Bőrgyógyászok szerint az UV-károsodás a legtöbb esetben olyan tevékenységekhez köthető, amelyeknél nem is tudatosul benned, hogy közben napsugárzás ér. Ilyen lehet például, amikor az ablak mellett ülsz az irodában, vagy amikor autót vezetsz.
A szakemberek ezért is tartják elengedhetetlennek a fényvédők napi szintű használatát, ami – legalább 15-ös faktorszámú termék esetén – 40 százalékkal csökkentheti a laphámsejtes karcinóma (SCC) kockázatát, és 50 százalékkal a melanoma kialakulásának esélyét. Nem árt azonban tudni, hogy a fényvédő sprayk és krémek nem feltétlenül nyújtanak ugyanolyan védelmet.
Mit jelent a faktorszám?
Az SPF-szám, vagyis a faktorszám a Sun Protection Factor kifejezés rövidítése, ami azt jelöli, hogy mennyi ideig lehet a napon tartózkodni anélkül, hogy az leégést vagy bőrkárosodást okozna.
A 30-as faktorszám például azt sugallja, hogy 30-szor tovább maradhatsz a napon, mielőtt a bőröd károsodást szenvedne. De ez csak addig igaz, amíg pontosan követed a csomagoláson lévő utasításokat, ami a gyakorlatban csak ritkán teljesül.
Fontos szabály, hogy a fényvédőt 30 perccel a kinti tartózkodás előtt kell felvinni, majd 2-3 óránként újrakenni – különösen, ha közben megizzadsz vagy törülközőt használsz.
Bár általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a faktorszám, annál jobb a védelem, ez hamis biztonságérzetet adhat, melynek következtében előfordulhat, hogy nem kened be magad újra, amikor szükség lenne rá.
A bőrgyógyászok a legtöbb tevékenységhez a vízálló, széles spektrumú, legalább 30-as faktorszámú fényvédőket ajánlják. Ha ugyanakkor olyan helyre utazol, ami közelebb van az Egyenlítőhöz, vagy korábban már volt bőrrákod, vagy más bőrbetegséged, ami megnövelheti a bőrrák kockázatát, akkor egy 50-es vagy magasabb faktorszámú termék használata is indokolt lehet.
A fényvédő spray vagy a krém a jobb?
A sprayalapú fényvédők egyre népszerűbbek, hiszen könnyen használhatók és kevésbé hagynak zsíros nyomokat a bőrön. Hátrányuk viszont, hogy nehéz egyenletesen felvinni őket: ha fúj a szél, elképzelhető, hogy a bőrt sem érik el.
Amennyiben közvetlenül magadra permetezed, gyakran több jut a levegőbe, mint a testedre.
A bőrgyógyászok ezért azt ajánlják, hogy a fényvédő sprayket először mindig a tenyeredre fújd, majd onnan masszírozd bele a bőrödbe, ügyelve rá, hogy mindenhová eljusson. Emiatt kevésbé gazdaságosak, hiszen hosszú távon többet kell használni belőlük, mint a krémekből.
További hátrányuk, hogy bár gyorsan száradnak, felvitelük után nehéz megállapítani, hogy mely bőrfelületeket védenek, és melyeket nem. Ezenkívül a fényvédő spraykben lévő kémiai összetevők egyes embereknél allergiás kontakt bőrgyulladást vagy fotóallergiás kontakt bőrgyulladást válthatnak ki. Ha tehát érzékeny a bőröd, nem biztos, hogy egy spray számodra a megfelelő megoldás.
A fényvédő krémek nagy előnye ezzel szemben éppen az, hogy egyértelműen láthatod, hova jutott belőlük, így nem fenyeget az a veszély, hogy kihagysz egy részt. De bizonyos területeken – például a fejbőrön – nehézkes lehet az alkalmazásuk, így itt a spray kerül előnybe.
Ami az arcot illeti, a bőrgyógyászok erre a bőrfelületre inkább a kréméket ajánlják, mivel az aeroszolos sprayk belelégezve irritálhatják a tüdőt.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a krémeket jellemzően hosszabb ideig tart egyenletesen bedolgozni a bőrbe, ami egyesek számára visszatartó erő lehet. Vannak, akik azt sem szeretik, hogy a krémek fehér bevonatot hagynak a bőrön, ami akkor fordulhat elő, ha olyan összetevőket tartalmaznak, mint a titán-dioxid vagy a cink-oxid.
De a piacon manapság már színezett fényvédők, illetve mikronizált összetevőkkel készülő termékek is kaphatók, amelyeknél nem kell ettől tartani. A bőrgyógyászok nem győzik hangsúlyozni, bármelyik változat mellett is döntesz, a legjobb fényvédő az, amit következetesen, mindennap használsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
