Orsi nagy fába vágta a fejszéjét, amikor néhány évvel ezelőtt zászlajára tűzte azt a nem könnyű feladatot, hogy a menopauza témáját a béna viccek és a felületes ismeretek világából kirángatja a közbeszédbe. A tabusított, szégyennel bevont változókorra nagyon sok nő gondol olyan eseményként, amely fölött gyászt kell érezni, miközben nem is ismeri valójában azt, hogy milyen tünetekkel jár, milyen jellemzőkkel bír, és hogyan kezelhető a menopauza.
Tabusítjuk és nem is ismerjük eléggé ezt az életszakaszt
Az öregedésre értékvesztésként tekintő társadalomban valóban nem egyszerű megélni egy ilyen változást, amely bizonyos szempontból leértékeli a már nem fogamzóképes korú nőt, problémaként tekintve a sokszor igencsak komoly egészségügyi rizikóval járó állapotra, melyet nemcsak maga a menopauza, hanem annak előhírnöke, a perimenopauza is jelent. Főként nem könnyű megküzdeni vele akkor, ha az érintettek nem tudják, mi mindenre számítsanak, és félelmeik irányítják őket a tünetek kezelésében, például a sokak fejében egyértelműen rákkeltőnek bélyegzett hormonterápia kapcsán.
Iványi Orsolya tavaly ősszel végzett kutatást több mint 1400 nő bevonásával a menopauzáról: ez jól megmutatja, hogy van még tennivaló a minden nő életében bekövetkező változókor kapcsán, és segít is azoknak, akik még előtte állnak, hogy jobban lássák, nagyjából mire érdemes felkészülniük.
Így látják a nők a menopauzát
A felmérésben választ adók 22,5 százaléka érzi úgy, hogy még mindig tabu a menopauza: ennek lehet oka az, hogy
először barátnőikkel beszélik meg annak tüneteit, utána a férjet vagy partnert vonják be, és csak harmadik helyen következik az orvossal való konzultáció, holott a leghathatósabb segítséget az egészségügyi szakemberek nyújthatják.
A válaszadók 84 százaléka az internetről tájékozódik a menopauzáról is.
A legzavaróbb tünetként nem a közbeszédben is elterjedt hőhullámokat, hanem az alvászavarokat tartották a válaszadó nők, második helyre került be ez a hőérzettel kapcsolatos tünet, a dobogó harmadik fokára pedig a hasi elhízás. A válaszadók 69 százaléka, azaz több mint kétharmada számolt be arról, hogy a menopauza a munkavégzésére is hat, 29 százalékuk, közel egyharmaduk pedig arról számolt be, hogy nem gondolta, milyen nehéz lesz számára megélni ezt az időszakot.
A válaszadók legnagyobb része, háromnegyede 46-56 év közti volt: a felmérésben véleményt nyilvánítók 42 százaléka még semmilyen hormonmentes készítménnyel sem kísérelte meg enyhíteni tüneteit. A hormonterápiától az elhízás és a daganatos betegségek réme miatt tartózkodnak sokan, mindössze a válaszadók 8 százaléka használ ilyen készítményeket.
Kellenének jó szakemberek is
A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy 90 százalék gondolta úgy: a jelenleginél sokkal többet kellene beszélni a menopauzáról, az edukáció mellett pedig az is fontos lenne, hogy másképp ítéljük meg azt, mint jelenleg. Manapság még nem egyszerű az sem, hogy olyan nőgyógyászt találjon egy nő, aki menopauzára is szakosodott: az ilyen szakemberek számának növelése mellett a munkahelyeken is szükséges lenne menopauzaprogramokat működtetni.
Ez hiányzik a legjobban
A felmérés számszerűsíthető eredményeinél is fontosabb lehet talán mindaz, amit a véleményüket és tapasztalataikat megosztó nők saját szavaikkal megfogalmaztak a menopauzával kapcsolatosan.
„Ha nem dolgozom megfelelően, kirúgnak. Így két ájulás és hőhullám között dolgozom tovább, mert muszáj. Ez nem csak fizikálisan, hanem lelkileg is megvisel”
– osztotta meg a munkahelyi problémák mélységét egy válaszadó.
"A nők félnek attól, hogy a menopauza értéktelenebbé teszi őket a párjuk, a férfiak, a társadalom szemében” – írta le aggodalmait egy másik válaszadó. Nem csoda, a férfiakat érintő andropauzáról még kevesebbet tudunk, így könnyen hihetjük, hogy csak a nőket „értékeli le” így szervezetük.
"A női test anyaságra van ítélve a közbeszédben, a női szexualitás már tabu, max. a tárgyiasítás a témája, nemhogy a menopauza. Szexuális felvilágosítás sincs. A magyar prűd társadalom”
– mond sommás ítéletet tapasztalatai alapján egy újabb válaszadó. Nem lehet ugyanakkor csak úgy, arctalanul a társadalomra,vagy épp a férfiakra kenni azt, hogy miért van probléma a menopauza kezelésével: erről a következő vélemény árulkodik.
"A legfőbb baj az ismeretek hiánya, gyakran csak lebecsmérlő megjegyzéseket tesznek. Nem tudják, nem ismerik ennek a fizikai tüneteit, hatásait. Utálom azokat a megjegyzéseket (ezért se beszélek róla), hogy "én észre se vettem", és legyintenek. Szóval a házi orvosok és a nőgyógyászok sem tudnak sok mindenben segíteni. Nekem nagyon elhúzódó volt, sok-sok kellemetlen tünettel, de helyt kellett állnom, pedagógusként ez nagyon nehéz volt.”
Van a válaszadók közt olyan is, aki arról számol be:
saját kutatásában kórházban dolgozó nővérek sem voltak hajlandók a menopauzáról kérdőívet kitölteni, mondván, ők arról nem beszélnek.
Talán ez a tabujelleg a legnehezebb az életszakasz kapcsán. De fájón hat az a megjegyzés is, amely a sisterhoodot hiányolja a menopauzához való hozzáállásból: "mert sajnos Magyarországon még a nők is kigúnyolják egymást".
Ha mélyebben is érdekel a téma, itt elolvashatod Iványi Orsolyával készített korábbi interjúnkat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
