Szemszárazság, fáradt szemek, fókuszálási nehézségek – vajon valóban a fokozott képernyőhasználatnak köszönhetjük őket?
Ha nehezen tudsz fókuszálni, összefolynak a sorok a szemeid előtt, netán kényszert érzel arra, hogy megdörzsöld őket, hátha távozik a kellemetlen érzés, és ez rendszeres problémát jelent számodra, nem vagy egyedül. A lakosság mintegy negyedét érinti a CVS angol mozaikszóval is jelölt látászavar, a képernyő-szembetegség
Nem csak a szemet, a nyakat és a vállakat is érintheti
A kezelés nélkül súlyossá váló problémát a képernyőhasználat elterjedésével egyre inkább olyan mozgásszervi betegségekhez hasonlítják a szem épségével foglalkozó szakemberek, mint például az ínhüvelygyulladás, vagy más, ismétlődő mozdulatok hatására kialakuló, irodai típusú mozgásszervi sérülések. Az optometristák és a látszerészek voltak azok, akik felfigyeltek az egyre több hasonló tünettel szemüveget kereső emberre, akik munkahelyi aktivitásuk során történő koncentrációs és látási zavarokra, ízületi fájdalmakra panaszkodtak. A többórás képernyőhasználat egyik következménye ugyanis a nyak-, váll- és szemfájdalommal járó CVS.
A száraz szemet sok minden okozhatja a környezetszennyezéstől és a légkondicionálástól kezdve a kontaktlencse viseléséig – összegezte Mark Holloway optometrista. A tünetek közé tartozik a fájdalom, a viszketés, a homokos érzés a szem belsejében, valamint a fényérzékenység és az esetenkénti homályos látás.
A szemszárazság figyelmen kívül hagyása megsebezheti a szaruhártyát is, előrevetítve a progresszív látásromlást, figyelmeztet a szakember.
Azonban nem csak a szemnek árt, ha pihenés és pozícióváltás nélkül ülünk egész nap az irodában vagy a fotelben, kezünkben a mobillal.
A CVS a képernyő előtt dolgozók több mint felét érintheti a kutatások szerint, ennek okaként elsősorban azt tartják, hogy az ember hajlamos elfelejteni pislogni, így a szem nem jut kellő nedvességhez, az apró porszemcsék nem távoznak a szem felszínéről, folyamatos irritációt okozva. A szemhéj mozgatása ugyanis, bár legtöbb esetben akaratlan, komoly szerepet játszik a szem nedvesen tartásában, szétoszlatja a könnyet a felszínen.
Szemünket védi
A pislogás által a szemre kerülő folyadékot könnynek nevezzük, azonban ez nem pusztán víz, ötféle váladékot tartalmaz, melyek nemcsak nedvesítik és tisztítják a szemet, hanem képessé teszik arra, hogy a felszínén megtapadjon a folyadék. A könny teszi tükörsimává a felszínt, így járul hozzá az éles látáshoz.
Naponta legalább 15 ezerszer hunyjuk le a szemünket
A legtöbb ember átlagosan tizenöt-hússzor pislog percenként, akár 3-6 másodpercenként is követhetik egymást ezek az akaratlan mozdulatok, azonban koncentrált helyzetben – például képernyő előtt ülve sokkal kevesebbszer hunyjuk le a szemünket, így kevesebb könny kerül a szemgolyóra.
Számítógépes munka és képernyőhasználat közben a harmadára is csökkenhet a pislogás mennyisége, az átlagos, percenkénti 22 helyett összesen 7-et pislantunk. Emiatt sokkal könnyebben elpárolog a könnyünk a szemfelszínről, mely legszerencsésebb esetben is komoly diszkomfortérzetet okozhat, de akár gyulladások kialakulásához is vezethet.
Mivel életkorunk előrehaladtával a szemlencse rugalmassága eleve csökken, kialakul a presbyopia jelensége, ezt nevezzük öregszeműségnek is. Az életkorral együtt járó betegség során a szem közelre fókuszáló képessége gyengül. Az állapoton ronthat a nem megfelelően beállított fényerejű vagy visszacsillanó monitor, a rossz kontraszt, a nem megfelelően elhelyezett képernyő magassága és a tőlünk való távolsága egyaránt. Ilyenkor testünkkel ellensúlyozva igyekszünk a megfelelő távolságot tudat alatt is eltalálni, s ez vezet aztán a vissza-visszatérő nyaki és vállfájdalomhoz, mely a CVS másik két legjellemzőbb tünete a szemszárazság mellett.
Amit tehetünk
A legfontosabb a tudatosság, a képernyőhasználat rendszeres felfüggesztése akár pár percre is, amikor pedig éppen pihenőidőnket töltjük, véletlenül se a mobilt húzzuk elő a zsebünkből, hogy aztán egy jóval kisebb képernyőn bogarásszuk a híreket. A számítógépet állítsuk a megfelelő távolságra és magasságba, és ügyeljünk az ülés közbeni testtartásra is. Pislogjunk sokat, tudatosan.
20-20-20 szabály
Az amerikai optometrikusok által felállított háromszor húszas szabály szerint 20 percenként kellene 20 másodpercig egy legalább 20 lábnyi – hat méterre lévő – tárgyra fókuszálni. Ha pedig a panaszok nem csökkennek, természetesen jó, ha minél hamarabb szakemberhez fordulunk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
