tabletta hatás

Az orvostudomány évtizedek óta kutatja a placebohatás titkait, de még mindig nem értjük teljesen, hogyan is képes egy „semmi” gyógyítani. Az egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb jelenségnek számít a placebohatás, amelyben egy hatóanyag nélküli kezelés – mint például egy cukortabletta bevétele – képes javítani a betegek állapotán.

Vajon mi áll a háttérben? Természetesen mind kulcsszerepet játszik ebben a beteg hite a kezelésben, az orvossal való bizalmi kapcsolat, valamint az adott körülmény. A tudomány szerint a test és az agy közötti mély kapcsolat eredménye, hogy a placebo kezelés is valódi fiziológiai változásokat indíthat el. Kutatások bizonyítják, hogy nem pusztán pszichológiai jelenség a placebohatás: a beteg elvárásai valós fizikai hatásokat idézhetnek elő a szervezetben, mint például hangulatjavítás vagy akár fájdalomcsillapítás.

Egyes vizsgálatok szerint különösen hatásos lehet a placebo az olyan problémák esetén, mint például a szorongás, depresszió vagy a krónikus fájdalom, ahol a gyógyulás gyakran összefügg a beteg elvárásaival és hitével. De vajon hogyan működik ez a titokzatos erő, és milyen mechanizmusok állnak mögötte?

Mi a placebohatás, és hogyan működik a gyakorlatban?

Dr. Kleiner Dénes: Arra a kérdésre, hogy mi a placebohatás, még talán lehet is válaszolni, bár szakirodalomtól függően más és más választ találhat az ember. Általános megfogalmazás szerint placebohatásnak nevezzük azt, amikor egy álorvosi beavatkozás javítja a beteg állapotát, mert a beteg arra számít, hogy a kezelés hatásos.

A hogyan működik kérdésre már jóval nehezebb válaszolni. Mind a mai napig csak elméleteink vannak, melyeket számtalan egyéb tényező befolyásol. Ezek közül kettőt érdemes megemlíteni. Az egyik szerint a beteg, ha sokszor veszi be a hasonlóan kinéző fájdalomcsillapító tablettát, akkor egy idő után a hatóanyag nélküli, de hasonló gyógyszer szintén fájdalomcsillapítást eredményez.

Általánosságban elmondható, hogy a placebohatás során a beteg elméje meggyőzi testét arról, hogy egy valójában hatástalan kezelés működik, ami valódi fiziológiai változásokat idézhet elő.

Ezt kiegészíteném azzal, hogy a hatásos készítmények esetén is fontos hatást befolyásoló szerepet kap az, hogyan viszonyulunk a gyógyszerhez.

Dr. Vajda Péter: A placebo fontos szerepet játszik a modern gyógyszerkutatásban. Amikor új gyógyszereket vagy kezeléseket fejlesztenek, a kutatók szeretnék tudni, hogy azok valóban működnek-e. Ehhez összehasonlítják az új gyógyszer hatását egy olyan anyagéval, ami úgy néz ki, mint az igazi gyógyszer, de valójában nem tartalmaz hatóanyagot – ezt nevezzük placebónak. A placebo használata segít elkülöníteni a gyógyszer tényleges hatását attól, amit a betegek csak azért tapasztalnak, mert hisznek a kezelésben. Néha ugyanis az emberek jobban érzik magukat pusztán attól, hogy azt hiszik, gyógyszert kaptak, még akkor is, ha valójában hatóanyag nélküli tablettát vettek be. Ez a módszer nem új találmány. Henry Beecher, akit a placebo-kutatás úttörőjének tartanak, már 1955-ben írt erről egy fontos tudományos cikket.

Ő volt az első, aki részletesen bemutatta, hogyan lehet a placebót használni a gyógyszerek hatékonyságának pontos mérésére. A placebo alkalmazásával a kutatók meg tudják állapítani, hogy egy új gyógyszer vagy kezelés valóban jobb-e, mint a puszta hit és remény hatása. Ez segít abban, hogy csak olyan gyógyszerek kerüljenek forgalomba, amelyek tényleg hatásosak, nem csak a betegek pozitív hozzáállása miatt tűnnek működőképesnek. A placebo tehát fontos szerepet játszik a modern gyógyszerkutatásban, különösen az embereken végzett klinikai vizsgálatokban. Ez egy olyan eszköz, amely segít elkülöníteni a valódi gyógyszerhatást a pszichológiai tényezőktől. A placebo lehetővé teszi, hogy megállapítsák a gyógyszer tényleges hatását, és minimalizálják az egyéni vélemények és érzések befolyását.

Milyen mechanizmusok állhatnak a háttérben, amikor a placebohatás pozitív változásokat hoz?

