Lila foltok

A zúzódásokra való érzékenység viszonylag gyakori problémának számít, a jelenség a felnőtt lakosság 12–55 százalékát érinti. Bár a zúzódások jelentkezése mögött a legtöbb esetben valamilyen fizikai behatás áll, és néhány nap alatt maguktól elmúlnak, néha egy háttérben meghúzódó, komolyabb egészségügyi problémára figyelmeztetnek.

Hogyan keletkeznek a lila foltokkal járó zúzódások?

A zúzódások tipikusan akkor keletkeznek, amikor egy sérülés összenyomja az ereket, de a bőrt nem sérti fel. A hajszálerekből ilyenkor szivárogni kezd a vér, amely a bőr alatt összegyűlve kékeslila árnyalatot öltő foltot képez. Ez a véraláfutás az idő múlásával fokozatosan elhalványul, ahogy a zúzódás gyógyulása közben a szervezet „visszaszívja” a vért.

Ha nem élsz aktív életmódot, nem estél el, és nem is mentél neki valaminek, mégis zúzódásokat találsz magadon, az az életkoroddal, a nap által okozott károkkal vagy bizonyos egészségügyi állapotokkal is összefügghet.

Életkor

Időskorban egy kisebb fizikai behatás is könnyen zúzódást okozhat. Erre az a magyarázat, hogy a bőr és az erek az életkor előrehaladtával sérülékenyebbé válnak, és a felépülés is hosszabb időt vesz igénybe.

Nap által károsított bőr

Az évekig tartó napozás gyengítheti az érfalakat, hozzájárulva az actinic purpura néven ismert véraláfutások kialakulásához. Ez lila foltokat okoz a kéz és az alkar hátsó részén anélkül, hogy jelentősebb dudor vagy sérülés kísérné.

Vérhígítók és fájdalomcsillapítók

A vérhígító warfarin és az olyan nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek szedése, mint például az aszpirin és az ibuprofén, szintén hajlamosító tényező lehet. Ezek a gyógyszerek gátolják a vérlemezkék normál működését, vagy a vér egy részét, amely a vérzés megállítása érdekében más alvadási faktoroknak van alárendelve.

Szteroidok szedése

Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az ekcéma és a rheumatoid arthritis kezelésére felírt kortikoszteroidok szedése véraláfutásokat okozhat, hosszú távon pedig a bőr elvékonyodásához vezethet.

Alacsony vérlemezkeszám

Ha a zúzódások látszólag ok nélkül jelennek meg, nem lehet kizárni, hogy egy ritka vérlemezke-rendellenesség a felelős érte. Az úgynevezett immunthrombocytopenia (ITP) alacsony vérlemezkeszámmal jár. Ez komoly problémát jelent, hiszen a vérlemezkék létfontosságú szerepet játszanak a szervezetben: a vérzés lassítása vagy leállítása érdekében elősegítik a vérrögök kialakulását.

A betegség hatására azonban a vérlemezkék száma lecsökken, vagy azok nem működnek megfelelően. Ennek egyik jele, hogy a bőr alatt vörös foltok jönnek létre.

Vérzési rendellenesség

Ha a zúzódások mellett kóros vérzési minták jelennek meg, vérzési rendellenességről lehet szó. Ezt gyakran egyéb tünetek, például orrvérzés, erős menstruáció vagy az orvosi beavatkozásokat követő heves vérzés kíséri.

Az egyik leggyakoribb vérzési rendellenességet, a von Willebrand-kórt egy hiányzó vagy hibásan működő alvadási fehérje okozza. A ritka genetikai állapot a lakosság legfeljebb 1 százalékát érinti.

Májkárosodás

A májkárosodás mögött a hepatitis C-től az alkohollal összefüggő májbetegségig számos tényező állhat. Aki ilyen problémával küzd, annál előfordulhat, hogy kevesebb vérlemezke kering a vérében, mint amennyi a normális véralvadáshoz szükséges, és ennek eredményeként zúzódások keletkezhetnek.

