Az iskolai egyenruhák megszületését nem a divat diktálta. Van azonban egy ruhadarab, melynek mégis köze van a divat történetéhez, ez pedig a matrózblúz. Bár hazánkban a szakképző iskolák kivételével nem jellemző, hogy a tanulók egyenruhát viselnének, intézménytípustól függetlenül igen gyakori, hogy iskolai ünnepek alkalmával a lányok matrózblúzba öltöznek. De vajon miért?
Viktória királynőtől származott az ötlet
A matrózblúz története a 19. századig vezethető vissza. A legenda szerint a tengerész-egyenruhához kapcsolódó divatőrület Viktória királynőtől ered, aki 1846-ban gyermekmatróz-egyenruhát rendelt négyéves fia, Albert Edward walesi hercegnek. A Royal Yacht fedélzetén tett utazása során ezt írta a királynő: „Amikor megjelent, a tisztek és tengerészek, akik mind a fedélzeten gyűltek össze, hogy láthassák őt, ujjongtak, és úgy tűnt, elragadtatta őket.”
A fogadtatás egyáltalán nem volt véletlen, ugyanis a herceg ruhája tökéletes mása volt a korszak haditengerészetének. Az egyenruhába öltözött kisfiút Franz Winterhalter vezető portréfestő is megörökítette, ami gyorsan divatba hozta a matrózblúzt, és nemcsak a gyerekek, hanem a magas rangú nők ruhatárában is helyet kapott a brit tengerész-egyenruha, ami a mai iskolai matrózblúz megszületését inspirálta.
A franciák viseletén több csík van
A matrózegyenruha körül kialakult divatőrület aztán gyorsan fokozódott, és főként a csíkozással próbálták egymást túllicitálni és megkülönböztetni az egyes nemzetek haditengerészetei. A francia haditengerészet például 1858-ban egyenruhaként bevezette az úgynevezett breton inget, melynek 21 csíkja feltételezhetően Napóleon britek elleni győzelmére utalt. Coco Chanel 1917-ben nagy feltűnést keltett azzal, hogy a breton felsőt divatba hozta, és nem sokkal ezután olyan hírességek is viselték, mint James Dean, Audrey Hepburn vagy Brigitte Bardot.
Coco Chanel tehát jelentős szerepet játszott a tengerészstílus meggyökeresedésében. Olyannyira, hogy az eredetileg a praktikum jegyében megszületett csíkos ruhadarab végül sokak szemében a könnyed luxussal vált egyenértékűvé. Az 1920-as évek végére a tengerészruhákra jellemző színek állandó szereplői lettek a női gardróboknak: a sötétkék, a piros és a fehér fontos kelléke lett a korabeli dizájnnak.
Coco Chanel mellett egy másik híres tervezőt, Elsa Schiaparellit is egy kötött pulóveren alkalmazott tengerészstílus állította rivaldafénybe.
Hollywood is tengerész-egyenruhába öltözött
A harmincas évek sztárjai, Ginger Rogers és Betty Grable sikerfilmjei, mint a Kövesd a flottát és az Adj egy tengerészt szereplőinek viselete is inspirálhatta a nőket, hogy beépítsék a tengerészstílust a ruhatárukba, különösen strandöltözékükbe, majd az idő múlásával egy emelkedettebb, mindennapi alapdarabbá vált.
A tengerészdivat az 50-es években tovább fokozódott, és a tervezők a tengerészöltözetet ötvözték az ötvenes évek klasszikus sziluettjeivel. A matrózblúz mellett megjelent a matrózruha, a test vonalát követő mídereket hagyományos tengerészgallérral látták el, egyre több ruhadarabon megjelent a dekoltázst kiemelő masni vagy nyakkendő.
De a tenger és a tengerészet nem csupán a mindennapi viseletet megálmodó tervezőket ihlette meg, a csúcskategóriás divattervezők is letették névjegyüket ebben a kategóriában. Yves Saint-Laurent az 1960-as években a korábban csak tengerészek által viselt munkaruházatot haute couture-ré, vagyis magas színvonalú ruhává emelte. Vivienne Westwood pedig 1981-es kollekciójában ötvözte a punkesztétikát a tengeri témákkal. Azóta pedig számos tervező merített ihletet a tengerészstílusból, John Gallianótól, Alexander McQueenen át egészen Jean-Paul Gaultier-ig.
Amerikából jöhetett az iskolai divat
Annak nehéz nyomát találni, hogyan lett ünnepi, iskolai viselet a brit tengeri flotta egyenruhájának hagyományait őrző matrózblúz Magyarországon. Bár az Amerikai Egyesült Államokban a 20. század elején a tengerészviselet igen népszerű volt a fiatalok körében, így a gyártó, Peter Thomson kezdeményezésére a matrózblúz számos iskolában kötelező egyenruhává vált. A matrózstílus azonban a 20. század közepére kiment az amerikai divatból. Talán ebből az amerikai hagyományból eredeztethető, hogy nálunk még mindig matrózblúzt viselnek a lányok a gimnáziumi és a középiskolai ünnepségeken.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés