Ha a nőket nem vesszük számításba, akkor megállapítható tény, hogy minden más emlősnek átmenetileg nőnek meg az emlői az ovuláció vagy a szoptatás során. Az emlők alapvető célja a tejtermelés, tehát amint a tej elfogy, a mellek gyakorlatilag eltűnnek.
A női mell kivétel
De ez nem igaz a női emberekre, hiszen pubertáskorban elkezdenek kifejlődni, és akkor is méretesek maradnak, ha a nő soha nem lesz terhes.
A tudósok szerint azt lehet megállapítani, hogy a mellek evolúciójának egy pontján valami megváltozott. Hogy miért? 1987-ben Tim Caro biológus hét létező elméletet vizsgált meg ebben a témában. Az egyik az volt, hogy a mellek lehetővé tették az újszülöttek számára, hogy az anyjuk csípőjén kapaszkodva történjen a szoptatás, így az anyukák egyszerre több feladatot is el tudtak látni. De ez sem magyarázza meg azt, hogy a szoptatási szakasz után miért maradtak meg a nagy mellek.
A talán legnépszerűbb ötletet először Charles Darwin vetette fel, majd később Desmond Morris zoológus vizsgálta meg 1967-ben. Ebben Morris azt sugallta, hogy a mellek szexszimbólumként fejlődtek ki, azt követően, hogy az ember felegyenesedett.
Így a nők kerek hátsó része már kevésbé volt szem előtt, vagyis a mellek a feneket helyettesíthették a szexuális érettség jeleként.
Mint írják: „miután őseink elkezdtek egyenesen járni, a nemi szerveket már nem lehetett olyan nyilvánvalóan észrevenni. Tehát a hímeknek nem volt nyilvánvaló módja annak, hogy megtudják, egy nőstény mikor ivarérett, ennek eredményeként kialakulhattak a mellek. Ez az elmélet legalább megmagyarázná, miért dagad meg a nők melle a pubertás alatt, de még mindig nem tudja megmagyarázni, hogy miért maradnak meg a menopauza után.”
Ha kicsi, akkor nagy kell, ha nagy, akkor meg kicsi: a méret a lényeg?
A legnagyobb különbség az, hogy a női mellek több zsírt tartalmaznak, mint más nőstény emlősöké. A zsír kitölti a mellszövetet, formát adva annak. Az emberi mellek olyan nagyokká is válhatnak, hogy hát- és mellkasi fájdalmat okozhatnak – sok nő ezért mellkisebbítő műtétre szorul.
Csak az Egyesült Államokban 2016-ban több mint 61 ezren estek át mellkisebbítésen – ugyanakkor rengetegen szeretnének nagy vagy még nagyobb mellet. A plasztikai sebészeti beavatkozásokat még ma is uralja a mellimplantátumok száma. Ugyanakkor a mellre fokozottan oda kell figyelni, mert a rákos sejtek ezt a szervet sem kímélik. Az emlőrák világszerte a nők rákkal összefüggő halálozásának első számú oka. Évente nagyjából 1,5 millió nőt érint, és csak 2015-ben 570 ezer áldozatot követelt.
A tudósok szerint azonban a mellrák nem gyakori a többi főemlős között. Ennek oka az lehet, hogy a rák kockázata az életkorral növekszik, és más főemlősök – az állatvilágban – nem élnek elég sokáig ahhoz, hogy mellrákot diagnosztizáljunk náluk. De az is lehet, hogy a mellszövet annyira különböző, hogy emiatt nem alakul ki a daganat.
A rák gyakoribb a gyorsan osztódó szövetekben. Minden alkalommal, amikor sejtek születnek és meghalnak, a sejtcikluson belül lehetőség nyílik arra, hogy hibákat kövessenek el a DNS javítása során.
Lényegében egy hibás sejt rákos sejtté válhat. A mellszövet gyors ütemben osztódik, így nagyobb a lehetőség a hibák elkövetésére. Ez magyarázat lehet arra is, hogy mindkét mell eltávolítása miért csökkenti legalább 95 százalékkal a mellrák kockázatát.
A mellek divatja is gyorsan változik
Csakúgy, mint a ruhák vagy a frizurák, a mellek is változásokon mentek keresztül az elmúlt évszázadok során. Hogy azért az őskorig ne menjünk vissza, elég, ha az 1950-es évek ikonikus szépségideálját vesszük alapul, például Marilyn Monroe-t. A szőke szépség szexi ruháiban mércét állított fel a nők számára szerte a világon.
Monroe szexisséget vitt a domborulatokba, ami azt eredményezte, hogy a nők a teltebb mellekre vágytak.
A 60-as években a szépségideálok a karcsú modelltől, Twiggytől a homokóra alakú Sophia Lorenig terjedtek. Ez volt a szabadság és a felszabadulás ideje, a feminizmus valódi kezdete. Az 1970-es években folytatódott a karcsúsított formák trendje, olyan szépségikonokkal, mint a nemrég, épp mellrákban elhunyt Olivia Newton-John, Cher vagy Barbra Streisand személyében.
A 80-as, 90-es években a Baywatch-stílusú mellek hódítottak, hiszen Pamela Anderson és Carmen Electra növelték a nagyobb mellimplantátumok népszerűségét.
A 2000-es évek elején Victoria Beckham tökéletesen bemutatta a kozmetikai sebészeti irányzat új váltását, a jól elhelyezett, kerek megjelenésű mellekkel.
A mellkason magasan elhelyezett cicik dacoltak a gravitációval, és kétséget sem hagytak afelől, hogy a mell nem valódi.
Manapság pedig már minden létezik: kicsi, nagy, természetes, természetellenes. Mindenki másmilyennel érzi jól magát, és a legfontosabb, hogy ha már az evolúció így intézte, akkor szeressük a testünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