Vérrák

Bár rendkívül ritkán, de a könnyen kialakuló véraláfutás a vérrák vagy leukémia tünete is lehet. Ebben az esetben a zúzódások azért alakulnak ki, mert kevés az egészséges vérsejt a csontvelőben.

A rákhoz kötődő zúzódások egyik árulkodó jele, hogy rendszerint váratlan helyeken, például a háton vagy a kézen bukkannak fel. A betegeknél egyszerre több zúzódás is megjelenhet, amelyek lassan gyógyulnak, és csak egy hét után tűnnek el.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

A zúzódások kiváltó okának meghatározásához az orvosok általában felmérik az egészségügyi előzményeket, kitérve az életmódbeli tényezőkre, a gyógyszerek szedésére és a családtagok esetleges betegségeire. Ez azért fontos, mert

Ezután a lehetséges okokat különféle vizsgálatokkal igyekeznek kizárni vagy diagnosztizálni. Ha például petechiát észlel, az orvos vérvizsgálatot rendelhet el a vérlemezkeszint ellenőrzésére.

Milyen kezelés javasolt?

A kisebb zúzódások nem igényelnek kezelést, míg súlyosabb esetben a sérült terület pihentetése, magasba emelése vagy jeges borogatása javasolt, szükség esetén fájdalomcsillapítással kiegészítve. Fontos megjegyezni, hogy ezek a módszerek jellemzően csak az első 24 órában eredményesek, ezt követően a zúzódások gyorsabb kitisztításában a hő segíthet.

Ha kiderül, hogy a tünetek mögött a fenti egészségügyi problémák valamelyike áll, a következő kiegészítő kezelésekre lehet szükség:

• Napkárosodott bőr: Az alfa-hidroxisav (AHA) vagy a tretinoinkrém napi alkalmazása megvastagíthatja a bőrt és enyhítheti a tüneteket. Emellett érdemes hosszú ujjú ruhát viselni, és kerülni a kéz és a kar traumás sérülését.
• ITP: Egyes gyógyszerek, mint a prednizon és a dexametazon, ugyan segíthetnek, de súlyos esetben akár a lép sebészi eltávolítására is szükség lehet (ez megemelkedett vérlemezkeszámhoz vezethet).
• Vérzési rendellenességek: Itt szintén a gyógyszeres kezelés a megoldás, illetve transzfúzió is indokolt lehet.
• Májkárosodás: A kezelés változó, de általában a májkárosodás csökkentésére és a májelégtelenség vagy a rák megelőzésére összpontosít. Súlyos esetben azonban májtranszplantációra lehet szükség.
• Vérrák: A kezelés tartalmazhat kemoterápiát, sugárterápiát, őssejt-transzplantációt vagy más célzott terápiákat a rákos sejtek növekedésének megállítása érdekében.

Az orvos mindezeken túl javaslatot tehet bizonyos gyógyszeres kezelések módosítására.

Mit lehet tenni megelőzésként?

Az olyan egészségügyi állapotokat, mint az ITP vagy a vérrák, nem lehet megelőzni. De azért van pár dolog, amit megtehetsz a bőröd védelmében. A legalább 30-as faktorszámú fényvédő segíthet megelőzni a nap által okozott zúzódásokat kiváltó károkat.

Ha érzékeny vagy a zúzódásokra, érdemes jobban odafigyelned, hogy otthonodban eltávolítsd az útból azokat a bútorokat, használati tárgyakat, amelyeknek könnyen nekiütközhetsz, és arra is ügyelj, hogy megfelelő legyen a világítás.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Önmagában a zúzódások ritkán okoznak súlyos szövődményeket, néhány alapállapot viszont igen. Az ITP például ritka esetben vérzést okozhat, ami az agyat is érintheti. Ez a véralvadási problémákkal függ össze.

A szakemberek azt javasolják, hogy az alábbi esetekben feltétlenül fordulj orvoshoz:

• nagyobb kiterjedésű vagy több kisebb zúzódás megjelenése ismert sérülés nélkül,
• fertőzésre utaló kísérő tünetek (például szivárgás vagy láz),
• nehezen gyógyuló zúzódások,
• fájdalmas zúzódások,
• zúzódások gyakori jelentkezése új gyógyszerek szedésekor.