Évszázadokon át szépségideálnak számított a vékony derék és a homokóra, a nők pedig mindezért hajlandóak voltak elviselni a fájdalmat és a kényelmetlenséget is. A nők naponta szorosra húzták ezt a ruhadarabot, és ezzel nemcsak a derekukat, hanem az egész testüket próbára tették. De vajon mi volt ennek az ára?
A történelem egyik legártalmasabb ruhadarabja
A fűző amellett, hogy átmeneti kényelmetlenséget is okozott, komoly hatással volt a viselője testére: a belső szervekre, a mindennapi mozgásra, sőt, a légzésre is. Hogyan deformálta ez a ruhadarab a bordákat? Milyen kárt tett a belső szervekben? És vajon miért nem mondtak le róla a nők, még akkor sem, amikor már tudták, hogy a viselése káros az egészségükre?
Cikkünkben a fűző viselésének hátterét és következményeit járjuk körül, egy egészségügyi szakértő, Somlai Melinda, tapasztalt ápolónő segítségével, aki hosszú évek óta foglalkozik az ilyen jellegű anatómiai és egészségügyi kérdésekkel.
Szakértelme nemcsak a modern ápolásban szerzett ismereteire támaszkodik, hanem mély érdeklődésére is a történelem és az orvostudomány iránt. Segítségével bepillantást nyerünk abba, milyen hatást gyakorolt ez a szorító ruhadarab a nők testére és lelkére.
A fűző vajon hogyan befolyásolta a belső szervek helyzetét?
A fűző szoros nyomása elsősorban a hasüregre és a mellkasi szervekre gyakorolt hatást. A hasüregben található szervek – mint a belek, gyomor és máj – természetellenesen összepréselődtek, ami akadályozta működésüket. Ez a szorítás rövid távon kényelmetlenséget, hosszabb távon pedig súlyosabb egészségügyi problémákhoz, például emésztési nehézségekhez és tápanyag-felszívódási zavarokhoz vezetett.
Mivel sok nő napi szinten viselte – akár 8-10 órán keresztül –, a szervek alkalmazkodnak a korlátozott térhez, ami további torzulásokhoz vezetett. A törzs mozgásának beszűkítését is okozhatta, így a természetes mozgások – mint például a hajlítás vagy fogás – nehézkessé váltak. Ez a csökkentett mozgástartomány hosszú távon a végtagokban merevséghez vezetett – magyarázza a szakértő, hozzátéve, hogy a fűzőt gyakran akkor is viselni kellett, amikor a hölgyek várandósok voltak, ami vetélést vagy alacsony születési súlyt okozhatott, mivel a magzat fejlődése akadályozott volt a szoros fűző által keltett nyomás miatt.
Milyen hatással volt a légzésre a fűző által kifejtett nyomás?
Ez a ruhadarab jelentősen korlátozta a rekeszizom működését, így a tüdő mozgása is akadályozottá vált. A szorítás miatt a tüdőkapacitás csökkent, így a légzés sekélyessé vált, ami egy másik felületes légzéshez, “pihegéshez” – vezetett. Ez az oxigénellátás csökkenését idézhette elő, ami ájulást és krónikus fáradtságot okozott – emelte ki a szakértő, majd hozzátette, hogy hosszabb távon a bordák deformációja – esetleges bordatörés – és a mellkas szerkezetének módosulása tovább csökkentette a tüdő kapacitását, ami növelte a légúti fertőzések kialakulásának esélyét.
Mi történt a bordákkal és a csontozattal hosszan tartó fűzőviselés esetén? Vajon volt-e maradandó deformáció a bordáknál vagy más csontoknál? Szakértőnk szerint a hosszan tartó fűzőviselés komoly változásokat okozott a csontvázrendszerben.
A bordák közül különösen az alsó, „repülőbordák” voltak veszélyben, mivel a szoros fűző miatt gyakran deformálódtak, behajoltak a belső szervek felé, sőt, akár el is törhettek.
A folyamatos szorítás eredményeként a bordakosár formája megváltozott, és egy fordított háromszög alakot vett fel, eltérve a természetes, hordó alakú struktúrától.
Mivel sok lány már egészen fiatalon elkezdte a fűző viselését, a növekedés során kialakuló tartós fűzőviselés eltorzíthatta a bordákat és a gerincet is. Ez nemcsak a testtartást, hanem a hát-hasizomzat fejlődését is érintette, a fűző támasztó szerepe miatt ezek az izmok kevesebbet dolgoztak. Így amikor a hölgyek levették a ruhadarabot, a gerinc és a bordakosár természetes stabilitása csökkent – a csigolyák ekkor hirtelen nagy terhelést kaptak –, ami hátfájáshoz vezetett.