Dr. Kleiner Dénes: Mind a mai napig nem egyértelmű, hogy pontosan hogyan is működik a placebohatás. Jelenleg ennek a kutatása igen jelentős, és már számtalan agyi terület szerepét igazolták a folyamatban.

Dr. Vajda Péter: Olyannyira izgalmas és érdekes ez a terület, hogy napjainkban jelenleg több mint 125 ezer elérhető tudományos folyóiratban megjelent tanulmány is foglalkozik ezzel a témával. A placebo készítmények olyan színben, alakban, ízben megjelenő termékek, amelyek valamely gyógyszert utánoznak, de hatóanyagot nem tartalmaznak, ha úgy tetszik álgyógyszerek. Az ember test, lélek és elme. Ezek alapján, röviden megfogalmazva a placebohatás lényegét, egy olyan jelenségről van szó, amely a beteg elméjén keresztül hathat a testére és lelki állapotára.

Tudományos szempontból hogyan magyarázható, hogy a betegek érzékelhető javulást tapasztalnak egy hatóanyag nélküli szer alkalmazása után?

Dr. Kleiner Dénes: Az előbb említett agyi területek érintettségét napjainkban például MRI (mágneses magrezonancia) vizsgálattal, elektroenkefalográfiával (EEG) vagy épp pozitron emissziós tomográfiával (PET) mutatták ki – melyek ma már viszonylag könnyen elérhetőek. Másfelől mérhető válaszreakciók is tapasztalhatók a placebocsoportban több betegség esetén, mellyel kapcsolatban akár kiemelhetnénk a daganat (vagy ha úgy jobban érthető, rák) méretének csökkenését is.

Erre azért szeretném felhívni a figyelmet, mert nem egy, a világhálón terjedő csodaszerrel kapcsolatban merül fel a placebohatás lehetősége.

Összességében tehát számtalan objektív vizsgálati módszer is jelezheti a placebohatást – azaz olyan mérési eljárás, amit a személyes érzelmek elvileg nem befolyásolhatnának. Más kérdés, hogy a placebohatás pontos mérése nem olyan egyszerű, a tudományos vizsgálatokban elsősorban a vizsgálati csoportok jó megválasztása szükséges.

Dr. Vajda Péter: Csak megerősíteni tudom kollégám szavait. Ma számos vizsgálat és műszer áll már rendelkezésre. Azonban hadd mondjam el, hogy a téma kiemelkedő kutatói 6 pontban szokták összeszedni a placebohatás sajátosságait. Az első az időviszonyok, hasonlóan a gyógyszerekhez itt is felüti a fejét az a jelenség, hogy a „kezelés” elején tapasztalt placebohatás sikere ez idő előrehaladtával csökken. A második a dózis-hatás viszony, két tabletta placebo hatásosabb, mint egy. A harmadik a napszak megválasztása. Nem mindegy, hogy a délelőtt, délután, vagy éjjel alkalmazzuk. Délután hatásosabbnak bizonyultak a placebók. Negyedik a hozzászokás és a függőség. Például egy altatóként alkalmazott placebo csak egyre nagyobb dózisban alkalmazva váltja ki a kívánt hatást. Ötödik a placebo gyógyszerformája. Nem mindegy, hogy kicsi, vagy nagy tablettáról van-e szó. Nyilván a nagyobb tablettának tulajdonítanak erősebb hatást. A szín sem mindegy. A zöld szín a szorongásban, a sárga a depresszióban bizonyult hatásosnak. Különbség van tabletta és injekció között is. Itt az injekcióban adott placebók bizonyultak hatásosabbnak. A hatodik sajátosság a placebo készítmény név választása. Annál hatásosabb a termék, minél tudományosabban csengő nevet visel. Ezek a sajátosságok persze nemcsak a placebók esetében, hanem az élet számtalan területén is megfigyelhető. Nem is csoda ugyanarra akar hatni, az ember elméjére és tudatalatti világára.

Mennyire befolyásolja a beteg elvárása a kezelés eredményét?

Dr. Kleiner Dénes: Ez talán az egyik legfontosabb komponens. Már a placebohatás meghatározásában is benne szerepel, hogy „valamire” számít a beteg, és ez eredményezi a hatást. A jelentőségére pedig felhívja a figyelmet, hogy a hatás néha az aktív terápiához mérhető, sőt, néha azt meg is haladja!

