Hőség betegség

Ilyen tüneteket okozhat a hőség

Bár a hőkimerülés vagy hőkimerültség enyhébb tünetekkel jár, mint a szintén a hőséggel összefüggő hőguta, mégis komolyan kell venni. Már csak azért is, mert megfelelő kezelés hiányában a hőkimerültség súlyos és potenciálisan életveszélyes hőgutává alakulhat. Mutatjuk, honnan ismerhető fel a hőkimerültség, és mit lehet a szövődmények elkerülése érdekében tenni.

Mi okozza a hőkimerülést?

A hőkimerülés általában a magas hőmérsékletnek való kitettségre és a szervezet nem megfelelő hőszabályozására vezethető vissza. Leggyakoribb okai a következők:

• Környezeti tényezők: A hosszan tartó forró és párás időjárás – különösen, ha nincs árnyék vagy más tényező, ami tompítaná a hatását – hozzájárulhat a hőkimerüléshez.
• Megerőltető fizikai tevékenység: A meleg körülmények között végzett intenzív testmozgás vagy fizikai erőfeszítés hőkimerüléshez vezethet, mivel a test gyorsabban termel hőt, mint ahogy az el tud oszlani.
• Nem megfelelő folyadékbevitel: Az elégtelen folyadékbevitel vagy a nagy fokú izzadás extra folyadékbevitelt kíván. Ha ez elmarad, az gátolhatja a szervezet lehűlését, növelve a hőkimerülés kockázatát.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy bizonyos egyének, például az idősebbek, a gyermekek vagy azok, akik olyan alapbetegségben szenvednek, mint a szívbetegségek, hajlamosabbak lehetnek a hőkimerülésre.

Milyen tünetekkel jár a betegség?

A hőkimerültség tünetei személyenként változóak lehetnek, de a legtöbb esetben az alábbi jelek figyelmeztetnek rá:

• túlzott izzadás
• fokozott szomjúság
• fáradtság és gyengeség
• szédülés
• hányinger
• hányás
• fejfájás
• izomgörcsök
• gyors szívverés
• ájulásérzés vagy ájulás
• ritka vizelés

Amennyiben a tünetek rosszabbodnak, vagy zavartság, eszméletvesztés, netán 40 Celsius-fokot meghaladó láz jelentkezik, az egy súlyosabb állapotot, például hőgutát jelezhet, ami azonnali orvosi ellátást igényel.

Milyen módon lehet kezelni?

A hőkimerültség kezelésénél a test hűtése, valamint a folyadék- és elektrolitpótlás az elsődleges cél. Az orvosok a tünetek csillapítására ezt ajánlják:

• Ne maradj tovább a hőségben. Ha teheted, vonulj el egy klimatizált helyiségbe.
• A hőelvezetés javítása érdekében lazítsd meg a ruháidat.
• Igyál minél több hideg folyadékot.
• Hűtsd le a bőröd nedves törülköző, szivacs vagy vízpermet segítségével.
• Vegyél egy hideg zuhanyt vagy fürdőt.

Ha az állapotod rosszabbodik, hányni kezdesz, vagy a tüneteid egy óránál tovább is fennállnak, sürgősen kérj orvosi segítséget! Értelemszerűen ugyanez érvényes akkor is, ha hőgutára utaló jeleket, például zavartságot, eszméletvesztést, görcsrohamokat vagy magas lázat tapasztalsz.

Mit lehet a hőségben megelőzésként tenni?

Íme, néhány megelőző lépés, ami meleg időben és/vagy megerőltető fizikai tevékenység esetén csökkentheti a hőkimerülés kockázatát.

• Igyál sok folyadékot, még azelőtt, hogy rád törne a szomjúság.
• Viselj könnyű, bő szabású ruhákat.
• A szabadtéri tevékenységet időzítsd a hűvösebb napszakokra.
• Ha a hőség idején a szabadan dolgozol vagy edzel, időnként tarts szünetet.
• Használj magas faktorszámú fényvédőt.
• Viselj napszemüveget és széles karimájú kalapot.

Ha valamilyen gyógyszert szedsz, érdemes lehet átolvasnod a betegtájékoztatót is, mivel egyes készítmények érzékenyebbé tehetnek a hővel kapcsolatos betegségekre.

Milyen komplikációi lehetnek?

Ha a hőkimerültséget nem kezelik, vagy a tüneteket kiváltó meleg tartósan fennáll, az súlyosabb, hővel összefüggő betegségeket okozhat, amelyek a következők:

• Hőguta: Ez az életveszélyes állapot akkor következik be, amikor a test maghőmérséklete veszélyes szintre (általában 40 fok fölé) emelkedik.
• Kiszáradás: A kiszáradás jellemzően a jelentős folyadékvesztéssel járó izzadás miatt alakul ki, és olyan szövődményei lehetnek, mint az elektrolit-egyensúlyhiány, a veseproblémák vagy a csökkent vérmennyiség, ami fokozott terhet jelenthet a szív- és érrendszer számára.
• Elektrolit-egyensúlyhiány: A hosszan tartó izzadás és a nem megfelelő folyadékbevitel az elektrolitok, például a nátrium, a kálium és a magnézium egyensúlyának felborulásához vezethet.
• Hőgörcsök: Hőgörcsökről akkor beszélhetünk, ha a túlzott izzadás és a kiszáradás hatására izomgörcsök jelentkeznek.
• Hőkiütés: Ez a gyakori bőrbetegség forró és párás környezetben fordulhat elő, amikor a verejtékcsatornák elzáródnak, és az izzadságot a bőr alá zárják.