Milyen emésztési problémákat okozhatott a fűző?
A fűző által kifejtett szorítás jelentősen megnehezítette az emésztést. A gyomor összepréselődött, ezért a nők gyakran csak kis adagokat tudtak fogyasztani, és azokat is lassan kellett elfogyasztaniuk. Ez az emésztési folyamat lelassulásához, puffadásához és székrekedéshez vezetett, az étvágytalanság miatt pedig alultápláltság jelent meg.
Hogyan hatott a fűző az alsóbb testrészek vérkeringésére?
A fűző szoros összepréselése korlátozta a vér áramlását a test alsó részeiben, ami különféle keringési problémákhoz vezethet. Az oxigénhiány következtében ájulás, a végtagokban zsibbadás és hidegérzet lépett fel, mivel a vér nem jutott el megfelelően a szövetekhez. Több év folyamatos fűzőviselés után izomgyengeség alakulhatott ki, hiszen az alsó hát- és hasizmok nem működtek aktívan a ruhadarab támasztó szerepe miatt. Mindez következménnyel lehetett az egyensúlyra és a testtartásra, amely növelhette a lábak terhelését is.
A nyirokkeringés akadályozása miatt ödéma alakulhatott ki az alsó végtagokban, különösen hosszan tartó állás vagy ülés során. Az idegpályákra gyakorolt nyomás – különösen a medence és az alsó gerinc környékén – pedig zsibbadást vagy akár idegi fájdalmat is okozhatott, ami tovább nehezítette a mozgást.
Vajon lehetett-e pszichés hatása a fűzőviselésnek a nők számára?
A fűző viselése nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is megterhelő volt a nők számára. A szépségideál fenntartása érdekében sok nő állandó szorongást érzett, különösen a fűző szoros tartása miatt kialakuló légzési nehézségek és fizikai kényelmetlenség hatására. Az állandó önkritika és az elégedetlenség a testképükkel gyakran alacsony önértékeléshez vezetett, hiszen enélkül nem érezték magukat vonzónak.
A fűző iránti pszichés kötődés miatt sok nő függőséget alakított ki, és már nem tudta elképzelni a mindennapokat nélküle, ami beszűkült életmódot és frusztrációt idézett elő. A fizikai és mentális kényelmetlenségek akár depresszióhoz is vezethettek.
A szakértőnél rákérdeztünk arra is: milyen tartós károkat okozhatott a fűző viselése a szervezetben? Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon vannak-e dokumentált esetek, ahol maradandó károsodás keletkezett a hosszú távú fűzőhasználat miatt?
Somlai Melinda elmondása szerint számos dokumentált eset és orvosi tanulmány igazolja, hogy a ruhadarab tartós viselése komoly, gyakran visszafordíthatatlan károkat okozott a nők testében.
A viktoriánus kor végén és az 1900-as évek elején több orvos leírta, hogy a fűző okozta nyomás következtében a bordák deformálódtak, a tüdő és a máj összepréselődött, ami légzési nehézségeket és emésztési zavarokat idézett elő.
Ezek az orvosi feljegyzések részletesen dokumentálták a gerinc és a mellkas rendellenes elváltozásait, valamint a légző- és emésztőrendszerre gyakorolt negatív befolyásokat.
Deborah Kuhn McGregor, amerikai orvostörténész kutatásai is alátámasztják, hogy a fűző használata számos egészségügyi problémához vezetett, mivel a szoros ruhadarab hosszú időn keresztül akadályozta a természetes testi folyamatokat.
Bernarr Macfadden, az egészséges életmód egyik korai szószólója, szintén felhívta a figyelmet a fűző káros hatásaira. Macfadden szerint ez a ruhadarab nemcsak a test természetes mozgását korlátozta, hanem gyengítette az izmokat is, mivel a fűző viselése révén a testet és a gerincet a ruhadarab tartotta meg, így a hát- és hasizmok inaktívvá váltak. Ez az izomgyengeség hosszú távon hátfájást, légzési nehézségeket és általános fizikai gyengeséget eredményezett.
Áldás vagy átok a melltartó, és vajon ki találta fel? Olvasd el a cikkünket ide kattintva.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
