Miközben rostokat, magokat, fehérjét, akár például tojást, gyümölcsöt vagy zöldséget, tehát friss és nyers alapanyagokat csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem tartalmaznak az ultrafeldolgozott ételek, a hosszabb eltarthatóság érdekében jelentős tartósítószert, a kívánatosabb megjelenés kedvéért ételszínezéket, az ízek fokozásáért pedig az optimális mértéket bőven meghaladó sót, cukrot és fűszert tartalmaznak az egyéb vegyi és adalékanyagban, emulgeáló-, édesítőszerben gazdag ultrafeldolgozott (UPF) élelmiszerek.
Hamis barát
Bár kétségtelenül gyors és kényelmes megoldást ígérnek a zsúfolt hétköznapok táplálkozási kihívásaira és a főzőcskézős ötletekből könnyen kifogyó, állandó időzavarral küzdő háziasszonyok mindennapi gondjaira, az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem igaz barátok. Orvosi kutatások és napjainkra már hosszú távú tudományos vizsgálatok sora bizonyítja az egészségre gyakorolt káros hatásukat.
Számos negatív élettani hatásuk közül leginkább a daganatos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelik legjelentősebb mértékben. Emellett, a légző- és az emésztőszervre is károsan hatnak, de még a mentális egészséget is kedvezőtlenül befolyásolják.
Rákkeltő hatásuk van
Jól ismert tézis, hogy minél élénkebb egy zöldség vagy gyümölcs eredeti színe, feltételezhető, hogy annál jobb antioxidáns, ezért az egészségre gyakorolt hatása is annál kedvezőbb. Noha az ételszínezékektől feltűnő színű élelmiszerek elsősőrban a gyerekek szemében kívánatosabbak, az
ultrafeldolgozott ételek esetében a színhatás inkább fordított arányban áll a kedvező élettani jellemzőkkel:
az ételszínezékek szerepét a daganatos betegségek kialakulásának kockázatában ugyanis már korábban kimutatták.
Főleg a mell- és prosztatarák kialakulásához a feldolgozott húsok is ijesztő mértékben hozzájárulnak, ezért az Egészségügyi Világszervezet ezek fogyasztását a daganatos megbetegedések kockázatában a dohányzás és az alkoholfogyasztás szintjére emelte.
Figyelemzavart okoznak
Az ételszínezékekkel kapcsolatban a kutatók most már arra is figyelmeztetnek, hogy rákkeltő hatásuk mellett a hiperaktivitással is összefüggésbe hozhatók: súlyosbítani látszanak ugyanis a gyermekek figyelmi nehézségeit. Éppen ezért az Európai Unióban az ilyen élelmiszer-színezéket tartalmazó ételeken fel is kell tüntetni, hogy azok a gyermek figyelmére és aktivitására káros hatással lehetnek.
Növelik a cukorbetegség esélyét
Előbb egereken folytatott kutatások, majd nemrég egy 100 000 ember bevonásával végzett francia tanulmány is bizonyította az emulgeálószerek hozzájárulását a 2-es számú cukorbetegség megjelenéséhez. Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben ugyancsak gyakorta fellelhető, sűrítésre, állagösszetartásra használt kukoricakeményítő magas glikémiás indexe folytán szintén növeli az elhízás és a cukorbetegség veszélyét is.
Szív- és érrendszeri zavarokat okoznak
A kukoricakeményítő mint finomított szénhidrát az elhízás kockázatának emelésén túl szív- és vérnyomásbetegségek kialakulását is előidézheti. Ebben a szénsavas és édesítőszeres üdítőitalok is élen járnak.
A legrosszabb ételek
A ketchup és a különböző fűszeres mártások, öntetek, amelyeket ráadásul a már említett, messze a feketelista élmezőnyébe sorolt feldogozott húskészítmények mellé fogyasztunk, a legkevésbé javasoltak, de az édesítőszerrel készült szénsavas italok, a színes cukorkák és a csomagolt desszertek jó része is tiltott gyümölcs kellene, hogy legyen.
Mégis „jó” ez a 6 étel
Az ultrafeldolgozott élelmiszernek számító
teljes kiőrlésű kenyerek, gabonafélék fontos tápanyag-, ásványianyag-, vitamin- és rostforrás lehetnek,
ezért azokat észszerű mértékben meg lehet tartani étrendünkben, nyilatkozta dr. Mingyang Song, a Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskola klinikai epidemiológiai és táplálkozástudományi docense a CNN-nek, de a cukrozott vagy édesítőszerrel ellátott üdítőktől és a feldolgozott húsoktól ő is óva int. A témát tudományos igénnyel kutató orvosok egyetértenek abban is, hogy az ultrafeldolgozott ételek túlzott fogyasztása kiszorítja az egyéb élelmiszereket, friss gyümölcsöket és zöldségeket az étrendünkből, tovább rontva így a helyzetet.
Ha tehát olyan élelmiszerekhez akarunk nyúlni néha, amelyek a kényelmünket is szolgálják, és mértékkel történő fogyasztásuk sem jár egészségi állapotunkra nézve súlyos következményekkel, akkor
1. a jó minőségű, minél magasabb friss, természetes alapanyag-tartalmú halrudakat,
2. a (gyümölcs)joghurtokat,
3. a teljes kiőrlésű kenyérféléket,
4. a szintén teljes kiőrlésű gabonapelyheket,
5. a paradicsom alapú szószokat, valamint
6. a rostokban gazdag bab konzerv formáját tarthatjuk meg étkezési rutinunkban.
Ha érdekelnek a rákkeltő gabonapelyhek, ezt a korábbi cikkünket is érdekesnek találhatod.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés