve.

Fantomvégtag-szindróma: Az amputáltakat is érintő állapot akkor jelentkezik, amikor valaki érezni véli eltávolított végtagját. Egyesek számára ez fájdalmas élmény lehet. Egy férfi úgy írja le a fantomkéz érzését, mint egy állandó szorító érzést, amelyet sem a fájdalomcsillapítók, sem a hipnózis nem tudott enyhíteni.

Vilayanur S. Ramachandran idegtudós szerint ilyenkor az ember izmaiból az agyába érkező jelek nem kapnak visszajelzést arra vonatkozóan, hogy abbahagyja a szorítást, mert a szemek nem látják a kezet. Ramachandran sikeresen kimutatta, hogy ha a férfi ép karját egy tükördobozba helyezi, az „vizuálisan feltámaszthatja a fantomvégtagot”, és meggyőzheti az agyát, hogy hagyja abba a szorító jelek küldését. Ennek eredményeképpen a beteg megszabadulhat a nyugtalanító fantomkézérzéstől.

A propriocepció teljes elvesztése

Ritka esetekben az emberek elveszíthetik a propriocepció teljes érzékelését. Esettanulmányokat tartalmazó könyvében Sacks leírja Christina esetét.

A 27 éves nőnél úgy tűnik, hogy a gyógyszerekre adott reakció következtében a gerinc- és koponyaidegeinek érzékelőgyökerei begyulladtak.

Bár sajnos Christina soha nem nyerte vissza a propriocepciós érzékelését, de a fokozatos rehabilitáció és a mozdulataira való tudatos koncentrálás révén idővel képes volt újra felülni és járni.

A propriocepció teljes elvesztésének egy másik esetét J. Cole neurológus Büszkeség és napi maraton című könyvében részletezte. A könyv középpontjában Ian Waterman áll, aki 19 éves korában egy rövid betegség után nyaktól lefelé elveszítette minden érzékelési képességét. Waterman leírta, hogy úgy érezte magát, mintha csak egy párnán lebegő fej lenne. Christinához hasonlóan ő sem épül fel már soha teljesen, de sok terápiával és elszántsággal képes újra felülni és járni.

Bár ijesztő a fentieket elképzelni, de a propriocepció teljes elvesztése meglehetősen ritka jelenség.

A propriocepciós zavarok kezelése

Az első teendő a kiváltó ok meghatározása és ennek megfelelő kezelése. A Journal of Athletic Training című szaklapban 2017-ben megjelent tanulmány szerint a mobilitásra, az izomerőre és az egyensúlyérzékre összpontosító tevékenységek is segíthetnek a propriocepció élesítésében.

Néhány ilyen jellegű terápia a következő:

• fizikoterápia,
• szomatoszenzoros stimuláció,
• egyensúlygyakorlatok,
• tajcsi,
• jóga.

A lényeg az, hogy a hatodik érzékünk lehet, hogy „rejtve” van előttünk, de a propriocepció kritikus szerepet játszik abban, hogy a testünket érezzük. Talán természetesnek is vesszük ezt, de nélküle lényegében testetlenek lennénk, nem tudnánk létezni sem. Úgyhogy bár nem látható, de addig örüljünk, míg rendelkezünk vele.