Ráadásul az Európában legrégebb óta alkalmazott módszerrel lehet probléma: ennek során úgy távolítják el a kávéból a koffeint, hogy szerves oldószereket, diklórmetánt vagy etil-acetátot használnak, írja az Index.
A kávébabot gőzölik, oldószerben áztatják, majd öblítik: ezt nyolc-tizenkét alkalommal megismételve a koffeintartalom 99 százaléka eltűnik.
Arról, hogy a metódust követően a kávéban maradó vegyszer mekkora veszélyt jelent, megoszlanak a vélemények, ám tény, hogy a diklórmetán karcinogén anyagként ismert.

Májkárosodást, májrákot és tüdőrákot okozhat, festékoldószerként Európában 2012 óta, Amerikában 2019 óta tilos használni.
Az élelmiszeriparban viszont engedélyezett.
Nagyon kevés marad belőle ugyanakkor a fenti módszer alkalmazását követően a kávéban: az amerikai szabályok szerint 0,001 százalék, az európaiak szerint 0,0002 százalék.
Az Environmental Defense Fund amerikai egészségvédő civil szervezet kampánya azt követeli most, hogy az európai koffeinmentesítési módszert tiltsák be. Ez a kávé koffeinmentesítését önmagában nem lehetetleníti el, más módszerek továbbra is használhatók lennének, közte például a mentesítő közegként vizet használó megoldás is.

Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés