öltözködés hőség

Amint a hőmérő higanyszála a bűvös 25 fok fölé emelkedik, előkerülnek a rövidnadrágok, topok, szandálok, miniszoknyák, egyre több a szabadon hagyott bőrfelület. Hát persze, hiszen meleg van, izzadunk, az esik jól, ha végre éri a nap a bőrt, és kedvünkre párologtathatunk. A napsütésnek számtalan jótékony hatása van a testre és a lélekre egyaránt, ám így is akadnak bőven minden korosztályból és nemből olyanok, akik inkább meghagynák fehérségüket, és szeretnének lezseren, a hőmérséklethez illően, de közben viszonylag zártan öltözködni. Nézzük, milyen lehetőségeink maradnak, ha kénytelenek vagyunk elfelejteni a fast fashion boltokat, és milyen indokok állhatnak a háttérben. 

Az a szégyenlős kamaszkor!

Ha ma egy fiatal el szeretne térni a tucatdivattól, hosszas keresgélésre vagy nagyon sok zsebpénzre lesz szüksége. A nyári meleg pedig nem túl jó barát. A legtöbb üzletben apró rövidnadrágok, haspólók és miniszoknyák várják leendő, kiskorú gazdáikat. Azok a kamaszok, akik még nem érzik magukat komfortosan új testükben, akik küzdenek a növekedés, a hízás, a pattanások vagy a szőrnövekedés problémájával, szívesebben maradnak a hosszú nadrágoknál és a hosszú ujjú felsőknél. Amikben viszont megsülnek, plusz annyit izzadnak, hogy a testszagukat a dezodor sem feltétlenül fedi el. Erre a helyzetre kell megoldást találniuk – ha szerencséjük van, szülői segítséggel.

Bőrproblémákkal küzdő felnőttek a hőségben

Korhatártól függetlenül gyerekek és idősek is ugyanúgy szenvedhetnek a napsütéstől. Elég hozzá az átlagosnál fehérebb, érzékenyebb bőr, ami naptej mellett is hamar lepirul, ég, fájdalmassá válik. A fényérzékenység, napallergia – vagy a napozókrém-allergia – ennél is több kínnal kecsegtet, fájdalmas hólyagok, pattanások alakulhatnak ki a szabad bőrfelületeken, vagy azokon is túl. Bizonyos bőrbetegségek sem szeretik a napsütést, nem is beszélve az anyajegyekről. Azok pedig, akik nagyobb felületen küzdenek látványos külső tünetekkel járó bőrbajjal vagy hormonproblémákkal, a környezet visszajelzései miatt nem szeretnék megmutatni magukat. 

Öltözködés a munkahelyen

Sokan érthető okokból nem járnak dolgozni olyan ruházatban, ami a kelleténél többet mutat akár a lábakból, akár a dekoltázsból vagy a karokból. Bizonyos munkahelyeken ezt a dress code elő is írja, akár vegyvédelmi, akár más okokból. Így a dolgozók hosszúnadrágban, zárt cipőben és maximum rövid ujjú ingben, pólóban vagy blúzban járhatnak be. Ez a délutáni hőségben való hazajutásnál pár perc alatt pokolivá válhat. Muszáj hát megoldást keresni.

Ismerd meg a nyári anyagokat!

A jó hír az, hogy a nyári melegben sem kell mindenáron levetkőznünk. Amire szükségünk lesz, az idő és pénz, de legalább valamelyik. Léteznek ugyanis olyan anyagok, amelyek kifejezetten kánikulában viselendők. Érdemes hát a boltokat vagy a turkálókat világos színű, lenből készült hosszúnadrágok, felsők, hosszabb ruhák, szoknyák után keresve bejárni. A természetes, növényből készült anyag jól szellőzik, jó erős, tartós, kisebb az ökolábnyoma, mint a pamutnak, és bizonyítottan kevesebbet izzadunk viselésekor. Évezredek óta használjuk ruhakészítésre, a legősibb alapanyag. Cserébe vasalnunk kell, de lenge fazonban az egyik megmentőnk a kánikulában.

Éljen a selyem!

A másik ilyen barátunk a tiszta, eredeti selyem. Ez melegben fűt, hidegben hűt, kellemes érzés a bőrnek, ritkán kell mosni, kiváló választás nyáron is. Nagy hátránya az ára. Az igazi, 100% selyem sajnos igen drága, így a legtöbben kénytelenek turkálókban vadászni a megfelelő darabokra. Ahol azonnal szembesülnek a hamisítványokkal, amelyek viszkózból vagy poliészterből készültek, de tapintásuk miatt sokan selyemnek hiszik vagy nevezik őket. Az öltözködés világában jártasak azonnal keresni kezdik a címkét, vagy ha azt kivágták a ruhából, akkor összedörzsölik az anyagot. Ha feltöltődik elektromossággal, és vonzza a hajunkat, biztos, hogy műanyagból és nem selyemből készült. Ugyanezt a próbát otthon egy szál kihúzásával is elvégezhetjük, a valódi selyem természetes anyaga a lánghoz érve az égő köröméhez hasonló szagot áraszt, míg a poliészterből készült szál zsugorodik, olvad. A lenhez hasonlóan a selyem ruhadarabokat is vasalni kell, ráadásul igen érzékeny anyag, ezért mosása is problémás lehet. A pamuttal kevert darabok jobban bírják a gyűrődést, és áruk is kedvezőbb. 

A szatén és a pamut is hasznos lehet

Ha árérzékenyek vagyunk, ne riadjunk vissza a pamuttal kevert vagy épp száz százalékban abból készült ruháktól sem. Megfelelően vékony anyag, lenge, szellős szabás esetén ezek is segíthetnek átvészelni a nyári meleget. Hűsítő hatása lehet a pamutszaténnak is, amelyet sokan összekevernek a selyemmel. Ez nagyon drága tévedés lehet, főleg ha a szatént poliészterből gyártották, azaz ránk tapadva páncélként melegít a hőségben. A célunk mindenképpen a természetes anyagok használata. Végső esetben a természetes alapú, de vegyi úton, cellulózból előállított viszkóz is jó légáteresztő hatású, és vasalni sem szükséges, ára pedig kedvező. A pamutból szőtt muszlin, illetve a könnyed, farmerhatású chambray is kifejezetten nyári viselet.

Tanuljunk a sivatagi népektől!

A hosszú ruha pedig – ha megfelelően szellőzik – még az UV-sugarak nagy részétől is megóvja bőrünket. Azért azt nem árt tudni, hogy minél lazább szövésű ruhát viselünk, annál inkább ér minket a sugárzás, ezért fényérzékenyeknek hosszas kültéri tevékenységhez UV-szűrős ruha viselése javasolt. A sivatagban élő népek sem véletlenül hordanak viszonylag vastag anyagú, az egész testet fedő ruhát. Még a fekete színt is elviselik magukon (például a beduinok), mert olyan ügyesen, szellősen rétegzik az anyagot, hogy az hagyja lehűlni a testüket. Amit még érdemes eltanulni tőlük, az a fej szinte kötelező érvényű fedése: nemcsak a gyerekeknek érdemes kánikula idején könnyű sapkát, szalmakalapot viselniük, de nekünk is. Ez teszi teljessé a nyári szettet, amiben idén talán nem kapunk hőgutát.