nevetés hatása

Valóban, a tudósok arra is rájöttek, hogy ha valakit nem hatnak meg a viccek, és nehéz mosolyra fakasztani, még azoknál is, akár a mesterséges úton kiprovokált módok is, mint a csiklandozás, segítenek előidézni ugyanazokat a jótékony folyamatokat, amelyeken keresztül a nevetés óvja egészségünket. Éppen ezért mindenkit arra kérünk, a következő sorokat innentől kezdve felhúzott szélű ajkakkal, mosolygó pozitúrában végezze, hogy a cikk végére még egészségesebb legyen!

Számos kutatási eredmény támasztotta már eddig is alá, hogy sok betegség pszichés eredetű. Az elhúzódó „világvége” hangulat, súlyosabb esetben depresszió, rontja a szervezet ellenálló képességének esélyeit a betegségekkel szemben, vagyis gyengíti az immunrendszert, de negatívan hat a memóriaközpontra, és kedvezőtlen agyi változások előidézője is lehet. A hosszan fennálló stressz megviseli a szív- és érrendszert, és károsan befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat is.

Borúra derű

A jó hír viszont az, hogy a vény nélkül is ingyenesen, rokonoktól, barátoktól, akár idegenektől is beszerezhető 

(Szájtartásra közben tessék figyelni!) Továbbá, a vérnyomásra, a szervezet oxigénellátására, a légzésre, az izmokra és a keringésre is jótékony hatással van.

Valahogy így…

A kutatók azt találták, hogy az antidepresszánsokhoz hasonlóan a nevetés aktiválja az érzelmek, öröm és vidámság idegpályáit, csökkenti az agy fenyegetésre adott reakcióit, például féken tartja a hírhedt kortizol felszabadulását. Ugyanakkor viszont jótékony hatású hormonokat szabadít fel, amilyen például az endorfin, a dopamin és a szerotonin. A zsigeri kocogásként is számontartott nevetésből akár egy perc is olyan kedvező élettani hatásokat eredményezhet, mint tízpercnyi futás. Agyunk több régióját is igénybe veszi: az izmokért felelős motoros kérget, az értést segítő homloklebenyt, a pozitív érzelmeket szabályozó limbikus rendszert, erősítve az idegi kapcsolatokat.

A nevetés nem gyerekjáték

Nevetni már csecsemőkorban elkezdünk, amikor eleve segíti az izmok és a felsőtest erősödését, a helyes légzés tanulását, az arcizmok komplex munkáját, sokszor a szem, a fej és még a vállak mozgását is. Az akkor még komoly erőfeszítés valójában egy összetett agymunka (motoros, érzelmi, kognitív és szociális), melyet gyermekkorban gyakorlunk legtöbbet. Kamaszként a „vihogást” szokták életkori sajátosságként emlegetni, ami élettani hatásait tekintve igencsak áldásos. Felnőttkorban az „érettség” azonban sajnos komoly visszaesést mutat e téren, időskorukra pedig sokan elfelejtik e képességüket. Ha ezen valahogy tudnánk, ha máshogy nem is, akkor csiklandozással, segíteni, jelentősen javulna egészségi állapotunk mellett életminőségünk is. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy a szubjektív jóllét és az élettel való megelégedettség érzését fokozza a sűrűn ismételt, jóízű kacaj. Sőt, az élet értelmét is derűsebben látják azok, akik pozitív szemlélettel és mosollyal az arcukon élik azt.(Megvan még a mienk is, ugye?)

Ennek a fele sem tréfa

Ma már számos terápiánál is alkalmazzák a nevetést, melynek otthoni kiváltásával a házipatika-repertoárunkat is jelentősen növelhetjük. A szakemberek arra biztatnak, nézzünk komikus jeleneteket, olvassunk vagy meséljünk egymásnak vicceket, álljunk pozitívabban az élethez (ne lanyhuljon a mosoly, kedves olvasó) és a nap végén, idézzünk fel pár megnevettető jelenetet az eltelt órákból, amelyeket akár le is jegyezhetünk, hogy azokon újra és újra jót nevessünk!