mérgező gyógynövény

Az elsősorban ligeterdők, útszélek, cserjések növényzetében előforduló, Magyarországon őshonos közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) ebben az időszakban virágzik. Így találkoztam vele én is: erdőszéli telkünk végében tömegesen bukkant fel, így kíváncsi lettem, hogy milyen növénnyel akadt dolgunk. Egy gyors keresést követően megdöbbenve tapasztaltam, hogy a faj súlyosan mérgező, aminek különös jelentősége lehet, ha csakúgy, mint nálunk, gyermek vagy kutya is van a háznál.

Régen gyógynövényként használták

„Az alma elnevezést nem gömbölyű, zöld terméseiről kapta, hanem vastag gyöktörzséről, amit régen földi alma vagy farkasalma néven árusítottak, hiszen fontos gyógynövény volt” – emlékeztetett ismertetőjében a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Mint írták, a növényt sebforrasztónak gondolták, és úgy tartották, hogy a szülés után a méhben rekedt vért kitisztítja.

A XV–XVIII. században a gyógyszerészek Magyarországon sok farkasalmát szedtek, az orvosok elterjedten használták gyógyászati célokra, és fontos kiviteli árucikk volt Németország felé. Régi magyar orvosi vényeken gyakran olvasható a farkasalma neve.

Később aztán kiszorult a hivatalos gyógyszerek közül, de a budapesti piacokon még a harmincas években is árulták sebgyógyítóként. Levelét égési sebekre, illetve lovak sebeinek gyógyítására is használták Magyarországon.

A mérgező növény virágai rovarcsapdaként működnek

A 30-100 cm magas évelő növénynek nyeles, szórt állású, kopasz levelei vannak, jellegzetes, sárga virágai pedig rovarcsapdaként működnek. Ezek dögszagot árasztva csalogatják magukhoz az apró legyeket.

„A virág nyílásakor csak a termő érik meg, a porzók még nem. A hívogató sárga virágra érkező beporzó rovar könnyedén hatol a termő felé, mert a pártacsőben növő, lefelé hajló szőrök továbbengedik. Kifelé azonban útját állja a sűrű szőrzet, és csak akkor ereszti, amikor a porzók is megérnek, és a portokok felnyílnak. Ekkorra a szőrök elfonnyadnak, így a virágporral frissen behintett rovar szabadon távozhat” – írta róla a Magyar Természettudományi Múzeum.

Szívbénulással járó mérgezést és rákot is okozhat a farkasalma

Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a magyar növények elnevezéseiben a farkas szó mindig azt jelzi, hogy az adott fajta mérgező. Nem kivétel a közönséges farkasalma sem, amelynek csüngő, gömbölyű és a növény termetéhez képest viszonylag nagy termése akkora, mint egy kisebb paradicsom.

Elfogyasztása súlyos máj- és vesekárosodást okozhat, és erősebb mérgezés esetében szívbénulás is bekövetkezhet.

Jellegzetes külsején túl mérgező mivoltára keserű, bódító szaga is figyelmeztet. Ám így is előfordult, hogy komoly mérgezést okozott a Balkánon, azután, hogy a búza közé keveredett magjaiból liszt készült. Ma már azt is tudjuk, hogy gyógynövényként való felhasználása ellenére rákkeltő hatású, így napjainkban csak gyógyszeralapanyagként használatos.

Érdekesség, hogy ennek a növénynek köszönheti nevét és a ragadozók elleni védelmet a védett farkasalmalepke (Zerynthia polyxena). A lepke a farkasalma leveleire rakja le tojásait, majd hernyói elfogyasztják a leveleket. Ennek köszönhetően mind a hernyók, mind a lepkék mérgezővé válnak, más állatok ezért nem is táplálkoznak belőlük.

Van egy másik, mostanában virágzó növényünk is, amellyel jobb vigyázni. Már csak azért is, mert a halálos mérgezést okozó foltos bürök könnyen összetéveszthető kedvelt salátanövényünkkel, a zamatos turbolyával. A további részletekért kattints ide!