Bár az ember szaglása jóval gyengébb, mint a ragadozóké, hiszen az evolúció során kevésbé volt fontos szerepe az orrnak, mint például a szemeknek, az illatok alapján egyre több mindenre fény derülhet. A legfrissebb kutatások szerint hamarosan a nyomozók akár teljes profilokat képesek meghatározni pár illatcsepp alapján. Vajon elegendő lesz ez ahhoz is, hogy a bűnözőket fülön csípjék?
Orrunk működése igazán különleges. Mivel az ember az ökoszisztémában sem zsákmányként, sem ragadozóként nem tölt be egyértelmű szerepet, szaglószerve is ehhez az átmenethez igazodott. Szagmintákat érzékelő receptorsejtjeink száma is ennek megfelelően alakult ki az évmilliók során, mintegy 6-10 millióval rendelkezünk belőlük.
Az emberi orr nem a legjobb receptor, ha szagokról van szó
Egy tipikus, jól menekülő és emiatt a szagokat érzékelni képes zsákmányállatnak, például a nyúlnak ötször annyi receptorsejtje van, mint egy embernek, de egy ragadozónak akár több száz milliós nagyságrendben állnak készenlétben orrában a receptorok. Ennek megfelelően érzékhámuk is sokkal nagyobb: az emberé, akár egy gyufaskatulya, eltörpül a nyomolvasásban kiválóan használható kutyáké mellett, amit leginkább egy franciaágyhoz lehetne hasonlítani.
A bűnüldözésben, kriminalisztikában a szagminták régóta a nyomozás segítői. A szagok felfedésére leginkább kutyákat alkalmaztak az elmúlt két évszázadban. A rendőrkutyának leginkább alkalmas, fegyelmezett és jól tanítható német juhászok ugyanis kétszázmilliónál is több szagreceptorral rendelkeznek, s kifejezetten alkalmasak arra, hogy hosszú távon, parancsokat követve járjanak a bűnözők nyomát keresve.
A világ legjobb orra
Bár a kutyák kapcsán általánosságban is beszélhetünk arról, milyen remek orral rendelkeznek, a fajták szagérzékelése között komoly eltérések tapasztalhatók. A legjobb orra az angol vérebeknek van, akiket nem vérszomjasságuk, hanem kiváló vérnyomkövető tulajdonságaik miatt neveznek bloodhoundnak. Míg egy átlagkutya mintegy 140-150 millió szagló receptorsejttel rendelkezik, a vérebek ennek a duplájával, 300 milliónyival.
Nem véletlen, hogy már kétszáz éve állandó társaik a nyomozóknak, sőt egy római forrás, Claudius Aelianus szerint már a 3. században világossá vált, hogy egyes (vadász)kutyák sokkal inkább alkalmasak a nyomkövetésre, mint más fajták. Valahonnan innen indult az angol véreb, az egykori Szent Hubertus kopó története is, aki a vadászok védőszentjéről kapta korábbi nevét. A megfelelő nyomolvasó kutyának alkalmasnak kell lennie arra is, hogy hidegben vagy esőben, esetleg más zavaró körülmények között is tartsa a nyomot, akár vízen keresztül is. Természetükből fakadóan a vérebeket nem lehet erre trenírozni, azonban a szagnyomok követése a vérükben van szerencsére, minden más tevékenységüket alárendelik annak, ha szagot fognak. Persze, amint megvan a célszemély, nemhogy nem bántják, de lelkesen, farokcsóválva örülnek az elvégzett feladatnak.
„A kriminalisztikai szagazonosítás középpontjában az emberi szag mint egyedi tulajdonságokkal rendelkező azonosításra alkalmas biológiai anyagmaradvány áll – fogalmazza meg doktori értekezésében dr. Horváth Orsolya is. Az emberi szag, szaglás mechanizmusának bonyolultságát igazolja az is, hogy csak 2004-ben sikerült megosztott Nobel-díjjal jutalmazni két amerikai kutatót a szaglás élettani és genetikai hátterének feltárása miatt. A tanulmány eredményei alapján világossá vált, hogy mi, emberek is képesek vagyunk számos szag (illat) megkülönböztetésére.”
Az emberi orr akár tízezer illatot is képes felismerni, ugyanakkor ennek csak a felét képes az ember megnevezni.
Gyakorlással ez akár 98%-ra növelhető, de még így sem vehetjük fel a versenyt a kutyák szaglószervével. Az illatokhoz ráadásul könnyen hozzá is szokhatunk – ezért is emlékszünk egyes szagokra évekkel később is kiválóan –, azonban könnyen rezisztenssé is válhatunk tőlük. Ez az oka annak, hogy néha fel sem tűnik, ha a megszokott aromákat érezzük a környezetünkben.
A technika is segít, ha a bűnüldözés cél
A kutyás nyomkeresés mellett, úgy tűnik, egyre hangsúlyosabb szerepet kap az elemző munka is, hiszen az nem elég, ha a nyom megvan, nem biztos, hogy az ajtó másik oldalán ott lesz a bűnöző is. Ha a szag adott, vizsgálatok sorával már rengeteg információhoz hozzájuthatunk arról is, aki a nyomot hagyta.
Ezért is tekinthető rendkívülinek az a tanulmány, mely szerint az ember neme megállapítható már a kezének illatából. Az Independenten nemrég közzétett információk alapján nagy áttörésre számíthat a bűnüldözés a szagalapú nyomozásokban.
96,6 százalékos pontossággal sikerült egy kutatócsoportnak olyan módszert kidolgoznia, amivel a tenyéren jelen lévő illatvegyületeket elemezve tulajdonosa nemét már sikerült megállapítani. Innen pedig csak egy lépés, hogy a nemen kívül az ember korát és etnikai hovatartozását is felfedhessék az általa hagyott illatok.
A tudósok azt remélik, hogy az általuk végzett elemzés felhasználható lesz arra, hogy az eddigieknél sokkal több részletet feltárjanak egy potenciális bűnözővel kapcsolatban, pusztán a kézszagprofilon keresztül.
Az eredmények áttörést jelenthetnek azon esetekben, amikor puszta kézzel követnek el valamilyen bűncselekményt, de a helyszínen nem marad DNS vagy megfelelő mennyiségű és minőségű ujjlenyomat. Úgy vélik, rablás, nemi erőszak vagy bántalmazás során a mindennapi tárgyakon maradt illatminták alapján kimutathatóvá válik, ki volt jelen a bűncselekmény idején.
„Még azokban az esetekben is, amikor nem találnak fizikai ujjlenyomatot vagy DNS-t, az emberi szagra utaló bizonyítékok továbbra is visszanyerhetők, és a nyomozás során individualizáló jellemzőként használhatók” – fogalmazták meg a kutatást összegző tanulmányban. Aggódhatnak a bűnözők, már nemcsak a kutyák, de a nyomozók is kiszagolják hamarosan, ki volt a tettes.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