Dr. Vajda Péter: Egy-egy megjelenő új gyógyszer, „gyógyszerjelölt” esetében éppen ezért van nagy jelentősége a randomizált, kettős vak, placebo kontrollált humán klinikai vizsgálatoknak. A résztvevőket véletlenszerűen osztják két vagy több csoportba (randomizáció), az egyik csoport a vizsgált szert/kezelést kapja, a másik placebót (placebo kontrollált), és/vagy standard kezelést. Sem a résztvevők, sem a vizsgálatot végző orvosok nem tudják, ki melyik csoportba tartozik (kettős vak). Megemlíteném, hogy természetesen van olyan személy, aki tisztában van azzal, ki melyik csoportba került, csak nem vesz részt közvetlenül a vizsgálatban, és így az ő véleménye nem befolyásolja az eredményeket. A cél végsősoron az, hogy a vizsgált szer/kezelés hatékonyságát és biztonságosságát egyéni véleményektől függetlenül tudjuk értékelni. Placebo alkalmazásával kiszűrhető, hogy egy-egy gyógyszer mire is képes valójában.

A placebohatás mely területeken a legerősebb – van különbség például a fájdalomcsillapítás és a mentális betegségek kezelése között?

Dr. Kleiner Dénes: Alapvetően ismertek az eltérések a különböző betegségek és a különböző mértékű placebohatások között, de viszonylag gyér annak a szakirodalma, hogy ez milyen mértékű. Példának okáért az idén jelent meg egy tanulmány, amiben 9 pszichiátriai betegségben megfigyelt placebohatást hasonlítottak össze, és nézték, mely betegség esetén a legnagyobb – mely betegség esetén a legkevésbé jelentős.

Dr. Vajda Péter: Nem tudok Önnek és az olvasóknak olyan területet mondani, ahol a placebohatásnak ne lenne kisebb, vagy nagyobb jelentősége ugyanis a placebo nemcsak a klasszikus értelemen vett orvosságot és gyógyszert jelentheti, hanem műszeres és műtéti beavatkozásokat is. Ilyenek például a természetgyógyászati készítmények, az érdemi műtétek helyett elvégzett látványsebészeti beavatkozások, vagy nevezzük ezeket inkább látványos bőrmetszésnek. Egyes kutatók szerint placebo azokon a területeken a leghatásosabb, amely az idegrendszer befolyása alatt áll. Azaz elsősorban „pszichoszomatikus” betegségekre hat, mivel azok pszichésen befolyásolhatók.

Vannak esetek, amikor a placebohatás veszélyes lehet, például ha egy beteg túlzottan hisz egy hatástalan kezelésben?

Dr. Kleiner Dénes: Két szempontból érdemes ezt nézni. Egyrészt, ha a betegnek negatív a hozzáállása a terápiához, akkor egy úgynevezett nocebo hatásra kell számítani. Ez lényegében a placebohoz hasonlít, de az előzővel szemben mellékhatások kialakulásához vezet.

A másik szempont egy kicsit elméleti síkra tereli a témát: ha valaki nagyon hisz egy terápiában, a placebohatás miatt pozitív élménye van az adott kezeléssel kapcsolatban. A betegek beszélnek egymással, elmesélik a jó és rossz tapasztalataikat, ami a betegtársakat is befolyásolhatja, és olyan, tényekkel nem alátámasztott terápiák felé mozdíthatja őket, ami náluk – kérdés, hogy miért nem – de nem működik!

Itt jegyezném meg azt is, hogy a hatásos – nem hatásos; veszélyes – nem veszélyes termékekkel kapcsolatban, főleg gyógynövényt tartalmazó termékek alkalmazásáról érdemes gyógyszerészekkel beszélni, ugyanis a gyógyszerészképzés során a hallgatókkal megismertetik a gyógynövényeket is.

Dr. Vajda Péter: Természetesen léteznek ilyen esetek is. Ahogy kollégám is említette, azt a jelenséget, amikor a placebohatás nem gyógyító, hanem káros jellegű, nocebo hatásnak nevezzük. A nocebo az a jelenség, amikor placebo hatása káros.

Nagyon fontos, hogy a páciensek honnan szerzik be készítményeiket. Az internetes rendeléssel ma már szinte minden beszerezhető. Azonban a gyógyszer speciális „áru”, legyenek körültekintőek, és hiteles, a valóságban is létező gyógyszertárak webshopjait válasszák, amikor ezen a területen az online vásárlás mellett döntenek!

Ugyanis nem egyszer volt már példa arra, hogy az illegális forgalmazók, készítményei semmilyen hatóanyagot nem tartalmaztak (és ez még a jobbik eset), vagy nem azt és nem abban a mennyiségben tartalmazták, amiért a vásárló fizetett.

Az is nagyon gyakori ezekben az esetekben, hogy a nem megfelelő gyártási körülmények miatt az eladott termék valamilyen nem kívánt anyaggal szennyezetté válik. Ez pedig több fogyasztó maradandó egészségkárosodásához, legsúlyosabb esetekben pedig halálához is vezetett már.

Melyik betegségeket gyógyítja a placebo? Kattints ide és olvasd el a cikkünket.