A köztudatban leginkább a kézremegéssel azonosított Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség világszerte, amely a várható élettartam növekedése miatt 2040-re már több mint 14 millió embert érinthet. A korai diagnózis kulcsfontosságú az állapot kezelésében, de a Parkinson-kór kezdeti, nem motorikus tüneteinek felismerése továbbra is kihívást jelent. Ezért is bír komoly jelentőséggel a kutatók új felfedezése.
A szorongás az Alzheimer-kór egyik korai jele
A British Journal of General Practice című tudományos folyóiratban publikált tanulmány a korábbi kutatásokkal összhangban megerősítette, hogy a Parkinson-kór diagnózisát gyakran szorongásos tünetek előzik meg. Az eredmény arra enged következni, hogy
a szorongás a betegség egyik korai jeleként a Parkinson-kór indikátora lehet – még ha a pontos kapcsolat egyelőre nem is tisztázott.
Bár már más tanulmányok is kimutatták, hogy a Parkinson-kór fokozott kockázatot jelenthet a szorongással küzdőkre nézve, azok nem vettek figyelembe bizonyos befolyásoló tényezőket. A friss tanulmány az újonnan jelentkező szorongás és a Parkinson-kór későbbi diagnózisa közötti kapcsolatot elemezve pótolta a hiányosságot.
A kutatók a vizsgálathoz brit orvosi adatbázisokból származó adatokat használtak fel, 50 és 99 év közötti egyénekre összpontosítva. Az érintetteket két csoportba osztották, újonnan diagnosztizált szorongásos betegekre és szorongástól mentesekre.
Az adatok elemzéséhez a kutatók túlélési regressziós modellek segítségével becsülték meg a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, olyan tényezőket figyelembe véve, mint az életkor, a nem, a társadalmi és pénzügyi helyzet, az életmódbeli döntések (például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a testtömegindex), illetve a releváns egészségügyi állapotok (súlyos mentális betegség, fejsérülés, demencia).
A követési időszakban a szorongásos csoportban 331 személynél diagnosztizáltak Parkinson-kórt, a diagnózisig eltelt idő mediánja 4,9 év volt. A hajlamosító tényezőkkel való kiigazítás után az adatok azt mutatták, hogy a Parkinson-kór kockázata több mint kétszer olyan magas a szorongó embereknél.
Ilyen további tünetek kísérhetik
A vizsgálat több, a Parkinson-kórhoz kapcsolódó prodromális, vagyis a betegség kezdetét jelző jelet is azonosított a szorongásos egyéneknél, beleértve az alvási problémákat, a depressziót, a fáradtságot, a székrekedést, a kognitív károsodást, valamint a specifikus motoros tüneteket, köztük a remegést és az izommerevséget.
Fontos szerepet játszhat a Parkinson-kór elleni küzdelemben
„Ha megértjük, hogy a szorongás és az említett jelek hogyan állnak összefüggésben a Parkinson-kór kialakulásának magasabb kockázatával az 50 év feletti korcsoportban, reméljük, hogy képesek leszünk korábban felismerni ezt az állapotot, és segíthetünk a betegeknek abban, hogy időben megkapják a szükséges kezelést” – közölte Juan Bazo Avarez, a tanulmány társszerzője, az University College London munkatársa.
Mivel a vizsgálathoz felhasznált adatok egészségügyi nyilvántartásokból származtak, amelyeket klinikai célból gyűjtöttek, a megbélyegzéstől való félelem és a hiányos dokumentáció miatt alulértékelhették a mentális állapotok elterjedtségét. Ez azt jelenti, hogy a szorongás és
a Parkinson-kór közötti tényleges kapcsolat a megfigyeltnél is erősebb lehet.
„A szorongást nem kutatják olyan részletesen, mint a Parkinson-kór más korai mutatóit. További kutatásoknak kell feltárniuk, hogy a szorongás korai előfordulása milyen módon kapcsolódik más korai tünetekhez és a Parkinson-kór hátterében álló progresszióhoz a betegség kezdeti szakaszában” – emelte ki Anette Schrag, egy másik társszerző.
Ma már azt is tudjuk, hogy a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát bizonyos vegyszerek is befolyásolhatják. Erről itt olvashatsz bővebben.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
